A pénztelenség miatt idén várhatóan nem írnak ki új kutatásfejlesztési pályázatot – derült ki a Magyar Innovációs Szövetség tegnapi közgyűlésén. Az innovációs alap terhére vállalt tavalyi, illetve idei mintegy 50 milliárd forint kötelezettség pénzügyi fedezetéből tizenhárommilliárd forint hiányzik – jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Innovációs Szövetség közgyűlésén. A korábban kötött szerződéseket áttekintették, rangsorolták – elsőként összesen kétmilliárd forinthoz jut 214 korábbi nyertes. Következő kifizetési kör is lesz, de hogy mikor, az később derül ki.

A kormány átalakítja a kutatás-fejlesztés-innováció intézményrendszerét és a támogatást. A már megújult intézményrendszer részeként létrejött a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács, a Nemzeti Innovációs Hivatal, valamint a Nemzeti FejlesztésiMinisztériumhoz került a pályázatok lebonyolítása, kezelése. Az átalakítás részeként június végéig kialakítják a kutatás-fejlesztés-innováció egycsatornás finanszírozási rendszerét. Az Új Széchenyi Tervben az idén több mint 72 milliárd forint támogatja a hazai tudományt és innovációt, 2013 végéig pedig összesen mintegy 200 milliárd forinttal lehet számolni – emelte ki Fellegi Tamás. A szövetség elégedetlen azzal, hogy késéssel alakult meg a Nemzeti Innovációs Hivatal, s még nincs kinevezett elnöke, az innovációs alap egy részét pedig a kormány zárolta.

Már tavaly világossá vált, hogy a korábbi pályázati kötelezettségvállalások, illetve a kormányzati zárolás miatt idén nem írnak ki új kutatás-fejlesztési pályázatot – nyilatkozta lapunknak Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség újraválasztott elnöke, aki szerint elképzelhető, hogy emiatt fejlesztőbázisok mennek tönkre. Némi gyógyír, hogy az EU-s pályázatokon keresztül jelentős összeg nyerhető el erre a területre. A probléma, hogy az uniós célkitűzések nem fedik le teljesen a hazai innovációs szférát. Ha csak egyévnyi hazai támogatás marad ki, azt az innovációs rendszer vélhetően túléli, de arra nem rendezkedhet be az ország, hogy tartósan alap nélkül éljen. Szabó Gábor szerint az elmúlt két évtizedben sok innovációs deklaráció született, amely nem valósult meg – 2007-ben például kitűzte az ország, hogy 2015-re a GDP 1,8 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre.