Jog szerint átháríthatják a fogyasztókra a válságadót a bankok
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) folyamatosan szondázza a pénzügyi szolgáltatók, vagyis a bankok, biztosítók, takarékszövetkezetek és pénzügyi vállalkozások árazását, a különféle termékek kondícióinak alakulását, s az elmúlt fél évben, vagyis a bankadó bevezetése óta nem tapasztalt olyan, az ügyfelek széles körét érintő, kiemelkedőmértékű és trendszerű emelést, amely azt mutatná, hogy a társaságok ügyfeleikre hárítanák a pénzintézeteket terhelő különadót – mondta lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője. Természetesen voltak olyan szolgáltatók, melyek változtattak a díjak és jutalékok mértékén az elmúlt időszakban, ám a drágulás mértéke egyik esetben sem haladta meg az inflációt – tette hozzá. (A vizsgálatról készült összefoglalót napokon belül publikálja a felügyelet.) A PSZÁF tapasztalatai szerint az extra terhet a bankok egyéb módokon igyekeztek kompenzálni: csökkentették a betéti kamatokat, illetve az új, forintalapú hitelek eseté ben a korábbinál valamivel magasabb kamatokat állapítottak meg, ám ez utóbbi csak az új ügyfeleket érintette hátrányosan, a korábbi kölcsönök kondícióin nem változtattak.
A felügyeletet azután kerestük meg, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) tegnap arról számolt be: a Volksbank a lakossági szerződési feltételek széles körét érintő, az ügyfelek számára hátrányos módosítását kezdeményezte. (A FEOSZ közleményében nem nevesítette a bankot, ám megkeresésünkre elárulták, hogy melyik pénzintézetről van szó.)
A PSZÁF egyelőre nem kapott megkeresést a FEOSZ-tól az ügyben, ám a felügyelet enélkül is folytatja a pénzügyi szolgáltatók díjképzésének ellenőrzését – reagált Binder István. A szóvivő azonban arra is felhívta figyelmet, hogy alaposabb vizsgálat, megfelelő háttértanulmányok nélkül felelőtlen és meggondolatlan azt állítani, hogy a díjak a bankadó áthárítása miatt emelkednének.
A Volksbank közleményben reagált a FEOSZ által leírtakra: eszerint március 10-től változtat a lakosságiés vállalati általános kondícióin. A módosításokról ügyfeleit a törvényben előírtaknak megfelelően, vagyis az életbe lépést megelőző hatvan nappal korábban levélben, honlapján és fi ókhálózatán keresztül is értesítette. A díjemeléseket a bank alapvetően üzletpolitikai megfontolásokkal, illetve azzal magyarázta, hogy a standard számlák kondícióin utoljára másfél éve, 2009 júliusában változtatott.
Bár a PSZÁF vizsgálatai szerint a bankok eddig nem terhelték tovább az adót, az érvényes jogszabályok alapján semmi sem gátolja meg ebben a pénzintézeteket. Az utóbbi két évben az aktuális kormány szigorított a szerződések egyoldalú módosításán, ám ennek ellenére a bankadót továbbra is át lehet hárítani az ügyfelekre. Kivételt ezalól csak a lakáscélú hitelek és lízingszerződések jelentenek, ám az erről szóló kormányrendelet december közepén lépett hatályba, vagyis, ha akarták volna, a bankok addigra már régen tovább terhelhették volna ügyfeleikre az extra terhet.
Ha már előkerült az áthárítás réme a pénzügyi szektorban, körbenéztünk a többi, válságadóval sújtott ágazatban is, ott mi tapasztalható. A távközlési területen ez idáig nem alkották meg azokat a jogszabályokat, amelyek ezt valóban meg is akadályozhatnák. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ugyan folyamatosan figyeli az árakat és piacelemzéseket készít, arra nincs jogosítványa, hogy megakadályozza az esetleges áremeléseket. A különböző összekapcsolási díjak és egyes nagykereskedelmi árak szabályozottak a hazai távközlési piacon, a kiskereskedelmi árképzés ugyanakkor teljesen szabad, abba a hatóság nem szólhat bele – figyelmeztetnek piaci elemzők. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz ez idáig nem is érkezett olyan panasz, amely az adók áthárításáról szólt volna – válaszolta kérdésünkre a hatóság sajtóosztálya. Hozzátették: az áremelés egyoldalú szerződésmódosításnak minősül, melynek rendkívül szigorú szabályai vannak.
