Hasonló méretekkel dicsekedhet a Mars csongrád-bokrosi állateledel-üzeme is. Ott olyan macskatakarmányt gyártanak, ami elősegíti a házi kedvencek tisztálkodása során benyalt szőrcsomók eltávolítását. Ezenkívül létezik vesebetegségek kialakulását megelőző eledel is a sok egyéb hagyományos macska koszt mellett: a csongrád-bokrosi gyárban háromszáz receptúra alapján ezerötszázféle terméket állítanak elő.

Magyarországon a kedvtelésből tartott állatok 60 százaléka kutya és macska, 20 százaléka madár, míg a maradék 20 százalékot a kis testű emlősök, hüllők, kétéltűek és halak teszik ki. Kutyából 2009-ben 1,234 milliót oltottak, a kóbor kutyák számát 200 ezerre becsülik. A hazai macskapopuláció becslések szerint negyedével-ötödével haladhatja meg a kutyákét, azaz közel kétmillió cica nyávog az országban. Az éves hazai állateledelfogyasztás jelenleg mintegy 160 ezer tonnára tehető. Macskaeledelt nők valamivel többen vásárolnak, mint férfiak, ennek az az oka, hogy a nők inkább macskát tartanak otthon. A kutyát vagy macskát tartók körében a konzerveledel és a kutyakeksz vásárlása a nagyobb városokban (Budapesten és a megyeszékhelyeken) jellemzőbb, mint falun vagy az egyéb városokban. A falvakban még mindig az állatok házi koszttal való etetése a jellemzőbb.

Az állateledel-gyártás viszonylag fiatal iparág, amely ezért korszerű, környezetkímélőnek tartott technológiát használ. Az iparág szerint azzal segítik a környezet védelmét, hogy felhasználják az élelmiszeripar más területén keletkezett melléktermékeket, s ezekből minőségi, magas élettani értékű állati táplálékot állítanak elő. Európában a szarvasmarha 54 százalékát, a sertés 62 százalékát fogyasztják el az emberek, a maradékból kiváló állateledel készíthető. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek ára ráadásul kedvezőbb lehet, ha kevesebbet kell költeni a hulladékkezelésre.

A csongrád-bokrosi állateledelgyár 43 országba szállít világszerte, és egyike az 50 legnagyobb magyar exportőrcégnek. Az amerikai Mars céghez tartozó bokrosi vállalat több mint 800 embernek biztosít munkahelyet, s magyar beszállítóitól – ezek további négyezer munkahelyet jelentenek – évente több mint tízmilliárd forint értékben vásárol fel a gyártáshoz szükséges termékeket. Bokroson tavaly 120 ezer tonna szárazeledel, 40 ezer tonna úgynevezett jutalomfalat és kétezer tonna madáreleség készült. (A felhasznált alapanyag hetven százaléka magyar volt.)

Az állateledel-gyártás hazánkban közel két évtizedes múltra tekint vissza. A hazai gyártók mellett az első külföldi érdekeltségű cégek 1991–1993 között jelentek meg. Ezek saját üzemeket létesítettek, gyártásukat nagyrészt hazai nyersanyagra alapozták. Magyarország hamar a kelet-közép-európai térség állateledel-gyártó nagyhatalma lett, a gyártókapacitás ma többszöröse a hazai piaci igényeknek.

A vezető hazai állateledel-gyártók 2003–2010 között csaknem megháromszorozták a beruházásokra fordított összegeket – a Magyar Állateledel Egyesülés tagvállalatai közel 50 milliárd forintot fektettek be a magyarországi gyártókapacitás kiépítésébe, illetve bővítésébe. Magyarországon a szervezet tájékoztatása szerint a takarmánygyártási biztonság hatósági színvonala magas – az alapanyagok bőséges kínálata és az egykor olcsó munkaerő mellett ennek is köszönhető, hogy a világ három vezető állateledel-gyártója, a Mars, a Nestlé és a Provimi (Pet Hungária) itt létesített gyártóbázist.

