Nem került le a napirendről, hogy a kormány korrigálja a 2012-es 1,5 százalékos gazdasági növekedési célt – mondták lapunknak kormányközeli források. A múlt héten Giró-Szász András kormányszóvivő közölte: egyelőre nem változtatnak, noha az Európai Bizottság csak 0,5 százalékos bővülést valószínűsít. A prognózis módosításával Budapest bevárja a német kormány előrejelzésének felülvizsgálatát, mert a német gazdaság meghatározó erővel formálja a magyar gazdaság kilátásait is. Szakértők mindazonáltal azt várják, hogy a növekedés nem haladja meg a 0,5 százalékot, többen azonban recesszióra számítanak.

A lapunkhoz kiszivárgott hírek szerint a miniszterelnök már korábban egyértelművé tette, ha bizonyossá válik a recesszió, akkor nem a 2012-es költségvetés sarokszámait kell módosítani, hanem új költségvetést kell készíteni. De akkor is „kőbe vésettnek” kell tekinteni a költségvetési hiány három százalék alatt tartását és az államadósság folyamatos mérséklését, ha a mozgástér „a nullához közelít”.

Tájékoztató a szeptemberi lovasberényi kormányülés után

Orbán Viktor mindent e két célnak rendel alá azért, hogy Magyarországot ne lehessen tartósan leminősíteni, és mert nem adta fel azt a gazdaságpolitikai fundamentumot, amit múlt héten Nagy-Britanniában, a tekintélyes London School of Economicsban tartott előadásában is hangsúlyozott: jó döntés volt a magyar kormány részéről, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „nagylelkűsége” helyett Magyarország a piaci finanszírozást részesíti előnyben. Ez nagyon kockázatos döntés volt, de helyes döntés is, amint az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják – mondta a miniszterelnök Londonban. Megerősítésül nyilatkozta azt nemrég Kövér László házelnök, hogy „ahol az IMF járt, és ahol a szervezet előírásai szerint próbáltak kilábalni a válságból, ott abból mindig gazdasági és szociális katasztrófa lett”.

Nem mindenki ért ezzel egyet, több szakértői vélemény szerint elkerülhetetlen egy új hitelmegállapodás megkötése az IMF-fel. Ennek kapcsán befolyásos források munkatársunknak azt mondták, emlékezetük szerint zárt körben Orbán Viktor már korábban célzott arra: „ha az IMF visszajön, én el...”

Ezt az egyik fideszes politikus úgy próbálta értelmezni, hogy az IMF visszatérése esetén manifesztálódna, hogy a sajátosan magyar szabadságharcos gazdaságpolitika megbukott. És „egy IMF-hitelre szoruló ország IMF-diktátumos” megszorításon alapuló politikáját a miniszterelnök valószínűleg nem szeretné végrehajtani.

Más fideszes vélemény szerint viszont nem lenne feltétlen kudarc az Orbán-kormány számára, ha az ország ismét IMF-segítségre szorulna.

– A békát le kellene nyelni. De lenne hivatkozási alap a visszakozáshoz, csak körül kell nézni az összeomlás határán lévő európai gazdasági színtéren. Ráadásul Matolcsy Györgyöt különösebb piaci kockázat nélkül le lehetne cserélni, hiszen a valójában orbáni „nem ortodox”, az IMF-et kiebrudaló gazdaságpolitikát a nyilvánosság számára a nemzetgazdasági miniszter jeleníti meg – összegezhetők ezek a vélemények.

A viharfelhők tagadhatatlanul gyűlnek: a hathetes kincstárjegy-aukción felkínált 50 milliárd forintnyi papírra csupán valamivel több mint 35 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, vélhetően igen magas hozamelvásárok mellett. Alighanem e két fejlemény együttesen okozta, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egyetlen ajánlatot sem fogadott el, vagyis sikertelen volt az aukció. Az utóbbi idők aukciói közül ráadásul nem ez az első, amelyik ilyen eredményt hozott.

Az állampapírpiacon eközben tovább emelkedtek a hozamszintek: a tízéves lejáratúak esetében a referenciahozam már bőven 8,6 százalék fölött – 27 hónapos rekordszinten – jár. A forint árfolyama az euróval szemben az eddig egyszer, 2009-ben látott 318-as szintet ostromolta, amelyet végül nem ért el, de nem is sokkal maradt alatta. A CDS-árazásunk megdöntötte az idei csúcsot: a pénteki 567,4 bázispontról 584 bázispontra ugrott.