Befagyasztott kárenyhítés
Czerván György, a tárca államtitkára a VM pénteki sajtótájékoztatóján leszögezte: jelenleg nincs lehetőség a kárenyhítési alap feltöltésére, így az alap 4,2 milliárd forintjából – amely felerészben állami hozzájárulás, felerészben a gazdák saját befizetéseiből származik – tudják csak kárpótolni a tavaly kárt szenvedett agrárvállalkozásokat.
Ennek okaként az államtitkár a korábbi kormányzattól megörökölt költségvetési helyzetet, illetve a tavalyi váratlan természeti katasztrófákat jelölte meg, továbbá a Matolcsy György által kezdeményezett Nemzeti Stabilitási Alap is szűk mozgásteret engedélyez a vidékfejlesztési tárcának.
A 4,2 milliárd forintos keret a benyújtott kérelmekben lévő kárösszeg 11 százalékának az ellentételezésére elégséges. Az államtitkár elmondta: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által befogadott kérelmekben eddig 37,7 milliárd forint kárt jelentettek be – ebből 30 milliárd forint volt a belvíz, 5 milliárd forint a gépkár. A tárcánál már dolgoznak egy új kárenyhítési törvényen, amit reményeik szerint ősszel a parlament elé tudnak vinni. A jelenlegi jogszabály ugyanis nem alkalmas az olyan rendkívüli mértékű károk megoldására, mint ami tavaly érte az agráriumot.
A tárca elképzelései szerint két pillérre épülne az új kárenyhítési jogszabály, így lenne egy alap befizető kör, de azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nagyobb kockázatnak vannak kitéve, lehetőségük nyílna nagyobb mértékű befizetésre is, és amennyiben Brüsszel ehhez hozzájárul, a tárca egy plusz-díjtámogatási rendszert szeretne elindítani ezen a területen – mondta az államtitkár.
A tárca forgóeszközhitelekkel szeretné élénkíteni, illetve segíteni az agrárium egyes ágazatait. A súlyos gondokkal küzdő tejágazat megsegítésére az unió és a tárca az elkövetkező öt évben közösen finanszírozza a hazai tejtermelőket évente mintegy 32 millió euró – nagyjából 9 milliárd forint – értékben. A támogatás azoknak a termelőknek adható, amelyek az előírtakhoz képest magasabb állatjóléti kötelezettséget vállalnak az elkövetkező öt évben.
A minisztérium emellett többrétű forgóeszköz-finanszírozási rendszert vezetne be, amellyel enyhítené az agrárium égető hitelszűkét. Így a minisztérium egy húszmilliárdos hitelkeretet hozna létre, amelyre két százalékpontos kamattámogatást adnának, emellett január óta működik a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) bevonásával létrehozott agrárfogóeszköz vis maior alap amely összesen 11 milliárd forintos keretösszegből gazdálkodik. Kifejezetten az állattenyésztés takarmányigényének a kielégítésére jön lére egy speciális agrárforgóeszköz hitelprogram szintén az MFB bevonásával. A keretösszeg itt 15 milliárd forint, ebből 10 milliárd forintot hívhatnak le kifejezetten állattenyésztéssel foglalkozó kis- és középvállalkozások, egytől ötvenmillió forintig terjedő hitelösszeggel.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteken arra utasította a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSzH), hogy azonnal kezdjen vizsgálatot a cukorpiacon. A tárca szerint jó okuk van ugyanis van feltételezni, hogy a nálunk a környező piacokhoz képest sokkal inkább megugrott cukorárak meredek emelkedése mögött esetleg spekuláció is lehet.
