Így a chips és a kóla, a jégkrémek, levesporok és az energiaitalok mellett a legtöbb édesség, csokoládé és lekvár is adóköteles lenne. Ugyanakkor a tervezetből kiderül, hogy a zsíros vagy éppen tartósítószerekkel agyonkezelt ételek a kormány szerint nem jelentenek érdemi egészségügyi kockázatot – a zsír vagy a tartósítószer ugyanis hiányzik a tervezetből.

Lapunk úgy tudja, hogy a törvényjavaslatról a szerdai kormányülésen hoznak döntést, s ha ott megkapja a kabinet támogatását, akkor még aznap be is nyújthatják – a már jól ismert módon, egyéni képviselői indítványként – a parlamentnek.

A népegészségügyi termékdíjjal megadóztatni kívánt termékkör javarészt nagy multinacionális élelmiszer-előállítókat és -forgalmazókat érint, mint a Coca-Cola és a Pepsi, a Nestlé vagy a Chio, és a tervezet szerint már idén szeptemberben hatályba lépne a rendelkezés, így ősztől már fizethetik is a gyártók az adót. A tervek szerint ez a bevétel az Egészségvédelmi Alapba folyna be. Az egészségtelennek talált üdítők után a gyártónak az idén előbb tíz, majd jövőre literenként 15 forintot kell fizetnie, az energiaitaloknál háromszáz forintot, a chipszek, snackek esetén kilogrammonként 400 forintot, míg az étkezési porok után kilogrammonként 500 forint lenne az adó.

Bár a törvényjavaslat preambuluma szerint a cél az egészséges táplálkozás előmozdítása, továbbá a népegészségügyi célú programok finanszírozhatósága, az érintett cégek szerint az egészségvédelmi lózungokba csomagolt javaslat csak egy újabb adózási formát jelent, amivel javarészt multinacionális cégeket sarcolna meg a kormány. Úgy tudni, a zsíros ételek azért maradtak ki a szabályozásból, mivel az igen hátrányosan érintette volna a hazai húsipart, így a Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló Csányi Sándor, az OTP első emberének vállalkozásait is, de rosszul járt volna a vendéglátóipar is.

Így viszont a jelenlegi tervezet szerint a McDonald’s is megúszta, hogy fizetnie kelljen a hamburgeradót.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a rendelkezés drágulást hoz, és könnyen lehet, hogy a várthoz képest jóval kevesebb bevétele lesz az új adóból az államnak, mivel a termékadóval sújtott termékek utáni áfa- és más adóbefizetések a visszaeső értékesítési mennyiség miatt csökkennek, és így ami az egyik oldalon termékadóként bejön, az a másik – például az áfa – oldalon kiesik. Ráadásul a gyártók azzal is tudnak lavírozni, hogy csökkentett só- vagy cukortartalmú helyettesítő termékeket forgalmaznak nálunk.

Bár közben úgy hírlik, hogy az ágazat cégei körében jól ismert tervezet lényegében kiütötte a biztosítékot, és azt fontolgatják, hogy több közismert terméket is kivonhatnak Magyarországról, annál is inkább, mivel a tervezetben szereplő adószint mellett lényegében nem tudják értékesíteni a megdráguló árujukat. Az OKSZ értékelése szerint a rendelkezés nyomán a szomszédos országokhoz képest nálunk drágábbá váló élelmiszerek esetében megnőhet a csempészet, illetve a feketézés is, továbbá a határ mentén élők nagyobb számban mehetnek át ezekért a termékekért bevásárolni a határ túloldalára.