Tíz éve először drágulnak a mobiltarifák: beárazták a különadót?
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is felvetettük a fenti ellentmondást, akik választ ígértek, de későbbre. Megkerestük a szabályozó Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH) is, ahonnan igen részletes választ kaptunk, melynek lényege, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokat (ennek minősül az áremelés) a szektort 2003 óta szabályozó törvény csak meghatározott körben teszi lehetővé a szolgáltatóknak, ezért ezeket a hatóság folyamatosan ellenőrzi.
A törvény a szabályozási és a piaci körülmények változása esetén lehetőséget ad a szerződésmódosításra, s ahogy a hatóság válasza fogalmaz: „a szolgáltatók a módosítások alapjaként az esetek döntő többségében ez utóbbi okot” – vagyis a piaci körülményekben beállt változást jelölik meg, nem részletezve a konkrét változások pontos indokait.
Az NMHH válaszából egyébként az derül ki, hogy az árakat amúgy nem kell jóváhagyatni a hatósággal, elegendő azokat időben bejelenteni. Az egyoldalú módosítás különösen akkor kritikus – bár nem feltétlenül jogsértő –, ha olyan előfizetőket érint, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy a módosítás miatt a szerződést felmondják, mert nincs olyan számukra elérhető szolgáltatás, mely a szolgáltatóváltást lehetővé tenné – írja a hatóság.
Nézzük tehát a konkrétumokat! A Vodafone múlt héten közzétett közleménye szerint augusztus 19-től átfogó áremelés várható a szolgáltató szinte összes, kereskedelmi forgalomban elérhető, valamint már nem értékesített, de egyes ügyfelek által továbbra is használt díjcsomagban. Az áremelés az előfizetéses tarifák esetében átlagosan 7,4 százalék, a havi díjon felüli perc- és SMS-díjak pedig átlagosan 1 forinttal emelkednek. A Voda fone lapunk megkeresésére a már említett piaci körülmények mellett elsődleges okként az inflációt jelölte meg az áremelés okaként.
A T-Mobile május elsejei hatállyal emelt, de csak néhány (főleg a Médiamánia) díjcsomagban, valamint a feltöltőkártyás ügyfeleket érinti a változás. A cég szerint ennek mértéke is csak az inflációt követi, s az ügyfeleket szabályosan értesítették. Hangsúlyozzák: a szolgáltatók a korábbi és jelenlegi igen jelentős beruházásainak és a jól működő piaci versenynek köszönhetően Magyarországon kimagaslóan jó az ár-érték arány a távközlési szolgáltatások terén.
A T-Mobile-t május 17-én a Telenor követte, méghozzá a legnépszerűbbnek számító „Perc” tarifacsomagok havi díját növelték. A hwsw.hu szakportál szerint az előfizetők pluszterhe havi 70–1200 forint között van. A Telenor is az inflációra hivatkozik. Bár kérdeztük, azt egyik cég sem árulta el: mekkora árbevétel-növekedést remélnek a tarifaemelések következtében – pedig ez az adat sokatmondó volna, mivel összevethető lenne a cégek által fizetett, összességében 61 milliárdra taksált különadóval.
Az áremelésre pont azelőtt kerülne sor, hogy hatályba lép az NMHH legújabb rendelete, amely a nagykereskedelmi hívásdíjakat (a végződtetési díjnak hívott tarifát, amelyet egy szolgáltató a másiknak fizet, ha az ügyfele abba a hálózatba telefonál) szabályozza. Ez kimondja: a beszédcélú hívásvégződtetési díjaknak 2013. január 1-jéig három lépcsőben, legfeljebb percenként 7,06 forintra kell csökkenniük mindhárom szolgáltatónál. E végződtetési díjak 2004 óta folyamatosan és jelentősen csökkentek, többek között ennek is köszönhető, hogy az ezredforduló óta a mobilszolgáltatások ára folyamatosan csökkent Magyarországon. Ezidáig.
A másik ok persze az előfizetői számok dinamikus növekedése volt, amely csak 2009 közepén állt meg, azóta viszont néhány jó hónaptól eltekintve folyamatosan szűkül a piac. A legfrissebb adatok szerint májusban 50 ezerrel 11,77 millióra csökkent a három szolgáltató teljes előfizetői száma. Igaz, jó hír, hogy a forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest hatezerrel több lett. 2011 májusában a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 118 SIM kártya jutott. Egy hónappal korábban ez az érték 118,4 volt.
A szolgáltatók panaszkodnak a fizetési fegyelemre is, a mérlegekből pedig az derült ki 2010-ben és idén is, hogy csökkentek a bevételek és a profitok. A különadóval együtt ezek önmagában megtestesítik azokat a piaci körülményeket, melyek okot adhatnak az áremelésre. Érdekes, hogy egyedül a Magyar Telekom válasza utal az idéntől élénkülő beruházásokra, pedig mindhárom mobilcég szinte teljes hálózatrekonstrucióba fogott az idén, melyeknek csak a listaárát közölték – ez százmillió eurós nagyságrendű. Nem említették az energiaárak emelkedését sem, pedig a cégek rezsiköltségének jelentős részét az áram teszi ki, elvégre minden egyes antenna- és bázisállomás, valamint a számítógépek is áramot fogyasztanak – nem is keveset.
Voltak jogsértések
A hírközlési hatóság 2009-ben és 2010-ben már vizsgálta a szolgáltatók gyakorlatát, és – elsősorban az előfizetők módosításról való értesítésével kapcsolatban – számos jogsértést tárt fel. E vizsgálatok nyomán a hatóság szerint a cégek változtattak az általános szerződési feltételeken és saját gyakorlatukon is, így például az országos napilapban megjelentetett közlemény mellett közvetlenebb formában is értesítik az előfizetőket. Az épp most készülő új szabályozás az értesítés módját tovább szigorítja, igaz, jelentősen növeli a cégek ezzel kapcsolatos költségeit is.
