Nesze neked sikerprogram: Nincs pénz a lakásfelújítások támogatására
Az utóbbi hetekben félreérthető kormányzati nyilatkozatok láttak napvilágot arra nézvést, hogy panellakások, társas- vagy családi házak tulajdonosai pályázhatnak-e energiatakarékossági támogatásra. A válasz: nem. Az előző évtized során majd minden évben nyílt erre lehetőség. Az első Orbánkormány Széchenyi Tervének egyik legnépszerűbb fejezete volt a magánlakások hőszigetelése. Később a Panelprogram, illetve a hagyományos lakások Nemzeti Energiatakarékossági Programja töltötte be ezt a szerepet. Utoljára több mint egy éve, a zöldberuházási rendszeren (ZBR) keresztül biztosítottak lehetőséget panel-, hagyományos és új építésű házak-lakások felújítására. Ebbe alapvetően a nyílászárók cseréje, falak utólagos hőszigetelése, a távfűtőrendszer korszerűsítése, más esetben izzók vagy háztartási gépek cseréje tartozott, esetenként némi megújuló energiás beruházáshoz kötve. A felvehető támogatás mértéke jellemzően 15–30 százalék körül mozgott (utoljára már akár 50-60 százalék), összege pedig lakásonként néhány százezer forintra rúgott. Különböző nevek alatt tehát az elmúlt időszakban évente panelekre több mint tízmilliárd, más lakások számára néhány milliárd forint állami támogatás volt elérhető.
Új Széchenyi Terv: magánzók kíméljenek
Tavaly a választások, majd a kormányalakítás bonyodalmaira hivatkozva elmaradt a szokásos kiírás. Igaz, az utolsó magánlakás-felújítási ZBR-pályázat – kisebb szünetekkel – tavaly októberig elérhető volt. A kormány területért felelős államtitkára, Bencsik János sok fórumon nyilatkozott az ügyről, ám ígéretei hol nem voltak túl egyértelműek, hol végrehajtásuk csúszik. Tavaly még ez évre lakásfelújítási-otthonteremtési programot vagy épp zöldbankon keresztüli kedvezményes hitelt ígért. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) vitairata csak tovább táplálhatta a reményeket. A megjelent kiírásokból viszont kiderül: annak bizonyos fajta épületfelújítási fejezete tulajdonképpen a korábbi években futó, EU-pénzekből táplálkozó Környezet- és Energia Operatív Program folytatása. Az EU előírásai alapján viszont ebből csakis vállalkozások és közintézmények juthatnak állami forrásokhoz. Magánszemélyek – társasházak, sőt társasházépítő cégek – nem kaphatnak pénzt.
Ritka, ködös és ellentmondó nyilatkozatok
Az ÚSZT népszerűsítése során ezt a tényt finoman szólva nem hangsúlyozzák túl. Bencsik János is rendszerint csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a már kiírt pályázatokon keresztül energetikai fejlesztésekre nyílik lehetőség. Így fogalmazott például a nemzetközi energiatakarékossági világnap alkalmából szombaton, a Magyar Villamos Művek által a fővárosi Gödör Klubban tartott alternatívenergia-bemutatón is. Arra a kérdésünkre, hogy magánberuházók mikor és milyen formában pályázhatnak energetikai célú felújításra, a területére felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – szokás szerint – nem válaszolt. A pályázatokat intéző Energia Központnál lapunk képviseletében szintén nem kaptunk tájékoztatást, állampolgárként pedig ügyfélszolgálatuk a –sejthető – tényt közölte: egyelőre magánszemélyek, társasházak számára nincs pályázat.
