Simicska és Nyerges svájci bázisa és különös ügyei

Lapunk kutatásai szerint ugyanazon a svájci címen jegyezték be Simicska Lajos és Nyerges Zsolt „Fidesz-közeli” vállalkozók közös cégét, mint a vörösiszap-mentesítés állami pénzeiben részesülő egyik vállalkozás egykori ismeretlen tulajdonosát. Svájc nem klasszikus offshore-színhely, de a tulajdonos ott is könnyen árnyékban maradhat. A lehetőséget a Fidesz állítólagos gazdasági holdudvara is kihasználja.

Svájc többek között azért ilyen gazdag és erős, valutájának szárnyalása azért dönti anyagi romlásba magyarok tízezreit, mert az alpesi ország kedvező üzleti környezettel vonzza magához a világ nagyvállalkozóinak ezreit. Aki nem szereti saját hazájában a céggel járó közterheket, csak be kell jegyeztetnie egy szerényebben adózó vállalkozást valamely diszkrét svájci helyszínen. Papíron onnan irányíthatja üzletét, miközben akár ki sem kell mozdulnia hazulról. Ha ebbéli vágyait nem szeretné világgá kürtölni, neve a nyilvános cégiratokban sem jelenik meg.

A Fidesz, illetve Orbán Viktor kormányfő – különösen ellenzékben – kíméletlen harcot hirdetett az adóspórolási okokból külföldön, csúfnevükön „offshore cégekben” parkoltatott vagyonok ellen. A párt és médiaholdudvara számos esetben vádolt ilyen üzelmekkel „offshore lovagoknak” csúfolt politikusokat-üzletembereket – hol alappal, hol bizonyíték nélkül. A Fidesz hatalomra kerülvén a pénzek hazacsábítására egyfajta offshore-amnesztiát hirdetett. A hívó szó hatása egyelőre nem ismert, de a magyar üzleti életből egyelőre nem koptak ki az ilyen jellegű cégek.

Arról, hogy mi az „offshore”, azóta folyik a vita, hogy ez a megjelölés összefonódott a nemzetközi pénzmosással és egyéb nagybani maffiaügyletekkel. Noha egy alapvetően legális adótervezési módszerről van szó, sem az érintett államok, sem a belekeveredett személyek nem szeretik, ha rájuk sütik az „offshore” bélyeget. Egyes nagyobb országok – például Ciprus, Nagy-Britannia szigetei, bizonyos amerikai tagállamok, Svájc vagy épp Magyarország – számos intézkedéssel igyekeznek maguktól távol tartani az offshore jelzőt. Az előző ciklus során, amikor a Fidesz-közeli médiaudvar Bajnai Gordon kormányfővel és Simor András jegybankelnökkel összefüggésben talált ilyen cégeket, nevezettek azzal védekeztek, hogy a cégek „nem is offshore” státusúak. A profi adótanácsadók szerint mindegy, milyen jelzőt használunk, hisz az offshore nem jogi kategória. Számos ország jogrendszerében vannak az adótervezés szempontjából figyelemre méltó pontok. Az végül is a megrendelő elképzeléseitől függ, végül melyik országot választják. Például Svájcot.

Kutatásaink szerint több, Magyarországon megjelenő svájci vállalkozás kapcsolatba hozható a Fidesz „gazdasági holdudvarával”, azon belül is a vezéralakoknak tartott Simicska Lajossal, az adóhivatal volt elnökével és Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéddel.

A legalábbis nem cáfolt sajtófelvetések kettejüket a Fideszhez kötődő gazdasági „hátország”meghatározó alakjaiként írják le. Eszerint ők a Fidesz irányította állammal ismeretlen csatornákon, de látványos eredménnyel összekapcsolódó üzleti kör egyfajta koordinátorai lennének. Az elmúlt hónapok során ezt néhány sajtóorgánum igyekezett feltárni, mint például a nemrég új tulajdonoshoz került Figyelő. A két üzletember eddig az ilyetén találgatásokra semmilyen tekintetben nem reagált. Hivatalos állami tisztségük nincs. Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori kollégiumi társa, a 90-es évek elején a Fidesz gazdasági vezetője ma „csupán” a magántulajdonú Mahir hirdetővállalkozást irányítja. Nyerges Zsolt – akinek legmagasabb szintű mentoraként szolnoki kötődéseik okán inkább Orbán Viktor feleségét, Lévai Anikót emlegetik – több cégben vezető, illetve tulajdonos. Nemrég a tízmilliárdos állami megrendelésekből élő Közgép építőipari csoport elnöke lett.

Számos érintettel folytatott beszélgetéseink alapján egyértelműen kirajzolódik az a közvélekedés, hogy a két, a teendőket állítólag megosztó üzletembernek komoly hatása lehet állami vállalatok vezetőinek kinevezésére, üzleti döntéseikre, közpénzek kifizetésére. Egymással szoros kapcsolatban állhatnak, bár erről nyilvános adat nem tanúskodik. Az Opten céginformációs adatbázisa szerint közösen csupán a botrányos múltú, szocialista-kisgazda pártpénzekkel összefüggésbe hozott Budai Malomipari Kft.-ben jelennek meg. 2003 és 2006 között Simicska Lajos a tulajdonos Mahirt képviselte, míg Nyerges Zsolt ezalatt hol felügyelőbizottsági tag, hol vezető tisztségviselő volt.

