Rövid pórázon. A rendőrség fejlesztésére már eleve keveset terveztek be az idei büdzsében

Kocsis Zoltán

Van olyan költségvetési fejezet, amelyből több mint tíz százalékot kell megfogni ahhoz, hogy teljesülhessen a kormány minap született határozatában foglalt zárolási kötelezettség. Az Orbán-kormány ugyanis – előzmények nélkül – arról döntött, hogy szükség van több mint 187 milliárd forint visszafogására. A zárolás részeként létrejön egy stabilizációs alap, amihez előre nem látható események bekövetkeztekor tud majd nyúlni a kormány, és aminek a kerete a későbbiekben növelhető lesz a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok költségvetésbe befi zetett összegével – vagyis azokkal a pénzekkel, amelyeket a minisztériumok például egy később végrehajtandó beruházásra tettek félre.

Az előzménynélküliség arra vonatkozik, hogy eddig szó sem volt olyan feszültségekről a 2011-es költségvetésen belül, ami indokolttá tette volna ezt az intézkedést. A kormány legalábbis eddig nem jelezte, hogy néhány héttel az idei költségvetési év kezdete után akkora mértékű beavatkozásra lenne szükség, ami a büdzsében normál rend szerint betervezett tartalékokból nem fedezhető. Most viszont olyan sürgőssé vált a közbeavatkozás, hogy még ezen a héten el kell küldeni az intézkedési terveket a nemzetgazdasági tárcának.

A 187 milliárd nagyjából az idei központi költségvetési kiadási főösszeg (8894,2 milliárd forint) két százaléka. Az államháztartási törvény lehetőséget ad a kormány számára, hogy ha úgy látja, tartósan és jelentősen eltérnek a tervezettől az egyenlegek, vagy fennáll annak esélye, hogy ez bekövetkezik, akkor megelőző csapásként, saját hatáskörben avatkozzon be meghatározott előirányzatoknál (mert vannak, amelyek az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak). Amennyiben pedig ennek mértéke elérné az érintett előirányzatok tíz százalékát, illetve a költségvetés kiadási főösszegének 0,1 százalékát, akkor harminc napon belül tájékoztatni kell az Országgyűlést a megtett intézkedésekről. Ezekre a passzusokra egyébként felhívja a nemzetgazdasági miniszter figyelmét a kormányhatározat, egyben a költségvetési törvény módosításával bízza meg a tárcavezetőt, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó előirányzatoknál is megtörténhessen a kiigazítás.

A lista alapján főleg a honvédelmi, a közigazgatási, illetve a külügyi tárcáktól vár nagyobb áldozatot a kormány, nekik az éves kiadási előirányzatuk 8–10 százalékáról kell lemondaniuk. Jóval megengedőbbek az elvárások a gazdasági ügyeket kezelő minisztériumokkal, uniós pénzeket kezelő fejezetekkel szemben, tőlük három-négy százalékot vesznek el. Ebből arra lehet következtetni, hogy a növekedést szolgáló kiadásokat próbálták megóvni a zárolás során, és inkább az állam egyéb feladatainak kereteiből teremtik meg a stabilitási alapot. E két halmazba egyaránt besorolható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, s a jelek szerint most nagyobb súllyal esett latba az államigazgatási funkció: a szervezetnek éves büdzséjének közel tíz százalékáról kell lemondania.

Valójában néhány minisztériumban ennél is fájdalmasabb lesz a zárolás, mivel a kormányhatározat felsorolja azokat az előirányzatokat is, amelyekhez semmiképp nem lehet hozzányúlni. A legtöbb ilyen a közigazgatási tárcához tartozik, főleg kisebbségi önkormányzati, és hitéleti tételeket nem lehet megbolygatni. Ám a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kezelt, ppp-alapú sportberuházások is érinthetetlenek, csakúgy, mint a népszámlálásra elkülönített összegek a KSH-nál.

