Vizsgálják az élelmiszeráfát
A levélből az is kiderül, hogy gyors kulcsmódosításra azért nem készül a szaktárca. Matolcsy Györgyék hivatkoznak az uniós közösségi áfaelőírásokra, amelyekre tekintettel kell lenni a szabályozás kialakítása során, de a megfontolandó szempontok között említik, hogy minden tagállamnak be kell tartania a versenysemlegesség elvét, amely kizárja, hogy hasonló termékeket és szolgáltatásokat az áfa szempontjából eltérően kezeljenek. Valamint arra is figyelni kell a miniszter szerint, hogy az egymással helyettesíthető termékek azonos kulcs alá kerüljenek.
Az uniós áfaszabályozás nem szorítja korlátok közé a kedvezményes körbe sorolható élelmiszertermékeket. Az idevágó irányelv melléklete (itt sorolják fel a kedvezményes körbe sorolható termékeket és szolgáltatásokat) az emberi és állati fogyasztása szolgáló élelmiszereket említ, egyetlen megkötéssel: az alkoholos italokat nem engedi lesorolni.
Ennek alapján tehát akár a teljes élelmiszerkört alacsonyabb kulcs alá lehetne helyezni. Ráadásul az unióval való egyeztetési kötelezettséget sem ír elő az irányelv ebben az esetben a tagállamok számára, ezt egyedül az energia esetében várják el (erre volt szükség Magyarország esetében, amikor pár éve kedvezményes körbe sorolták át a távhő áfáját).
A nemzetgazdasági tárca szerint azonban a döntés meghozatalát megelőzően szükség lesz uniós szintű egyeztetésre. Földes Balázs, a KPMG adószakértője szerint valóban nem tartalmaz egyeztetési kötelezettséget az uniós irányelv, de amikor egy termékkör részbeni átsorolására készül egy kormány, akkor „szokás” erről tájékoztatni a brüsszeli döntéshozókat, hogy idejében kezeljék az esetleges versenyjogi aggályokat. Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyeztetési folyamat nem megy gyorsan.
A szaktárca fontosnak tartja a helyettesíthetőség fokának mérését is, ami szerintük „nem korlátozódhat kizárólag egy tagállam fogyasztási szokásaira”. Vagyis mielőtt döntenek az élelmiszerek áfájának csökkentéséről, előbb tanulmányozni akarják más tagállamok fogyasztási szokásait. Erre azért lehet szükség, mert a határ mentén kifizetődőbbé válhat a bevásárlás a túloldalon, ha rosszul mérik föl egy adóváltozás hatását.
Azt, hogy a minisztérium nem készül egyhamar átsorolásra, a levél mellett a 2012-es költségvetésről szóló törvényjavaslat is elárulja. A levélben például érdekes hivatkozás a vizsgálatok alapos elvégzésére, hogy a korábbi évek tapasztalatai szerint egyes kiválasztott termékek átsorolása más, a kedvezményes kulcscsal nem érintett termékeket előállító ágazatok részéről érkező komoly kritika és nyomásgyakorlás tárgya volt.
Úgy tűnik, a tárca szerint ebben az ügyben lehet olyan döntést hozni, ami ellen nem ágálnak majd a különböző lobbik, csak ez időigényes.
Ami pedig a jövő évi költségvetést illeti, abban 2697,7 milliárd forint áfabevétellel számolnak. Ez alapesetben 8,3 százalékkal nagyobb, mint az idei módosított előirányzat, ám ha fi gyelembe vesszük az uniós döntés miatt visszafizetendő 250 milliárdos áfát, akkor már 10 százalék feletti a növekmény, amelynek forrását a javaslat szerint a felső áfakulcs 25-ről 27 százalékra emelése adja, valamint a makroparaméterek változásától is bevételnövekedést vár a kormány. Tekintve hogy a költségvetési terv 1,5 százalékos gazdasági növekedést (ami ma már optimistának számít), valamint 0,2 százalékos fogyasztásbővülést feltételezve készült, a 2012-es áfabevételi terv ambiciózus. Átsorolásokról, annak költségvetési hatásairól ellenben egy betűt nem ejt a törvényjavaslat. A levél igen: eszerint csak a költségvetési kihatást vizsgálva lehet majd dönteni arról, hogy az élelmiszerek mekkora köre kerüljön át az alacsonyabb kulcs alá.
Ezt várja el Brüsszel
Az uniós áfairányelv szerint egy általános és két kedvezményes áfakulcsot használhatnak a tagállamok. Az általános kulcs mértéke nem lehet 15 százaléknál kisebb, a kedvezményes kulcsok pedig 5 százaléknál alacsonyabbak. A szabályozást jelenleg áttekintik Brüszszelben, az év végén születhet döntés a rendszer megújításáról. A magyar kormány 27 százalékra emelné a felső kulcsot: Európában szóbeli egyezség van arról, hogy 25 százaléknál magasabb kulcsot senki nem alkalmaz, de írásbeli kötelezettség erre vonatkozóan nincs.