A bizonytalan megnyilatkozások közepette Bencsik János legegyértelműbben talán a Facebook közösségi oldalon fogalmazott. Egy kérdésre adott válasza szerint a kormány az úgynevezett szén-dioxidkvóták értékesítéséből szeretné megteremteni a programok folytatásához szükséges forrásokat. Ám sikeres eladás után is először a még tavaly befogadott, de forrás híján egyelőre jegelt panelpályázatok juthatnak pénzhez. Ígérete szerint energiatakarékos építésű családi házakra már az év második felében lehet majd pályázni. Ezen kívül csupán különböző villanásszerű kormányzati megnyilatkozások értelmezésére szorítkozhatunk. A Napi Gazdaság korábbi – hivatalosan nem kommentált – értesülése szerint folyik a panelprogram átdolgozása. Innen derül ki az is, hogy még több mint tízezer panel-, illetve több ezer másfajta lakás tavaly beadott pályázata vár elbírálásra. Miközben Fellegi Tamás szakminiszter parlamenti felszólalása szerint a kormány a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből 2012 végéig 6-8 milliárdos bevételre számít, információink szerint csak a már beadott pályázatok igényeinek kielégítése több mint tízmilliárd forintot igényelne. Körtvély Zoltán, az NFM osztályvezetője ugyanakkor nemrég egy konferencián ígéretet tett idei, új panelprogramos kiírásra, mégpedig az ÚSZT-n belül.
Bajnaival elvitethető a balhé?
A kormány a magánfelújítási programok alig tagadható leállását esetenként azzal magyarázza, hogy az előző kabinet - valóban botrányos - széndioxidkvótaértékesítési akciója óta a nemzetközi piac bizalmatlanabb Magyarország iránt. (A Bajnai-kormány szaktárcája több titokzatos cégáttételen keresztül olyan államnak adta el kvótáit, melyet a szabályok kizárnak. Noha nemzetközi szakértők az esetet példátlannak minősítették, Magyarországon mindenki mosta kezeit és felelős azóta sincs.)
Ezt az érvelést némileg mégis árnyalni szükséges. Az előző kormány ugyanis nem kizárólag a széndioxidkvóta-bevételekből pénzelte a rendszert. A hagyományos lakásokra vonatkozó pár milliárdot rendszeresen közvetlenül a költségvetésből biztosították, míg a panelprogramhoz esetenként az energiacégekre kivetett Robin Hood-adóból csoportosítottak át milliárdokat. Ha az Orbán-kormány ezt a hagyományt folytatná, úgy évente több mint tízmilliárd forintból támogathatnák a magánfelújítást, a széndioxid-piac helyzetétől függetlenül. Ezeket az összegeket ugyanakkor a kabinet most más célokra fordítja.
A kevesebb panel kapja a több pénzt
A mégoly foghíjas megnyilatkozásokban a kormány – egyébként elődeihez hasonlóan – láthatólag a panelépületekre irányítja a figyelmet. Ez ugyanakkor messze nem arányos a magán-lakásállomány belső szerkezetével. Az Energiaklub nevű civil szervezetnek a tegnapi energiatakarékossági világnap alkalmával kiadott adatsora szerint a hazai háztartások hatvanhat százaléka családi házban, húsz százaléka nem panel társasházban és tizennégy százaléka panelépületben él. Ezek összesen a magyarországi energiafelhasználás harmadát képviselik. A lakóépületek átlag huszonnégy százalékát szigetelték már, vagy újították fel a fűtési rendszerét.
Legnagyobb, harminckilenc százalékos arányban a panellakásokat hőszigetelték. Pedig a családi házak felújítási támogatásával huszonhatszor több energiafogyasztást lehetne megtakarítani, mint a panelekével, és hétszer annyit, mint a társasházakéval. Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója úgy érzi, a kormány lebegteti a lakossági pályázatok idei kiírásának lehetőségét. A remény ilyetén táplálását az energiatakarékosság szempontjából károsnak ítélte. Emiatt ugyanis tapasztalataik szerint sok magánberuházó inkább vár a felújítással, esetleg feleslegesen. Az igazgató abbéli reményének adott hangot, hogy a kormány egy sikeres kvótaértékesítéssel végül mégis megteremti a lehetőségét az újabb pályázati kiírásoknak.
