Orbán Viktor szerint Magyarország a maga útját járja

Nekünk megvannak a saját céljaink, érdekeink, és ezeket magunknak kell elérnünk és kivívnunk – mondta Orbán Viktor tegnap a parlamentben, amikor beszámolt a brüsszeli EU-csúcsról, illetve értékelte az európai gazdasági-pénzügyi helyzetet. A miniszterelnök a már általa meghirdetett gazdasági „szabadságharcos” téziséhez illeszkedve vissza-visszatért arra, hogy egyhamar nem várható gyors növekedés az európai gazdaságban, amire Magyarország válasza az kell legyen, hogy a maga útját járja.

– Nekünk megvannak a saját céljaink, érdekeink, és ezeket magunknak kell elérnünk és kivívnunk – mondta Orbán Viktor tegnap a parlamentben, amikor beszámolt a brüsszeli EU-csúcsról, illetve értékelte az európai gazdasági-pénzügyi helyzetet. A miniszterelnök a már általa meghirdetett gazdasági „szabadságharcos” téziséhez illeszkedve vissza-visszatért arra, hogy egyhamar nem várható gyors növekedés az európai gazdaságban, amire Magyarország válasza az kell legyen, hogy a maga útját járja.

Orbán Viktor nem tud biztos büdzsét ígérni

Ragaszkodni kell a sajátos észjárásunkhoz, megoldásainkhoz, „mert nincs kit másolnunk”, „az új recepteket nekünk kell kiokoskodnunk”. Továbbra sem szabad megijedni a bátor megoldásoktól, és nem szabad azzal törődni, mit szólnak ehhez mások, külföldön – „főleg azok, akik eladósították Európát és Magyarországot”. A hét végi tanácskozás során egyértelművé vált szerinte az is: a forint árfolyammozgását az euró gyengesége okozza. Ezért „az eurózónától való függőségünk ma hátrányt jelent”, így Magyarországon folytatni kell az adósság elleni küzdelmet. Aki pedig ezt vitatja, „nézzen el Görögországig”, ahol kétséges a nyugdíjak kifizetése, a béreket radikálisan csökkentik, és dobra verik a közvagyont – tanácsolta. Megismételte azt is, hogy az államadósság-csökkentés önmagában nem elég, ki kell menteni a magyar családokat is a devizaadósságból.

Orbán Viktor a T. Házban megragadta az alkalmat, és súlyos szavakkal illette a bankokat. –Mert a pénzintézetek hiába kaptak hatalmas segítséget a talpon maradáshoz, ma több nagy európai bank vezetője ismét „segítségért kilincsel”. „Az mégsem normális dolog, hogy a legjövedelmezőbb gazdasági tevékenységet űzőket, a bankokat rendszeresen közpénzből tartjuk életben.” A miniszterelnök szerint kijelenthető az is: az európai válság valójában az európai bankok, sőt az sem zárható ki, hogy az egész európai bankrendszer válsága.

„De mi nem tudjuk kifizetni sem a bankok, sem a bankárok veszteségét” – hangoztatta, hozzátéve: egyetlen bank sem hiheti magát pótolhatatlannak Európában. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott: Európa elemi érdeke, hogy felülvizsgálja a bankok működésének szabályozását. A kereskedelmi bankokat el kell választani a befektetési bankoktól, az „összenövésük” ugyanis hozzájárult ahhoz, hogy a betétesek pénzét a legbonyolultabb befektetések keretében lehetett kockára tenni. „A szabályozás nem szitokszó” – hangoztatta a miniszterelnök, aki szerint egy piac szabályok nélkül nem piac többé, „hanem tiszta lutri, ahol mindig a legcinikusabbakra mosolyog rá a szerencse”.

A pártok felszólalóinak adott válaszában hangsúlyozta: az előző évek hibás gazdaságpolitikájának eredményeként évente több mint ezermilliárd forintot kell kivonni a gazdaságból és fejlesztés helyett adósságszolgálatra fordítani. Jobbikos felszólalásra reagálva hangsúlyozta: nem járható út az államadósság átütemezése, ehelyett végig kell menni azon a nehéz, de közgazdaságilag lehetséges úton, ami nem riasztja el a befektetőket. Az LMP frakcióvezetőjének adott válaszában azt mondta: a német befektetők azért települnek Magyarországra, mert itt alacsonyabbak a jövedelmek, befektetéseikről pedig egyelőre nem tud lemondani az ország. Cél, hogy mindenki kijöjjön a devizahitelből, de ez nem megy egy lépésben, mivel az önkormányzatok és a hazai vállalatok is küzdenek a problémával. A végtörlesztéssel kapcsolatban pozitívan szólt arról, hogy a külföldi bankok évek óta először visszahozzák nyereségüket.

Megszaladt a hiány

A tervezettnél lényegesen magasabb volt az államháztartás hiánya az idei első kilenc hónapban. Szeptember végén 5926,1 milliárd forint bevétel és 7291,8 milliárd forint kiadás mellett a deficit – a helyi önkormányzatok nélkül – 1570,6 milliárd forint volt, amely a már módosított előirányzat 132,6 százaléka – közölte internetes oldalán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tavalyi azonos időszakban az államháztartás hiánya 1089,1 milliárd forint volt, amely az egész évre várt 122,4 százalékát tette ki. Az NGM közleménye szerint az időarányosnál magasabb deficitet elsősorban egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó 528,8 milliárd forint később folyik be a költségvetésbe. Az NGM közleménye leszögezi: mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik az idei hiánycélt. (H. B.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.