Magyarország a nyolcadik legnagyobb exportőr a világon

Az állateledel-piacon egyébként a világ legnagyobb exportőre Franciaország (1,6 milliárd dollárral) és az Egyesült Államok (1,18 milliárd dollárral). E két ország, továbbá Németország, Hollandia és Thaiföld együtt a globális exportforgalom közel 58 százalékát adta 2008-ban. Magyarország 303 millió dollár értékű kivitellel, 3,6 százalékos részesedéssel a nyolcadik helyen állt, míg az EU-tagállamok közül az ötödik legnagyobb exportőr volt. A globális állat eledel-piac 1998–2007 közötti tízéves időszakban átlagosan évi öt százalékkal bővült, további három százalék körüli éves növekedéssel számolva a piac forgalma 2012-ben – a 2007. évi változatlan áron számolva – meghaladhatja a 122 milliárd dollárt.

Az állateledel-gyártáshoz besorolt szer vezetek 64,2 milliárd forint körüli árbevételének közel 72 százaléka exportból származott 2009-ben. A külföldön eladott mennyiség elérte a 298 ezer tonnát, értéke 265 millió euróra rúgott. Legfőbb exportcélországuk Németország, az Egyesült Királyság, Románia, Lengyelország és Ukrajna – csak Bokrosról harmincezer tonna eledel megy az utóbbi országba. A nagy hozzáadott-érték és a versenyképes ár lehetővé teszi a termékek nagy távolságokra történő szállítását. A Magyarországon gyártott állateledelek megtalálhatók Mexikóban, Japánban és Ausztráliában is.

De miért éri meg Bokrosról Mexikóba szállítani állateledelt, amikor az amerikai anyacégnek bizonnyal az Egyesült Államokban is van gyára? Esetleg azért, mert a magyar alapanyag és munkaerő sokkal olcsóbb, mint az amerikai? A bokrosiak szerint a titok nyitja az, hogy az itt alkalmazott speciális technológiákkal és beszerzési láncokkal a rendkívül szigorú előírásoknak is meg tudnak felelni. Piaci előnyt jelent számukra, hogy hazánkban nem termesztenek génmódosított növényeket, nem úgy, mint a nyugati államokban. Az állatok takarmányozására sem használnak génmódosított növényekből készült takarmányt, márpedig ezek az államok ezt írják elő. Az ausztrál beszállítási engedélyt például kétévente kell megújítani, bizonyítva többek között a GMO-mentességet is.

A MÁE tagvállalatai 2010-ben összesen 420 ezer tonna állateledelt gyártottak (ami közel 17 százalékkal haladta meg a 2004. évit.) A belföldi eladások értéke az elmúlt öt esztendőben 25 százalékkal emelkedett, 2008-ban elérte a 30 mil liárd forintot. Iparági becslések szerint Magyarországon a kutyák tápanyagigényének több mint húsz, a macskákénak közel harminc százalékát elégítik ki állateledellel. Nyugat-Európában 40 százalék fölötti (Belgiumban közel 80 nyolcvan, Németországban 60, Franciaországban pedig 55 százalékos) ez az arány.

A válságban sem spórolunk az állateledelen

Itthon a válság különös, már-már megmagyarázhatatlan helyzetet produkált: miközben az emberek minden fillért igyekeznek megfogni, folyamatosan nő a nedves (konzerves) állateledelek forgalma. Ez azért furcsa, mert a konzerves termék fajlagosan drá gább, mint a szárazeledel. A szakma magyarázata szerint a kényesebb ízlésű macskák a konzerves eledelt szeretik, illetve a kisebb testű kutyák is inkább ilyen jellegű ételhez vonzódnak. Az állat eledel kategória általánosságban is „válságálló” volt, mert alig néhány százalékot esett. Mostanában azonban egyre többen keresik az olcsó, tehát gyengébb minőségű termékeket is, egyes áruházláncok a saját gyártású termékeiket is alulmúló portékákat szereznek be.

Új jelenségként megjelentek kisebb, elsősorban a szakértelemre építő értékesítő hálózatok is. A fogyasztók ezeken a helyeken olyan információkat kaphatnak, amelyeket a nagyobb helyeken nem. A közelmúltban startolt például Alpha-Zoo néven egy hazai franchise-bolthálózat. A jelenleg huszonöt üzletből álló láncot néhány éven belül 200 üzletes hálózattá szeretnék fejleszteni. Azt mondják, hogy most az megy végbe az állateledelágazatban, ami két évtizede az élelmiszerkereskedelemben történt: aki nem tömörül egységbe, az hosszabb távon életképtelen lesz, vagy felfalják a nagyok.