Orbán inkább versenyezne, mint egyeztetne
Kívánatos, hogy az eurózóna versenyképességi paktumához az EU-tagállamok lehető legszélesebb köre csatlakozzon – mondta szombaton Herman Van Rompuy, a Magyar Országgyűlés Delegációs termében, az Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A versenyképesség-növelő paktumról múlt péntekről szombatra virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. Az Euró pai Tanács elnöke, miután megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnökkel, arról számolt be: ragaszkodott hozzá, hogy az euróövezeti megállapodás – melynek célja a közös európai valuta stabilitását növelő fontos döntések meghozata – tartalmazza, hogy a versenyképességi paktumhoz az euróövezeten kívüli országok is csatlakozhassanak. Herman Van Rompuy azt mondta: egy „európlusz” paktumról van szó, a megállapodás nyitott más államok felé is.
Ennek kapcsán Orbán Viktor azt mondta: Európában minden gazdasági baj gyökere a felduzzadt államadósságban keresendő. Az euró övezeti versenyképességi paktum intézkedéseinek iránya egybeesik a magyar kormány gazdaságpolitikájával. – Egy pont van, ahol az irány sem stimmel, ez az adó kérdése. Mi nem adókoordinációban, hanem adóversenyben vagyunk érdekeltek.
Ezt kell alaposan átdolgozni – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a sajtótájékoztatón szükségesnek tartotta hangsúlyozni: Magyarország ma sokszoros erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy még a stabilitási paktum előtt kigondolt hat jogszabálynak az elfogadása megtörténjen. Ez az EU-elnökségünk egyik legfontosabb vállalása. – Nekünk semmi okunk nincs arra, hogy ezt a munkálatot lelassítsuk, azt vinni kell előre – tette hozzá.
A magyar kormány döntéséről, hogy csatlakozunk-e a tizenhetek versenyképességi paktumához, Orbán Viktor azt mondta: konzultálunk a csehekkel, a lengyelekkel, a szlovákokkal, a bolgárokkal. – Veszélyes érdemi értékelést adni a stabilitási paktumról. De amit a magyar kormány itthon a Széll Kálmán Tervvel elkezdett, az radikálisabb, mint amit a paktum célul kitűz. Abba az irányba halad, de azon túl is megy – jegyezte meg, aki szerint a kormánynak a magyar nemzet érdekei alapján kell meghozni a döntést, hogy akarunk-e csatlakozni egy olyan szűkebb klubhoz, mely egyébként a magyar nemzetgazdasági stratégia legfontosabb kérdésébe, a „szíve közepe ügyében” más irányba halad, mint amerre mi terveztük az utunkat. A miniszterelnök szerint ez egy igazi komoly vita, s a teljes nyilvánosság bevonásával kell ezt a következő hetekben megfontolni.
Egy hónappal ezelőtt, egy brüszszeli csúcstalálkozó után beszélt először Orbán Viktor a német–francia versenyképességi paktumról. Akkor is hangsúlyozta: a dokumentum nem azonos azzal a kezdeményezéssel, amin a magyar EU-elnökség dolgozik. A magyar elnökség hat jogszabályt akar létrehozni, mely az EU mind a huszonhét tagállamára kiterjedő közös gazdaságkormányzási feladatokat próbálja meghatározni; s arra irányul, hogyan hangoljuk össze gazdaságpolitikánkat, hogyan mérjük az országok gazdasági teljesítményét. E dokumentum elfogadtatása a magyar EU-elnökség legfontosabb célkitűzése.
– És egyszer csak, most feltűnt egy német–francia kezdeményezés, mely versenyképességi paktumra tesz javaslatot, és messze túlmegy azon a hat jogszabályon, mint amin mi dolgozunk, és nem is akar vonatkozni mind a huszonhét tagállamra, hanem csak a tizenhetekre. Nekem ezzel a helyzettel kellett megbirkóznom a nyolcórás ebéd során (utalt az EU-csúcsra). És akkor én azt mondtam: természetesen mindenki mindenfélét kezdeményezhet, de van egy olyan angol bölcsesség, ami úgy hangzik, hogy „a jobb az a jó ellensége”. Ami azt jelenti, hogy ha az embernek van egy jó gondolata, és ahelyett, hogy azt végigvinné, csak azért, mert támadt egy jobb gondolata, utóbbival kezd foglalkozni, és elhanyagolja a jó gondolat végrehajtását. Abból pedig baj lesz – mondta egy hónappal ezelőtt Orbán Viktor.
