Nem a benzinár adta a Mol-nyereséget

Emelkedő első háromnegyed éves eredménnyel rukkolt elő tegnap a Mol: az olajcsoport 183 milliárdos nettó nyeresége 170 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. A július és szeptember között elért 36 milliárdja ugyanakkor elmarad az előző év hasonló időszakától és a második negyedévtől is. Mindazonáltal az elemzők előzetesen hasonló nagyságrendű veszteségre tippeltek.

A Mol eredményadatainak lapunk által képzett hosszabb távú adatsorából az derül ki, hogy a társaság lényegében egy évtizede tartja a negyedévenkénti 50 milliárd körüli nyereségszintet. Nagyobb kilengéseket csak a 2009–2010-es világválság hozott (a félezermilliárdot felemésztő OMV-ellenes védekezés is eme időszakra tehető). Ez egyik oldalról tisztesnek mondható, bár a csoport töretlenül emelkedő árbevétele ma már mintegy háromszorosa a 2004-esnek. Adatsoraink szerint akkor 450 milliárd körüli negyedéves forgalomból ugyanúgy nagyjából 50 milliárdos nyereség képződött, mint most 1350-ből.

Az olajtársaság beszámolója szerint a mostani eredmény több mint kétharmada a kitermelésnek köszönhető, hisz folyamatosan emelkedtek a nyersolajárak. A feldolgozáskereskedelem –így a finomítás és az üzemanyag-értékesítés – összesített nyeresége viszont csökkent. A forintgyengülés elleni védekező ügyletek ezúttal komoly pluszt hoztak a konyhára.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a Mol nyereségszintjét erősnek nevezte. A veszteségforrások közül elsősorban a finomítók árrésének csökkenését emelte ki. További célként a külföldi beruházások bővítését említette, melyek sorában hosszú idő után először nem kapott helyet a parázs vitákat kiváltó horvát INA. (A csoport idén az előző év hasonló időszakánál 31 százalékkal kevesebbet ruházott be.)

A lakosságot elsősorban érintő üzemanyag-értékesítési üzletág nem volt különösebb hatással az eredményre. Finomítóik tavalyhoz képest hajszállal többet dolgoztak fel és értékesítettek. Ugyanakkor a Mol-kutak lakossági célú benzinértékesítése 6 százalékkal esett. Ezt a térség magas munkanélküliségével és a 40 százalékkal dráguló alaptermékekkel magyarázzák. Adatsoruk szerint Magyarországon kissé tovább mérséklődött az üzemanyag-kereslet, bár a dízelnek kedvez a kormány által biztosított árkedvezmény és a Mol-flottakártyák terjedése.

A gázüzletágon belül a vezetékhálózat 15-20 milliárdos, a stratégiai tároló pedig tízmilliárd körüli nyereségszintet hozott. Külön kiemelik, hogy a társaság több mint húszmilliárd forint válságadót fizetett be. Elemzők felhívják a figyelmet, hogy a Mol több százmilliárd forint tartalékot képzett, talán a Lotos nevű lengyel állami olajtársaság többségének megvásárlására, avagy osztalékfizetésre. Emlékezetes, hogy az elmúlt évek során, amikor a csoport 20 százalékát a vezetőséggel rossz viszonyban lévő osztrák OMV, majd az orosz Szurgutnyeftyegaz birtokolta, a Mol nem talált okot az osztalékfizetésre. Ám mivel idén a magyar államé lett a csomag, elemzők jövőre komoly adag osztalékot várnak.

Égve maradhatnak a lámpák

Szigorítaná a Fidesz frakcióvezetője az áramkikapcsolásra vonatkozó hatályos szabályozást – írta tegnap az MTI. Lázár János a villamos energiáról szóló törvény módosítására tett javaslatában azt indítványozza, hogy a szolgáltató fizetési késedelem esetén se kezdeményezhesse a felhasználó kikapcsolását a villamosenergia-ellátásból. A villamosenergiakereskedők az áramkikapcsolást fizetési késedelem esetén akkor kezdeményezhetnék, ha nem a rendszerhasználati díjakkal tartozik a lakossági fogyasztó.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.