Szokatlanul aktív adok-kapoknak lehettünk tanúi az elmúlt napokban a jelenlegi és az előző kormány tagjai között. A költségvetés „valós” helyzetét illetően a kormányváltás idején kirobbant, majd az elmúlt hónapokban lecsendesedett kommunikációs hadviselés újra élesbe fordult a Bajnai-kormány ellen, mondván, meghamisították a 2010-es költségvetést, és a nemzetközi szervezetek felé vállalt 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány helyett nagyjából hétszázalékos deficitet hagytak maguk mögött.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter azonban mindezeket egyszerűen hazugságnak minősítették, az ezt alátámasztó tényeket pedig közleményben, újságcikkekben, sőt blogbejegyzésben is közzétették.

Az, hogy a téma ennyire forróvá vált, azért is meglepő, mert az ügyben már tavaly ősszel elkészült egy jelentés, és akkor a Varga Mihály államtitkár vezette vizsgálóbizottság a napokban 646 milliárd forintosnak állított költségvetési kiigazítással szemben 380–400 milliárd forintot tartott szükségesnek a 3,8 százalékos hiánycél teljesítéséhez. Vagy akkor számoltak roszszul, vagy most, de az is lehet, hogy az elmúlt hónapok kormányzati lépései duzzasztották fel a szükséges kiigazítás mértékét?

Mindenesetre sokan várakozással tekintenek Orbán Viktor miniszterelnök hétfői beszéde elé, amikor is bejelenti kormánya reformlépéseit. Feltételezhető, hogy az intézkedések indoklásában előkelő helyet fog kapni a Bajnai-kormánytól örökölt költségvetési helyzet, így igyekezve megágyazni az elkerülhetetlen csomagnak. A közvéleményt jól felkészítették arra, hogy amikor a miniszterelnöktől meghallják a kedvezőtlen lépéseket, rögtön kapcsoljanak, hogy mindezt a Bajnai-kormánynak „köszönhetik”.

Ebből a szemszögből nézve tehát már nem is annyira meglepő, hogy az elmúlt időszakban ismét előkerült a hamisított költségvetés vádja, s Matolcsy György a mármár feledésbe merült hétszázalékos megörökölt hiánnyal megint előrukkolt.

Ahogyan megírtuk, Bajnai Gordon és Oszkó Péter a hét elején közleményt adott ki, amelyben visszautasították a tisztességtelen, koncepciós vádaskodást. Ahogyan írták: minden elemzés kiemelte, hogy a kitűzött hiánycél tartható, de egyúttal felhívták a figyelmet a nyilvánvaló kockázatokra, amelynek mértékét a GDP 0,5-0,6 százalékában határozták meg. Ezen előre látható kockázatok kezelésére tervezte be a Bajnai-kormány a mintegy 210 milliárd forintos tartalékot. Részletes intézkedéseket is megneveztek a kormányváltáskor készült átadás-átvételi dokumentumban, ilyen volt a többi között a munkaerő-piaci alap, a közmunkaprogram, illetve a gyógyszerkassza kiadásainak felülvizsgálata.

Matolcsy György pár nappal később a Magyar Nemzet hasábjain az előbbi érvelést beismerő vallomásnak tekintette arra nézve, hogy a Bajnai-kormány tudta, hogy több százmilliárd forint hiányzott a 2009-ben parlament elé terjesztett 2010-es költségvetésből. Szerinte a Bajnai–Oszkó-páros úgy hozta öszsze a 3,8 százalékos államháztartási hiányt, hogy a bevételi oldalon 230, a kiadásin 215 milliárd forinttal hamisították meg a számokat. Ráadásul „mindenkit sikerült becsapniuk”, hiszen a Költségvetési Tanács, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék is elfogadta a költségvetést.

Oszkó Péter pénzügyminiszter az ismételt vádakra blogjában reagált, s egyúttal a maga és Bajnai Gordon részéről is lezártnak tekinti a vitát. Mint írja, az év végével bebizonyosodott, hogy a bevételek bizony az új kormány minden intézkedése, a különadók vagy a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolása nélkül is teljesültek volna. Eközben a kormány összesen legfeljebb a GDP egy százalékát alig meghaladó egyenlegkorrekciót hajtott végre, melynek szükségessége már felerészben saját intézkedéseinek volt köszönhető.

Matolcsy György tudja az igazságot