Elveszett generáció - Több millió állástalan fiatal
A 2009 és 2010 közötti időszakot vizsgáló Eurostat Munkaerőfelmérés szerint az uniós tagországok közötti eltérés igen nagy: míg Németországban, Ausztriában és Hollandiában a fiatalkori munkanélküliség nem éri el a 10 százalékot, addig Spanyolországban, Észtországban és Litvániában a 40-et is megközelíti, de hasonlóan rossz a helyzet Írországban, Görögországban, Szlovákiában és a balti államokban. Magyarország a maga 25 százalékával a középmezőnyhöz tartozik. Az adatok azt is megmutatják, hogy az alacsony képzettségűeket sújtotta leginkább a válság, a krízis kirobbanása óta mintegy 8 százalékkal nőtt, és továbbra is nő körükben a munkanélküliség, míg a magasan képzettek helyzete már egy évvel később jelentősen javulni kezdett.
A problémára válaszul az Európai Bizottság (EB) a napokban útjára indította az úgynevezett Youth@Work programját, melyet Budapesten, a Fiatalok Európai Állásbörzéjén mutattak be az uniós elnökség megbízásából. A fiatalkori munkanélküliség felszámolásáért indított programot Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa jelentette be, aki elmondta: a fiatalkori foglalkoztatás Európában kifejezetten strukturális probléma, a fiatalok munkaerő-piaci beléptetése viszont mindannyiunk közös érdeke. A program célja a fiatal munkavállalók és a kkv-szektor „ütköztetése”, vagyis az, hogy a pályakezdőket a válságból leghamarabb kilábalni képes kis- és középvállalkozások szívják fel.
Ehhez azonban paradigmaváltásra van szükség, ugyanis tanulmányok szerint a fiatalok kevéssé érzik úgy, hogy ebben a szektorban képesek lennének megvalósítani karrierálmaikat, ugyanakkor a kkv-k is szívesebben foglalkoztatnak idősebb, nagyobb tapasztalattal rendelkező munkavállalókat, lemondva ezzel a fiatalokban rejlő, kiaknázásra váró potenciálról. A Youth@Work ezen felül arra is rá szeretné vezetni a fiatalokat, hogy lépjenek az önfoglalkoztatás útjára, vagyis alapítsanak új, innovatív ötletekre épülő vállalkozásokat.
A korosztály vállalkozó kedve ugyan jóval nagyobb (a 14–25 év közöttiek több mint fele inkább vállalkozó szeretne lenni, mint alkalmazott) az idősekhez képest, ám jelenleg a 25 évesnél fiatalabb önfoglalkoztatók aránya csupán 2,5 százalék az EU-ban. Ennek egyik oka, hogy a fiatalok úgy érzik, nincs meg a szükséges tudásuk és elégséges tőkéjük vállalkozás indításához. Emellett az adminisztrációs kötelezettségek bonyolultsága is visszarettentő számukra, de a vállalkozók és a vállalkozói létforma általános megítélése (mely országonként igen eltérő) is akadály. Európában a dánok (83 százalék) és a finnek (78 százalék) kedvelik leginkább a vállalkozókat, míg a magyarok körében ez az arány jóval alacsonyabb, csupán 26 százalék. Hasonló értékeket mértek Lengyelországban, Szlovéniában, Görögországban és Bulgáriában. A vállalkozóvá válásra alapvetően mindenütt nyitottabbak azok, akik magasabb fokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, akiknek nincsenek pénzügyi gondjaik, és akik mögött már eleve ilyen családi háttér áll.
A Youth@Work program ezeket a vélt vagy valós hátráltató tényezőket azzal kívánja orvosolni, hogy állásbörzéken gyakorlati foglalkozásokat szervez EU-szerte olyan témákban, mint kapcsolatépítés-kapcsolatszervezés (networking), mentorálás, munkaerő-toborzás. A program közvetítői az EURES- (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) hálózat és az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (PES), akik információkkal és tanácsadással állnak mind a munkaadók, mind a fiatalok rendelkezésére.
Ennek első lépéseként az EURES Magyarország hatodik alkalommal megrendezett állásbörzéje idén a fiatalokra fókuszált. A Fiatalok Európai Állásbörzéje elnevezésű rendezvény a hét végén Budapesten, a Corvin Bevásárlóközpontban, mintegy 25 európai állásadóval, 16 ország képviseletében várta az érdeklődőket. Az EURES-hálózat egyik legfőbb célja, hogy tájékoztatást és útmutatást adjon az EU-n belüli munkaerő-mobilitásról. A rendezvény különösen aktuális most, hogy május elsejével Németország és Ausztria megszüntette munkaerő-piaci korlátozását, emellett Svájc is megnyitotta munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott országok polgárai előtt.
A börze legnépszerűbb standja egyébként az osztrák volt, amely előtt állandóan hosszú sor kígyózott. A Youth@Work program szorosan együttműködik a rendezvény másik kiemelt témájával, a fiatalok munkaerő-piaci belépésének támogatását és a képzési rendszer fejlesztését célul tűző Mozgásban az Ifjúság (Youth on the Move) programmal, amely az Európa 2020 gazdasági terv kiemelt projektje. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a börzén elmondta: a fiatalkori munkanélküliség felszámolásához erősíteni kell a munkaerő-mobiltást is, mert az erre való hajlandóság nálunk uniós szinten az egyik legalacsonyabb. A külföldön munkát vállalók 70 százaléka két év után hazatér. Emellett az oktatást is közelebb kell hozni a munka világához, ugyanis évek óta megfigyelhető már, hogy az iskolák követelményrendszere és a munkaerő-piaci elvárások meglehetősen távol állnak egymástól.