Szakértők szerint az adó áthárítását akadályozza a verseny. A mobilterületen például az árak emelkedésére csak egyes termékek- vagy díjcsomagok esetében van példa. A vezetékes üzletágakban is hasonló a helyzet, és az internetpiacon sem emelkedtek az árak. A hatósági kontroll másik fontos, törvényben is biztosított eszköze a minőségellenőrzés: a hatóság eddig is kiemelten ellenőrizte, hogy a szolgáltatások teljesítik-e a törvényben előírt minőségi követelményeket, s erre a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek majd – tudtuk meg iparági forrásokból. Az áremelés egy burkolt formája lehet ugyanis a minőség csökkentése.
A vállalati szegmensben dolgozó forrásaink szerint úgy kompenzálják a válságadót, hogy felülvizsgálják a beruházásaikat. A Magyar Telekom és a Telenor vezetője korábban azt nyilatkozta, hogy a beszállító szerződéseik terén is csökkenteniük kell a költségeket.
Más a helyzet az energetikai szektorban. Lapunk információi szerint vannak bizonyos vállalkozások, melyek kifejezetten a válságadóra hivatkozva emelték belső – tehát további kereskedőknek szóló – tarifáikat. Ugyanakkor ezek a levelek bizonyára nem értek hivatalos szintre: a termékláncok egymásra utalt tagjai nem jelentgetik fel egymást ilyen, óvatlanul írásba adott törvénysértések miatt. Így forrásaink cégnevekről sem tájékoztatták lapunkat. Az energiatársaságok – melyeknek tavalytól forgalmuk átlag egy százalékát kell válságadóként befizetni – többségben persze jóval elővigyázatosabb. Így a fogyasztói áremelések során nyilvánosan egyikük sem hivatkozott a válságadóra. Ugyanakkor szinte minden területen emelkedtek az árak. Azaz már most az a látszat, hogy az energiacégek a pluszadóval járó kiadást áthárították a fogyasztókra, de a kettő közötti kapcsolat nem bizonyítható. Különös fényt vet az ügyre, hogy a lakossági áram- és gázárak emelését az a kormány engedélyezte, amely a másik oldalon tiltakozik a válságadó áthárítása ellen. Míg a Fidesz ellenzéki időszakában hosszú kirohanásokban támadta a szocialisták-liberálisok valamenynyi gáz- és áramáremelését, kormányon az első áremeléseket mindöszsze két szóval indokolták: a „piaci folyamatokkal”. Az áremelés ellen azonban számos piaci ellenérv hozható, az erősödő forinttól az alig változó nemzetközi áram- és gázárakig.
Nem volt egyeztetés
A kiskereskedelmi szektorban is szigorú árverseny érvényesül. Ha mégis megjelenne az árakban az adó, a kormány szándékai szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NFH) és a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) kellene közbelépnie. Bökkenő, hogy a két hivatalnak erre nincs törvényes lehetősége. Az NFH-nál elmondták: a jelenlegi jogszabályok – mindenekelőtt a fogyasztóvédelmi törvény – a hivatal számára nem teszik lehetővé, hogy a válságadók áthárítása kapcsán ellenőrizzék a kiskereskedők vagy egyéb, az extraadókkal érintett szolgáltatók árképzését. Az árképzés vizsgálatára a különadó esetében a GVH nem jogosult; az adó esetleges áthárítása kapcsán sem a társhatóságokkal sem pedig a kormányzattal nem történt egyeztetés – nyilatkozta a GVH szóvivője lapunknak. Szakértők szerint a válságadó akkor jelentkezhet az árakban, ha fellendül a kereskedelmi forgalom: a stagnáló piacon ugyanis nem érdemes áremeléssel kísérletezni.
