Ahogyan az várható volt, az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) miatt sokan kevesebbet visznek most haza, mint néhány hónappal korábban. Ahhoz, hogy az új rendszerben senki ne járjon rosszul, a havi bruttó 300 ezer forint alatt keresőknél átlag 4-6 százalékos bérfejlesztésre lett volna szükség (bár ez még mindig csak a nettó keresetek szinten tartását jelenti), ám a kormánynak ezt – a fenyegetések ellenére – eddig csak részben sikerült letuszkolnia a munkáltatók torkán.

Rogán Antal elnök tegnap tette le a miniszterelnök asztalára a bérmonitoring bizottság jelentését, amelyből kiderül: a közszférában mostanra minden érintett fizetését kiegészítették, míg a versenyszférában eddig félsikert értek el, az alkalmazottak 50 százalékának nőtt a bére. Ennek azonban ellentmondanak a KSH adatai. Februárban a közalkalmazottak nettó átlagkeresete 128 ezer forint volt, míg a versenyszférában foglalkoztatottaké 138 ezer, ami csaknem 2-2 ezer forintos csökkenés tavaly decemberhez képest.

A többség számára azonban a neheze csak ezután jön, a kormány ugyanis még nem tekinti befejezettnek az szja-rendszer átalakítását. A korábban bejelentett és most Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban is szereplő menetrend szerint két év alatt megszüntetik a szuperbruttót, de ezzel együtt az adójóváírást is. A tényleges adóterhelést számottevően befolyásoló kedvezményeken jövőre 180 milliárd forintot spórolna a kabinet. (Az adóhatóság adatai szerint 2009-ben 3,1 millió adózó összesen 277 milliárd forint jóváírást vett igénybe. Ezzel párhuzamosan ugyan a jelenlegi szuperbruttó helyett félszuperbruttó lesz, amely két százalékpontos adócsökkenést jelent (a tényleges adóterhelés 20-ról 18 százalékra mérséklődik), ám ez összességében legfeljebb 90-100 milliárd forintot hagy a munkavállalóknál, vagyis feleannyit, mint amennyit az adójóváírás megnyírbálása elvisz.

Ráadásul az előnyök és a hátrányok egyenlőtlenül oszlanak meg: míg az adókulcs csökkenése elsősorban a magasabb keresetűeknek kedvez, addig a kedvezmények lefaragása az alacsonyabb jövedelműeket sújtja. Az idén az adójóváírást havi bruttó 260 ezer forintig lehet igénybe venni, vagyis az ennél kevesebbet keresőknek csökken a fizetésük – átlag havi 8-9 ezer forinttal.

Tízméternyi kérdés: az LMP aktivistái tegnap a kormány megszorító intézkedéseinek listájával a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma előtt

– Ez túl erősnek tűnik – reagált lapunknak Vámosi Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője szerint az adójóváírás kivezetése szakmailag helyes, de ha a kormány ezt olyan gyors ütemben kívánja megtenni, mint amit a konvergenciaprogramban Brüsszelnél vállalt, az igen komoly társadalmi, szociális problémákhoz fog vezetni. Ezzel folytatódik az az átrendeződés, amit a kabinet az egykulcsos szja idei bevezetésével megkezdett: a tehetősek még tehetősebbek, a szegények még szegényebbek lesznek – tette hozzá. Az adókedvezményeket fokozatosan, még több évre elnyújtva kellene megszüntetni, hogy a munkaerőpiac alkalmazkodni tudjon a változásokhoz.

A kormány azonban inkább ráerőltetné elképzelését a vállalkozásokra, termeljék ki a cégek az adóemelés ellentételezését. Rogán Antal tegnap arról beszélt, hogy a kabinet jövőre már nemcsak a minimálbérről, hanem a bruttó 300 ezer forint alatt keresők bérfejlesztéséről is egyeztetne az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, s az ott született „ajánlás” betartását ki is kényszerítené.