Nemrég azonban - mint arról elsőként az [origo] beszámolt - új közös cégben jelentek meg Svájcban. A Zollikon településen bejegyzett Basis Invest GmbH többségi alapítója Simicska Lajos. A kisebbségi rész Nyerges Zsolté. A társaság vezetője a helyi illetőségű Walter Hediger.

A Basis Investet AG cégformával alapították, de néhány hét múlva a mi kft.-nkhez hasonló GmbH cégformát vette fel. A nyilvános adatokban ekkor jelent meg a két ismert tulajdonos – feltehetőleg a GmbH-kra vonatkozó szigorúbb szabályok miatt.

A cég tevékenységének a regisztrációs adatokon kívül nincs nyoma az interneten. Ez azt a benyomást kelti, hogy a Basis Invest szintén egy adómérséklési okokból Svájcban alapított, nyilvános tevékenységet nem végző társaság.

Kutatásaink arra utalnak, hogy Walter Hediger tucatnyi egyéb, ugyanazon a zollikoni címen működő vállalkozásban tölt be hasonló irányítói szerepet. Ez szakértőnk szerint arra utal, hogy Hediger az ilyen hálózatok cégeinek vezetésével megbízott névleges, „delegált” ügyvezető lehet. (Hacsak nem egy határtalan munkabírású cégvezetőzseniről van szó, aki számtalan tényleg működő vállalkozás érdemi irányítására képes.) A klasszikus „offshore játékszabályok” szerint egy ilyen ügyvezető hoz ugyan döntéseket, de a lényegi utasításokat a társaság tényleges haszonhúzói, tulajdonosai adják ki.

A Google Street View oldala alapján a zollikoni címen kifejezetten diszkrét, takaros alpesi házikó található. Kínézetre semmi nem árulkodik arról, hogy bent cégvezetési nagyüzem zajlana. Mint az a magyarnál jóval kezelhetőbb svájci adatbankból kiderül, a tucatnyi ott működő vállalkozás többsége nem köthető Magyarországhoz. Hediger mások mellett kazahokkal, Dubaiban lakó üzbégekkel, kínaiakkal dolgozik együtt. De vezet egy – kivételesen saját honlapon jelentkező – orosz hátterű energiacéget is.

A Basis Invest két alapítóján, Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton kívül a céghez nem találtunk más magyar vonalat. A többi ott bejegyzett cég egyike-másika viszont annál inkább kötődik Magyarországhoz. Ezek mindegyikéről elmondható, hogy a haszonhúzó háttérember – a Basis Investtől eltérően – láthatatlan. Ugyanakkor kisebb-nagyobb mértékben mind megjelenik ott, ahol közpénzek kerülnek magánzsebekbe.

Az E-OS nevű honi energiacég tulajdonosa 2009 és 2010 között az Energy Swiss Invest AG volt. Ennek főnöke Hediger, székhelye pedig a már ismert zollikoni ház. Az amúgy szintén nem túl aktív svájci társaság előtt az E-OS-t Nyerges Zsolt Arno’99 nevű cége jegyezte. Tavaly decemberben pedig az E-OS-t megvette az immár Nyerges Zsolt irányította, ismeretlen tulajdonosi körű magyar Közgép. Az E-OS másik résztulajdonosa Tóth Marianna. Ő a Fideszhez, Simicskához és a Mahirhoz kötődő, Kaya Ibrahim és Josip Tot nevével fémjelzett, 90-es évekbeli zavaros ügyek során került reflektorfénybe. Az akkori tudósítások Simicska Lajos bizalmasaként tüntetik fel. Ezt alátámasztani látszik, hogy neve máig megjelenik a Mahirnál. Az E-OS nemrég egy államilag támogatott erőmű-beruházás pályázati nyerteseként csak úgy kezdhette el a munkát, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elöljárói ezt külön kérvényezték a pályázat furcsaságait vizsgáló bizottságtól. Az NFM-et irányító Fellegi Tamás szintén már a 80-as évek elejéről, a legendás szakkollégiumi időkből ismeri Orbán Viktort és Simicska Lajost. Miniszteri kinevezése előtt médiatulajdonosként Nyerges Zsolttal is üzletelt.

A kormányváltást követően az E-OS-tirányító Baji Csaba az állami áramholding, a Magyar Villamos Művek vezetői székébe került. A Nyergeshez hasonlóan szolnoki kötődésű MVM-vezér a hírek szerint a 90-es években adórevizorként kezdte, de az első Orbán-kormány alatt már az MVM-hez tartozó állami atomerőmű vezérigazgatóságáig vitte. Az MSZP–SZDSZ-féle nyolc szűk esztendőben Nyerges E-OS-át irányította.

