– A Norvég projektre 2006-ban pályázott a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, ami bölcs döntés volt, csakhogy ami utána történt, az majdnem a támogatás duplájának visszafizetéséhez vezetett – jelentette ki Molnár Zoltán, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, mondván, a tavalyi kormányváltás után az MNV új vezetése rádöbbent, hogy a határidejéhez közeledő projekt megvalósítása gyakorlatilag sehol sem tart. Az ötéves projektmunkából végül mindössze kilenc hónap maradt arra, hogy elkészüljenek. Ez sikerült, ami azt jelenti, hogy a jövőben jelentősen csökken az állami vagyonvesztés kockázata. A 218 millió forintból (amiből 185 millió a támogatás összege) megvalósított fejlesztés lényege, hogy a papíralapú dokumentációt digitalizálással átlátható és kereshető adatbázissá változtatta. Összesen 2,1 millió A4-es méretű iratot szkenneltek be az elmúlt hónapokban: az MNV, illetve a korábbi KVI, valamint a Nemzeti Földalap összes iratát.

A digitalizált adatbázis, és a hozzá vásárolt modern szkennerek és nyomtatók révén az állami vagyon feltérképezése és nyilvántartása lényegesen egyszerűbbé és gyorsabbá vált. A teljes sikert még elérhetetlenné teszi, hogy máig hiányzik a korszerű és egységes ingatlan-nyilvántartás. Emiatt a kilencezer-milliárd forint értékű állami vagyon tényleges értéke sem valóságos, hiszen abban a felbecsülhetetlen értékű, ámde forgalomképtelen Országház ugyanúgy benne van, mint az ugyancsak forgalomképtelen barlangok és a piacképes lakások.

Legutóbb egy évtizede a KVI indított egy olyan vagyonfeltérképezési akciót, melynek során 4,5 ezer ingatlannál jegyeztették be az állam vagyonkezelői jogát, vagyis akkor ennyit mentettek meg az elbirtoklás veszélyétől. A Norvég projekt egyik célja most ugyancsak az, hogy segítse az egységes és értékalapú állami vagyonkataszter felépítését, aminek kezelőjévé az MNV-t teszi a törvény. Az informatikai fejlesztés révén felkutatott és azonosított ingatlanok esetében az állam gyorsan be tud avatkozni az elbirtoklás megakadályozása érdekében bejegyeztetett vagyonkezelői joggal. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az ingatlan esetleges birtoklója már nem háborítatlanul kezeli az ingatlant.

Molnár Zoltán nem tagadta, hogy még 2011-ben is rábukkanhatnak olyan vagyonelemre, amiről az állam nem tudott, de remélik, hogy nagyértékű ingatlan már nincs a felderítetlenek között. Az állami vállalatoktól elbirtokolt ingatlanok miatt azonban – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes – már az adott vállalatot terheli a felelősség.

Arra egyelőre nem kaptunk választ, hogy eddig mekkora kár érte az államot az ellene indított elbirtoklási perek elvesztésével. Megtudtuk viszont, hogy az elbirtoklással veszélyeztetett ingatlanok többsége Budapesten van. Az önkormányzatok elbirtoklás révén keletkezett vagyonvesztéséről az MNV Zrt.-nek nincs információja, miként arról sem, hogy a Norvég projekt modelljét bármelyik település szeretné-e hasznosítani saját érdekében. A fejlesztés tulajdonosa a nemzeti vagyonkezelő, így az esetleges megkeresések oda futhatnak be.

Állami vagyon

A magyar állam vagyona 9000 milliárd forint összesített nyilvántartási értékű ingatlan. Ebbe tartozik többi közt 212 066 darab földterület, 14 678 épület, 95 310 építmény, 10 000 lakás, és 4000 barlang.

Az elbirtoklás

A Ptk. szerint, aki az ingatlant 15 évig, más dolgot 10 évig megszakítás nélkül, háborítatlanul, a sajátjaként birtokol, a maga javára bejegyeztetheti annak tulajdonjogát. Minden megszerezhető így, amit jogszabály nem zár ki (például forgalomképtelen vagyontárgyak, műemlékek, illetve bűncselekmény révén szerzett javak).