Midibusztender: ezt meg hogy értik?
„A BKV Zrt.-t váratlanul érte a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) határozata, amelyben a midibusztender kapcsán benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott” – ezzel a felütéssel kezdődött a közlekedési vállalat január közepi közleménye, amit annak kapcsán adtak ki, hogy a KDB új értékelési eljárást írt elő a midibusztenderben. Ennek során egy csaknem másfél éves pályáztatás eredményeként a BKV 40 – elsősorban a turisták által is gyakran látogatott vonalakon, így a Várban is közlekedő – midibusz beszerzésére és üzemeltetésére írt ki közbeszerzési eljárást.
Hasonlóan meglepő volt azonban az a fordulat, hogy a társaság a számára adott 30 napos értékelési időszak végén nem hagyta jóvá saját korábbi döntését, de nem is nevezett meg egy másik győztest, hanem eredménytelennek nyilvánította a pályázatot. A döntés magyarázataként pedig meglepőnek látszó érvek kerültek elő. A társaság közleményében szűkszavúan csak annyit közölt, hogy a tulajdonos Fővárosi Önkormányzattal történt konzultációt követően, a Fővárosi Közgyűlés határozatait értékelve határozott az eredménytelenségről, figyelemmel arra, hogy a társaságnak még nincs jóváhagyva az üzleti terve.
Nem sokkal később Vitézy Dávid, a közlekedési vállalatot felügyelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője már mélyrehatóbban magyarázta a történteket különböző médiumoknak adott nyilatkozataiban. Szavai szerint a tender eredménytelenné nyilvánításának egyik oka az volt, hogy a BKV-nak 2012 tavaszán lejár a közszolgáltatási szerződése. A BKV vezérigazgatója tehát nem írhat alá olyan szerződést, ami túlnyúlik ezen az időszakon, mert ennek nincs értelme – mondta. (Mint azóta megírtuk, az eredménytelen eljárás miatt a korábban győztesként kihirdetett vállalat, az Orangeways Zrt. a napokban jogorvoslatért fordult a KDB-hez.)
Az üggyel kapcsolatosan a városházának intézett kérdéseink végül a BKK-nál landoltak, ahol egy délután alatt meg is született a válasz, amelyben közölték: „a Fővárosi Közgyűlés határozatban mondta ki, hogy a BKV a jövőben csak üzemeltető társaságként működhet, alapítói utasításként. A BKV igazgatósága ezt az alapítói utasítást megismerte és mérlegelhette a döntésének meghozatalakor”. A bökkenő az: a tény, hogy a BKV közszolgáltatási szerződése jövő tavasszal lejár, nem a tender újbóli értékelését előíró KDB-határozat után derült ki. Erre például Kocsis István is utal a BKV vezérigazgatói pályázatában, 2008 júniusában. Ráadásul a lapunk által megismert, a BKV és a pályázók között zajlott levelezésekben az egyik induló éppen erre a körülményre és lehetséges „hatásaira” hívta fel a figyelmet, s kért rá biztosítékot, hogy van értelme pályázni. A közlekedési vállalat válasza ugyanakkor igencsak egyértelmű volt: szerintük köthetnek olyan szerződést, amely ezen a dátumon túlnyúlik.
A BKK vezérigazgatója egy másik indokot is felhozott, amely végül az eredménytelenné nyilvánítást támasztotta szerinte alá. Ez pedig az volt, hogy nemrégiben átnézték a szerződéstervezetet, és abban komoly kockázati tényezőt találtak: a 40, már említett buszon felül még további 60 jármű opciós szállítására is lehetőséget adott a tervezet, amennyiben erre a BKV igényt tart. Ez nem beárazva szerepelt a tenderben, s a vezérigazgató szavai szerint a későbbiekben megkérdőjelezhetővé tette volna a midibusztender eredményét, amennyiben ezt az opciót lehívják.
Ez akár igaz is lehet, mindenesetre elgondolkodtató, hogy mindez az utolsó hónapban (egy eredményhirdetést követően) bukkant elő, mint a pályázat egyik támadható pontja. Holott ez a passzus a kiírás elejétől, azaz 2009 júliusától szerepelt a pályázati felhívásban. Mindennek tetejében a midibusztender eredményét a KDB-nél először kifogásoló vállalat, a Vértes Volán sem ezt a pontot jelöltemeg problémásként. Ez a körülmény ráadásul a ma már a BKK vezérigazgatói posztját betöltő Vitézy Dávidot sem zavarta, hiszen a pályázat előkészítésének és kiírásának idején, 2007–2009 között a BKV felügyelőbizottságának (fb) ellenzéki tagjaként alighanem ismerhette a kiírást.
A buszok esetében az utóbbi évek egyik legnagyobb közbeszerzési pályázata pont ez a midibusztender volt a BKV-nál, vagyis nem kerülhette el az ellenőrzést végző testület figyelmét. Másfél év óta (s különösen október vége, a BKK felállításáról szóló döntés megszületése óta) ez sem Vitézy Dávidnak, sem a felügyelőbizottság más tagjának nem szúrt szemet. (Pontosabban nem találtunk olyan fórumot, ahol ezt problémásnak ítélte volna.) Mindezt azért írhatjuk csak feltételesen, mert ezekkel a kérdésekkel közvetlenül a BKK-hoz is fordultunk, ám a társaságtól közel másfél hete nem érkezik meg a válasz.
