Rövidre zárt nyereség
A belga, a francia, az olasz és a spanyol tőzsdéken tilos a következő két hétben árfolyamesésre játszani a jelentősebb banki papírokkal és néhány nagyvállalat részvényeivel való kereskedésben. Múlt szerdán a francia Société Générale nagybank árfolyamát roppantották meg a spekulálók azt a dél körül elterjedt piaci pletykát lovagolva meg, miszerint a Standard & Poor’s amerikai hitelminősítő hamarosan megvonja a középtávú francia államadósság elsőrendű, tripla „A”-s minősítését annak finanszírozhatóságát illető kételyei miatt. Hasonló hír már korábban, hétfőn felreppent, igaz, akkor a Moody’st sejtették emögött.
Ám amíg akkor ez csak kisebb árfolyamgyengülést okozott a trezorjaikban jelentős mennyiségű francia állampapírt felhalmozó bankok részvényárfolyamában, addig a szerdai hír dinamitként robbant a tőzsdén, s csak a Société Générale árfolyamát 21 százalékkal csökkentette. Megfigyelők szerint a zuhanást eleve az árfolyam gyengülésére tevő spekulánsok shortkötései váltották ki, akik a hétfői „teszteredményt” felhasználva indítottak támadást a bankszektor papírjai ellen. Erre válaszul rendelte el a felügyelet – biztonsági, piacnyugtató célzattal – az ilyen ügyletek átmeneti tilalmát.
Ez annyiban meg is hozta az eredményt, hogy az európai bankpapírok árfolyama gyors emelkedésbe kezdve nagyjából visszanyerte korábbi veszteségét. Megjegyzendő, az amerikai államadósság leminősítésével a tőzsdekrach elindításában katalizátorszerepet játszó S & P szerdán sem állt a helyzet magaslatán. Ahelyett hogy rövidre zárta volna a nevéhez kötött piaci pletykát, kivárt az európai kereskedés végéig, akkor jelentette be, hogy továbbra is a legmagasabb kategóriában tartja nyilván a francia államkötvényeket, még a besorolás stabil kilátásán sem óhajt változtatni a közeljövőben.
A fejlett bankrendszerrel rendelkező négy európai országban elrendelt shortolási tilalommal szemben az amerikai tőzsdehatóság (SEC) azonnal közölte, hogy nem szándékozik hasonlót bevezetni. John Nester szóvivő közleményében emlékeztetett arra, hogy a válság következményeként olyan fékező mechanizmusokat ültettek be a tőzsdei kereskedési szabályokba, amelyek a gyors árfolyamesés esetén automatikusan belépnek, és megakadályozzák azt, hogy a spekuláció menthetetlen áldozatává váljon a részvény.
Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) rendelhet el shortolási tilalmat, de esetleges szándékukról – érthető módon – nem nyilatkoztak lapunknak. Tiltásra nem volt eddig példa, igaz, a fedezet nélküli shortügylet a hatályos jogszabályok alapján eleve nem engedélyezett hazánkban, vagyis nem lehet eladni olyan papírt, ami nincs az eladó birtokában. A gazdasági-pénzügyi világválság 2008. őszi kirobbanásakor a vezető nyugati tőzsdéken a nagyobb baj elkerülése érdekében ideiglenesen korlátozták a shortügyleteket, ezzel párhuzamosan a PSZÁF nálunk a tőzsdén kereskedő szolgáltatóknak számára előírta, hogy napi rendszerességgel jelentsék a Budapesti Értéktőzsde rendszerében teljesült short eladási ügyletet, ideértve a napon belüli ügyleteket is, ha a részvények darabszáma eléri vagy meghaladja az adott részvény BÉT-re bevezetett teljes részvénymennyiségének 0,01 százalékát. A BÉT-en ez is elegendőnek bizonyult. Shortoláshoz kapcsolódó komoly ügy egyetlen akadt: 2008 októberében a Soros Fund kontra OTP Bank. Az ügy a visszavonulását a napokban bejelentő magyar származású Soros György alapjának elmarasztalásával zárult. Itt sem magával az árfolyam esésére spekuláló módszerrel volt a probléma, hanem a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével. A felügyelet ezután fennállása legnagyobb, félmilliárd forintos bírságát rótta ki a Soros Fundra, amely befizette azt, de bíróságra vitte az ügyet. Sikertelenül: a jogerős ítélet helybenhagyta a PSZÁF határozatát.
Elemzők szerint a shortolás betiltása nem megoldás. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője lapunknak elmondta: az ügyletek átmeneti felfüggesztése rövid távon megnyugvást hozhat az ideges piacokon, ugyanakkor eltereli a figyelmet a pénzügyi szektort sújtó valós problémákról. –A shortolástól elsősorban hatalmas tőkeáttétellel dolgozó bankok és biztosítók papírjait kell mindig megvédeni, azonban nem a shortolás jelenti a valódi gondot a pénzügyi szektorban. A piac szereplői ráadásul hozzászoktak ahhoz, hogy őket mindig kihúzzák a slamasztikából, csakhogy ez nem egészséges a piac egészére nézve – hangsúlyozta Kuti Ákos.
A módszerről
Shortolással a részvényárfolyamok gyengüléséből lehet profitálni. Az árfolyamesésre játszó spekulánsok eladási pozíciót vesznek fel rövid határidőre, arra számítva, hogy a részvény visszavásárlásakor alacsonyabb lesz az árfolyam. Az ilyen befektető sok esetben végig birtokon kívül marad: meg sem vásárolja, hanem a tényleges részvénybirtokostól az ügylet zárásáig kölcsönzi az eladott részvénycsomagot. A shortpozícióban lévő befektetőnek érdekében áll, hogy minél jobban gyengüljön az adott papír árfolyama, mert akkor annál nagyobb lesz az ügylet zárásakor a haszna. Ezért is vádolják sokszor azzal a spekulánsokat, hogy olyan pletykákat cirkuláltatnak a parketten, amelyek – érdekeiknek megfelelően – megroppantják az árfolyamot. A nagy amerikai befektetési bankok – köztük is elsősorban a Lehman Brothers – összeomlásakor a shortolók felelősségét firtatta a piac.
A shortolás szabályozása, a hozzá köthető kockázatok mérséklésére vonatkozó rendelkezések kidolgozása éppen most folyik az EU-ban. Az aktuális javaslat az átláthatóságot szolgálja azzal, hogy beazonosíthatóvá teszi a hatóságok és a piaci szereplők számára a shortügyleteket. Megköveteli ugyanis, hogy a kereskedési helyszíneken minősítsék a shortolást magában foglaló részvényügyleteket.