De nem ez az egyetlen figyelemre méltó cég működik a zollikoni címen. Az ismeretlen hátterű Green Venture Invest AG – amelynek főnöke szintén Hediger – tavaly februártól novemberig állt az építőipari profilú Pentavia Kft. mögött. Azóta a kft. a szintén szolnoki Nagy Zoltáné lett, aki néhány hónapja a Közgép igazgatóságában ült. Tavaly a Pentavia neve többek között a vörösiszap-katasztrófa utáni mentesítés pénzei kapcsán jelent meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium pályázat nélkül közel 30 milliárd forintos megrendelést adott a Mecsekérc nevű cégnek a helyreállításra. A HVG korabeli tudósítása szerint a Mecsekérc az összeg 42,2 százalékát alvállalkozóknak szánta. Ezek közül kettőt nevesítettek. Az egyik a Pentavia – ez milliárdos állami bevételt valószínűsít. A kft. tavaly részt vett a miskolci villamospálya felújításában is. Megjegyzendő, hogy a cég több állami tender hirdetményén is a „nem nyert” soron szerepel. A szálak itt ismét Nyerges Zsolthoz vezetnek, bár nyilatkozat híján nem ismerhetjük az erről alkotott véleményét.

A zollikoni otthonon osztozik a szintén Hediger irányította Publimont AG is. Ez a – szintén ismeretlen hátterű – svájci társaság két éve egy másik svájci, kiterjedtebb tevékenységű cégtől vette meg a hazai plakátpiac meghatározó szereplőjének számító Europlakát Kft.-t. A kft. ugyan azóta felvette vevője nevét, de sok helyütt máig a korábbin szerepel. Habár honlapjukon nem találtunk referencialistát, tavalyi hírek szerint a Honvédelmi Minisztérium kiadója és Újbuda önkormányzata is kapcsolatban állt velük. Képeiken számos BKV-jármű-reklám szerepel, bár friss hírek szerint a fővárosi tömegközlekedési vállalat hirdetéseinek átszervezése hátrányosan is érintheti a Publimont.

Ugyanezen plakátpiac másik fontos szereplője a Mahir. Az 1994-ben privatizált céget – értelemszerű megszakításokkal – máig Simicska Lajos irányítja. 1996-ig az Europlakát tulajdonosai között is megtaláljuk a Mahirt. Az idő tájt egy évig az Europlakát felügyelőbizottsági tagja volt például az akkor a Mahir jogtanácsosaként dolgozó Vida Ildikó. Az 1998-as Fidesz-győzelem után, Simicska Lajos APEH-elnöki kinevezését követően Vida Ildikó az adóhatóság elnökhelyettese, majd a Fidesz 2002-es választási vereségéig elnöke volt. Ezután visszatért a Mahirhoz, a polgári párt mostani győzelmét követően pedig az összevont Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjévé nevezték ki. Nemrég a parlament Fidesz-többsége – legalábbis az elhangzott bírálatok szerint – részben a Mahirnak kedvező irányba módosította a közterületi reklámozás szabályait. Ez ügyben inkább Simicska Lajos neve körvonalazódik, de ennél merészebb következtetésre nem ragadtatjuk magunkat.

Eme ügyek kapcsán Simicska Lajost nem értük el, Nyerges Zsolt pedig írásban bekért kérdéseinkre lapzártánkig nem reagált. Az egyik cég telefonján elért Walter Hediger annyit közölt: az általa irányított társaságokról minden nyilvános adat megtalálható a cégregiszterben, bővebbet pedig nem kíván róluk mondani.

Svájc és offshore

Svájc nem tartozik a klasszikus offshore-színhelyek közé. Ez a megjelölés az elmúlt években amúgy is szitokszóvá vált: már a legegzotikusabb cégbejegyzési zónák sem szívesen vállalják fel. Mindazonáltal az alpesi ország kantonjainak, településeinek egyes pénzügyi lehetőségei mutatnak némi átfedést az offshore jellegűnek tartott helyszínekkel. A www. offshorecegalapitas.szlovakceg.eu honlap Svájc előnyei között a diszkréciót és az információk visszatartását említi. Az alacsony helyi adók mellett a közmondásos stabilitás és a magas presztízs is mellette szól.

A svajcicegalapitas.info alacsony adókkal és a tulajdonosi adatok „biztonságával” kecsegtet. Mivel – például a gooffshore.hu honlap tanúsága szerint – Svájc legalább egy helyi ügyvezetőt ír elő, szolgáltatók tömegei ajánlkoznak svájci „székhely” és „ügyvitel” biztosítására. A Zurich Consulting Group magyar nyelvű hirdetésében igazgató, ügyvezető és titkár delegálását is vállalja. Mindez az ilyen típusú cégek egyfajta „látszat”-jellegére utal. A joghézagok effajta kihasználása ugyanakkor évtizedes múltra tekint vissza – immár a világgazdaság része. A tényleges tevékenység szerinti államok ugyanakkor így brutális mértékű adótól esnek el.

A valószínűsíthető zollikoni ingatlan a Google Street View rendszerében – Árnyékban tudnak maradni a tulajdonosok
A valószínűsíthető zollikoni ingatlan a Google Street View rendszerében – Árnyékban tudnak maradni a tulajdonosok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér