A jelenlegi, év végéig, s minden magyar mobilszolgáltatóra érvényes nettó 11,86 forintos hívásvégződtetési díj 2013 januárjától 7,06 forintra csökkenne a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) határozattervezete alapján. Erről nemrég nyilatkozott Mátrai Gábor, a hatóság hírközlésért felelős elnökhelyettese az MTI-nek, pontos számokat azonban nem jelölt meg. A hatóság nemzeti konzultációra bocsátotta a vezetékes és mobilpiacokat érintő, s kétévente esedékes piacelemzési határozattervezeteket, így a széles sávú nagykereskedelmi, valamint a hívásindítási és -végződtetési tervezeteket. A határozattervezeteket, melyek már tartalmazták a konkrét díjakat is, az NMHH is nyilvánosságra hozta, miként a Magyar Telekom is közölte a befektetőknek szóló közleményei között. E szerint a csaknem nettó ötforintos csökkentés két lépcsőben valósul meg, előbb 9,46 forintra mérséklődik 2012 elején, majd ezt követően éri el a hétforintos szintet. A konzultációt követően a szabályozás várhatóan májusban lép hatályba.

A hívásvégződtetési díj gyakorlatilag egyfajta szabályozott nagykereskedelmi árnak felel meg a távközlési szektorban, így a szabályozó hatóságoknak ezen keresztül, közvetve van módjuk befolyásolni a fogyasztói árakat. Már amennyiben azok csökkenését a szolgáltatók beépítik az árakba. A belföldi piacon eddig, a szabályozás 2005-ös indulása óta ez volt a jellemző (akkor percenként 38 forint a végződtetési díj). Vannak azonban ellenpéldák is: az EU nemrég szabályozza az adatroaming nagykereskedelmi árát, s ennek csökkentését a fogyasztói árak igencsak megkésve követték – követik ma is. Igaz, már látszanak a jelei annak, hogy a szabályozás által realizált árcsökkenés mégiscsak beépül a fogyasztói árakba.

A hívásvégződtetési díjak azonban komoly részét képezik a szolgáltatók bevételeinek is, ezért közlik a tőzsdei cégek azonnal azokat a határozattervezeteket, melyek hatással lehetnek a pénzügyi eredményekre. A távközlési szolgáltatók egymásnak fizetnek a másik hálózatának használatáért. A végződtetési díjat az a szolgáltató fizeti, akinek a hálózatából indul a hívás, annak a szolgáltatónak, akinek a hálózatában az „végződik”. Például, ha egy Telenor-előfizető két percet beszél egy T-Mobile-os ismerősével, akkor a Telenor kétpercnyi végződtetési díjat fi zet a T-nek. Ma ezek a díjak már egységesek, ám a szabályozás kezdetekor még a nagyobb ügyfélszámú szolgáltatóknak kisebb végződtetési díj járt, míg a kisebb piaci részszel bíró cégek magasabb díjat számlázhattak.

Költségalapú díjszámítás

A díjköltségalapú számítás végeredménye: a nemzetközi szabályozási gyakorlatban alkalmazott BU LRIC (Bottom Up Long Run Incremental Cost) modell alapján állapítják meg. Ez a módszer számol a beruházások megtérülésével és amortizációjával is, ami azt jelenti, hogy a régebben felépített hálózatoknál lényegesen kisebb költségekkel kalkulál – végeredményben ez ad módot az évről évre való díjcsökkentésre.