A tél végén sem változik a fővárosi távhőár
A fővárosban a tél végén sem változik a fogyasztók által fizetendő távhőár – értesült lapunk. Ez – a helyi távhőcégekre általában is jellemző sajátos önkormányzati alkuk miatt – a fővárosban nem egyezik meg a hivatalos „hatósági” árral.
A BudapestiVárosüzemeltetési Központ (BVK) tájékoztatása szerint a lakossági távhő és meleg víz „hatósági” ára március elsejétől gigajoule-onként nettó 3549 forintról 3521 forintra csökken, ami számításaink szerint áfásan 3726, illetve 3697 forintot jelent. De ez ne téveszszen meg senkit. Tavaly ugyanis az önkormányzati választások előtt a fővárosban díjemelési moratóriumot hirdettek, ami máig érvényben van. Így a jelenleg ténylegesen fizetendő tarifa ennél még mindig jóval alacsonyabb, nettó 2909 (bruttó 3054 forint) gigajoule-onként. (Ez számításaink szerint márciustól 17 százalékos árkedvezményként értelmezhető.) A diszkontba – mint ahogy a BVK hangsúlyozza – az árbefagyasztási döntésen túl beleszámít az a bruttó 168 forint is, amit a Főtáv hőtermelője, a Budapesti Erőmű a neki nyújtott (úgynevezett kát-) ártámogatásra hivatkozva biztosít.
A fővárosiaknak szintén nem változik a fűtésért és a „vízfelmelegítésért” járó legjellemzőbb, a lakás légköbmétereire vetített évi nettó 481 forintos alapdíja. (Ez a Főtáv üzemeltetési költsége, ami a végszámlának közel 40 százalékát teszi ki.)
E két tétel lehetővé teszi, hogy eltérés legyen a hatósági és a fizetendő ár között. Mivel a hatósági az az ár, amit a korábbi árképletek alapján elvileg fizetni kellene, a BVK tájékoztatása alapján a kettő különbsége tavaly év közepe óta egy átlagcsalád számára mintegy 17 ezer forint megtakarítást eredményezett. (A Budapesti Erőmű által biztosított árkedvezmény tavaly kilencezer forinttal csökkentette az éves rezsiköltséget.)
György István főpolgármester-helyettes lapunknak nemrég úgy nyilatkozott: még fél éven át vizsgálják, vannak-e indokolatlan elemek a díjképletben, és ha igen, miként lehet ennek révén az általános költségeket csökkenteni. Arra azonban, hogy addig nem lesz díjváltozás, a piaci hatásokra hivatkozva nem kívánt konkrét ígéretet tenni.
Két tétel a hírek alapján bizonyosan mozog. Az egyik a távhő szociális ártámogatása, mely a kormány korábbi bejelentése alapján április 1-jével megszűnik, és – más módon –csak szeptemberben indul újra. Eme három hónap alatt tehát a – mintegy 5–20 százalék kedvezményt biztosító – szociális alapú könnyítés megszűnik. Mivel ezekben a hónapokban nincs fűtés, a havi fogyasztás alapján fizetőknek ez csak néhány száz forint pluszkiadást jelent. A kormány ígéretei szerint, aki eddig jogosan kapott, bízhat abban, hogy három hónapra rá lakhatási támogatás formájában ismét hozzájut a kedvezményéhez.
A másik kockázat még bizonytalan. Napirenden szerepel ugyanis a távhőtermelőknek nyújtott áramár-támogatás csökkentése. Ismereteink szerint ha a parlament az aktuális tervezetet fogadja el, akkor a Budapesti Erőmű már nem kívánja biztosítani a 168 forintos kedvezményt. Az erőmű és a Főtáv – vagy a tulajdonosok – közötti alku függvényében emiatt akár 3-4 százalékkal is emelkedhet a fizetendő díj.
Orbán rendezné a vitát
Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője a siófoki kihelyezett frakcióülés után bejelentette: Orbán Viktor javaslatára a kormány újra áttekinti a távhő- és a megújuló energiás cégeknek járó kát-támogatások rendszerét. A miniszterelnök három héten belül megoldatná a kát-támogatás csökkentését úgy, hogy ettől még ne emelkedjenek a távhőárak. Eközben folytatódott a szakmai szervezetek tiltakozása Lázár János – pletykák szerint Orbán sugallatára, a szakminisztérium tiltakozására – benyújtott támogatáscsökkentő törvényjavaslata kapcsán. A támogatások megtartásáért küzdő Biomassza Erőművek Egyesülése újabb közleményében ezúttal Lázár érvelésének néhány tényadatát igyekezett cáfolni.