Bár a stabilitási alap ötletének bedobása óta már másfél hét telt el, s a vonatkozó kormányhatározatból arra lehetett volna következtetni, hogy ez idő alatt nemcsak az dőlt el, hogy melyik minisztérium mennyivel járul hozzá a tartalékhoz, hanem az is, hogy minek a rovására és mennyit vesznek el, ám a tárcáktól kapott válaszokból az derül ki, hogy a minisztériumok még csak most látnak hozzá ehhez a munkához.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban például megkeresésünkre csak annyit tudtak mondani, hogy már elkezdték a részletek kidolgozását, s ezzel az előírt határidőre, február 23-áig végezni is fognak. Ám arról nem adtak felvilágosítást, hogy a tárcát érintő 21 milliárd forintos zároláshoz mely területektől kell elvonni pénzt.

Hasonló választ kaptunk a Nemzeti Erőforrás Minisztériumától is. Az elvonás részleteit fi rtató kérdésünkre a tárca sajtóosztálya lapzártánkig nem válaszolt. Még tegnap délelőtt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár csak annyit közölt, hogy még zajlik a 40 milliárd forintos elvonásról a tárcán belüli egyeztetés, így nem tud válaszolni arra, hogy az egészségügyet mindez hogyan érinti.

A stabilitási tartalék létrehozása érdekében a Belügyminisztérium és az irányítása alatt működő szervezetek számára előirányzott 342,8 milliárd forintnyi költségvetési támogatásból 35 milliárdot zárolnak, és ez nagyjából tízszázalékos elvonást jelent. Ez alig valamivel kevesebb, mint a büntetés-végrehajtás teljes idei költségvetése, ami 41 milliárd forintot tesz ki. A tárcánál egyébként fejlesztésekre igen szerény összeg áll rendelkezésre, a megszorítás ezért is igen kellemetlen lehet. Például a rendőrség – amely idén 222,7 milliárd forint támogatást kap – mindössze négymilliárdot költhet beruházásokra és felújításokra, bár informatikai fejlesztésekre is jut további 2,6 milliárd. Ugyanakkor a rendkívüli kiadásokra elkülönített fejezeti tartalék 53 milliárd forintot tesz ki, és ha nem történik valamilyen váratlan esemény, abból a 35 milliárdot viszonylag fájdalommentesen elvehetik.

A Honvédelmi Minisztérium számára az intézkedés 26 mil liárd forint elvesztését jelenti, ami a tárca idei 255 milliárdos költségvetési támogatásának ugyancsak körülbelül a tíz százaléka. Itt azonban a fejezeti tartalék jóval szerényebb összeg, nem éri el a 25 milliárd forintot és ezért a mozgástér is kisebb. Ha a tartalékot teljes egészében elvonnák is, egymilliárdot még elő kell teremteni. Az amúgy is szerény, 12-13 milliárdos, fejlesztéseket és felújításokat szolgáló keretet aligha lehet tovább csökkenteni, így nem kizárt, hogy a nonprofit kft.-k, például a HM rekreációs társasága juthat kevesebbhez.

A 187 milliárd forintos alap valójában 250 milliárdos lesz, korábban ekkora összegről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A kormányhatározatból kiderül, hogy több alapnál is zárolást hajtanak végre, ami a kutatási alapot kilencmilliárd forinttal, a kulturális alapot egymilliárddal érinti. Ezeken kívül 16 milliárddal kell javulnia a munkaerő-piaci alap egyenlegének, a fogyasztói árkiegészítéseknél (innen finanszírozzák a tömegközlekedésben nyújtott támogatásokat is) pedig tízmilliárd forinttal kell csökkenteni a kiadásokat.

Kapcsolódó cikkek: Orbán halogató beszéde: Vissza Fülig Jimmyt! | Bajnai és Oszkó: tisztességtelen Matolcsy György állítása | IMF-kritika a kormánynak | Filléreket keres az Orbán-kormány | Jobbik: érvényben maradtak a megszorítások