Feljelentés: mit tett meg a Mol az 50 százalékért?
A botrányok közepette ugyanakkor kevés figyelmet kapott, hogy Horvátország két lábra állt, és megfizethető üzemanyagok ígéretével beengedte az egyik legnagyobb orosz olajcéget, amely nem is titkolja, hogy el akarja hódítani a piacvezető szerepet az INA-tól.
Eddig úgy tűnt, egészséges iszapbirkózás folyik az INA-n belül, vagyis a magyar társaság az első pillanattól kezdve szerette volna magának bebiztosítani a stratégiai döntések jogát. Mivel a horvát államtól a Mol nem remélhetett ehhez további részvénycsomagot, a kisrészvényesektől próbált vásárolni, méghozzá nem is sikertelenül. (A Molnak jelenleg 47,26 százalékos részesedése van az INA-ban, szemben a horvát állam 44,84 százalékával.)
A horvát igazságügyi szervek feladata lesz annak eldöntése, vajon a Mol valóban megpróbálta-e befolyásolni a piacot – horvát újsághírek szerint a magyarok állítólag még veszteséges tranzakciókat is bevállaltak volna, például értékesebb Mol-részvények cseréjét INA-papírokra, csak hogy átléphessék végre a bűvös 50 százalékos határt.
Ami biztos: a Mol szerepét most több szempontból is megvizsgálják Horvátországban, az INA-részvények kereskedését pedig határozatlan időre felfüggesztették a zágrábi tőzsdén. A Mol ellen tett büntetőfeljelentés híre azonban sokak elől eltakart egy másik, hasonlóan fontosat. Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter múlt heti horvátországi látogatása alatt az 1967-ben alapított orosz Zarubezhneft olajtársaság aláírt egy megállapodást arról, hogy újjáépíti Bosanski Brodban a délszláv háború idején megsemmisült olajfinomítót.
A Nacional horvát hetilap legfrissebb száma részletesen foglalkozik az üggyel. Ha ugyanis igazak ezek a kiszivárogtatások, akkor az INA – magyar érdekeknek is fontos, és szintén felújításra váró – sziszeki finomítója elveszítheti stratégiai jelentőségét. Az orosz cég állítólag kikötötte azt is, hogy Szerbián keresztül saját olajat hozna Bosanski Brodba, majd feldolgozás után a horvát piacon is értékesítené a termékekeit.
Azt, hogy kinek, milyen hosszú távú érdekei húzódnak meg mindezek mögött, egyelőre csak találgatni lehet. Eddig igen jól jött a horvátországi politikai elitnek, hogy a magyar Mol mögé bújhatott el a társadalom elől, amikor üzemanyagár-emelés került szóba. Persze a Mol helyzete az INA-ban téma volt akkor is, amikor a horvátok az Európához csatlakozásukért lobbiztak a magyar elnökség elmúlt hónapjaiban.
