Hetekig reptetik a jegyárat
Ez esetben hét napja van a járatát törlő légitársaságnak a jegyár visszatérítésére, mégis előfordul, hogy az akár egy hónapig is eltart, s az utasok bankszámlája helyett a légitársaságoknál kamatozik a jegyár. A cégek állítják: ezzel kapcsolatban alig fordulnak elő reklamációk, ám szerkesztőségünkbe mégis eljutott néhány panasz, hogy a hétnaposra ígért visszautalás hetekig tartott.
Az esetek nagy részében a jegy árának visszatérítését kérik a törölt járat utazói, erre lehetőséget adnak mind az EU-jogszabályok, mind pedig légitársaságok üzletszabályzatai. (Néhány fapados nem térít vissza, ha maximum négyórás késéssel el tudják juttatni az utast a célállomásra.) A pénz visszatérítésére a cégeknek hétnapos határidőt ír elő az EU 261-es direktívája.
Kerestük a két legnagyobb magyar légitársaságot, a Malévet és a WizzAirt is, hogy megtudjuk, ők hogyan intézik a visszatérítéseket. A WizzAirtől azt a választ kaptuk, hogy mindig eleget tesznek a vonatkozó szabálynak, ezt tartalmazza az üzletszabályzatuk. A Malév is az EU-szabályok betartásáról szólt, bár válaszuk megengedőbb volt. Nagyobb utasforgalmú időszakokban előfordulhat, hogy a rendszerek túlterheltsége miatt néhány napos késedelmet szenvednek a visszatérítések. Az emiatt regisztrált utaspanaszok száma azonban elenyésző – válaszolták lapunknak.
Több olyan esetről tudunk ugyanakkor mindkét légitársaság ügyfélkörében, amikor ez a folyamat heteket vett igénybe, sőt dr. Salamon András utazási ügyekre szakosodott ügyvéd praxisában még soha nem találkozott olyan esettel, amikor a visszatérítés határidőben megtörtént volna. – Pedig a határidőt követően az utas kamatokra is jogosult –mondta az ügyvéd.
A legtöbb probléma az interneten vásárolt jegyek visszatérítésével adódik – így fizet a diszkont-légitársaságok ügyfeleinek döntő többsége. A légitársaság nem adhatja vissza a pénzt az utas kezébe, köteles arra a bankkártyára vagy számlára visszautalni a pénzt, amiről a jegyet fizették. Ez nem egy egyszerű utalás, de nem is a világ legbonyolultabb dolga. Ha a cég rendszere modern, akkor az utas magának automatikusan intézheti a visszatérítést, s egykét nap alatt meg is érkezik a pénz. Ilyen rendszereket működtetnek jellemzően az amerikai társaságok.
Nem úgy a magyarok, akik ilyen esetekben a számlavezető bankjukkal intéztetik a visszatérítést, amely nem sokban különbözik attól, mint amikor sztornóznak egy kártyás fizetést. (Annyiban mégis, hogy egy, a bank által már lekönyvelt tételt küldenek vissza.) Vagyis a légitársaságnál előbb elvégzik a megfelelő belső folyamatokat, kiállítják a sztornószámlát, majd a visszatérítést elküldik a számlavezető bankba. A folyamat azonban így sem tarthat tovább öt napnál – tudtuk meg a banki folyamatokat ismerőktől.
A megoldás nem egyszerű: ha valaki időben a pénzéhez szeretne jutni, a határidő lejárta után jelentkeznie kell a légitársaság ügyfélszolgálatán, ahol szóban, illetve írásban rögzíti, hogy a pénz nem érkezett meg határidőre. Gyakori válasz, hogy „a pénzt elutaltuk”, s a banki átfutás a felelős a késlekedésért (bár ott ezt nem így nevezik). Ez esetben hivatalosan kérni kell a visszatérítést igazoló banki bizonylat számát és másolatát, amire szükség is van, hogy a banknál is érdeklődni tudjon az utas. Ha még erre sem érkezik meg a repülőjegy ára, akkor érdemes írásban panaszt tenni a kártyakibocsátó banknál, így a pénzintézet követeli vissza az adott összeget.
Valamelyest könnyebb hozzájutni a pénzhez, ha utazási irodában vettük meg a jegyet, igaz, nem a teljes összeghez. Ebben az esetben az iroda fizeti vissza a teljes jegyárat, beleértve az illetékeket is, s ezért semmilyen költséget nem számolhatnak fel. Nem jár vissza ugyanakkor az iroda által felszámolt jegykiállítási díj, ami európai jegyek esetében többnyire 1–5, tengerentúli utazás esetén 5–30 ezer forint is lehet. Vannak azonban irodák, melyek ebből a szolgáltatási díjból is visszaadnak valamennyit.
Kártérítés is jár
A vonatkozó EU-jogszabály szerint járattörlés esetén, távolságtól függően 250, 400 és 600 euró kártalanítást köteles fizetni a légitársaság, ami alól csak az időjárás és az egyéb vis maior esetek számítanak kivételnek. Salamon András szerint ezt azonban nem igyekeznek gyorsan rendezni a légitársaságok – nem egy esetben arra is van példa, hogy az utasnak pereskednie kell az őt jogosan megillető kártérítésért. A montreali egyezmény alapján azonban kártérítés is jár minden igazoltan elszenvedett kárra. Ha például a járattörlés miatt valaki nem tud elmenni egy koncertre, amire jegye volt, akkor a koncertjegy árát is követelheti a légitársaságoktól – azonban az ilyen kompenzációkért az esetek nagy részében bíróságra kell mennie az utasnak.
