Christoph Rosenberg misszióvezető az októberi egyeztetésen. Vannak még kétségeik
Bócsi Krisztián A középtávú makrogazdasági terveket, egy gazdasági kormányprogram kereteinek hiányát veti a Fidesz-kormány szemére legfrissebb jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet szerint ugyanis erre komoly szükség lenne a kockázatok csökkentése érdekében. Rögzítik, hogy az új kormány – szakítva elődje kiszámítható, strukturális alapokon nyugvó költségvetési irányzatával – más alapokra helyezte a hangsúlyokat. Ennek jegyében adócsökkentést hajtott végre, a kis- és középvállalkozások támogatását helyezte a középpontba.

Annak érdekében pedig, hogy be tudja tartani az elődje által vállalt 3,8 százalékos deficitcélt 2010-ben, átmeneti adókat vezetett be, melyek elsősorban a külföldi tulajdonban lévő vállalatokat sújtották a távközlési, az energetikai, a kereskedelmi és a pénzügyi szektorban. Szintén ebbe a sorba illik a magánnyugdíjpénztári rendszerben keletkezett vagyon átcsatornázása az állami nyugdíjalapba. A jelentés leszögezi továbbá, hogy a jelenlegi kormány nem kívánja megújítani az IMF-fel (illetve az Európai Unióval) korábban kötött hitelmegállapodást.

A valutaalap arra figyelmeztet, hogy az adócsökkentés javíthatja ugyan a versenyképességet, azonban az így kieső források pótlásáról gondoskodni kell. Az erre szolgáló intézkedések, mint a válságadók és a pénztári vagyon elvétele, vagy átmenetinek tekinthetők, vagy – mint az utóbbi esetben – a transzparenciát csökkentik. Az IMF a kiadások ésszerűbb felhasználását sürgeti a szociális kifizetéseknél, az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatoknál pedig a gazdálkodás újraszervezését. Mindezzel összefüggésben üdvözlik a kormány törekvéseit a költségvetés szerkezetét érintő reformok iránt, amelyek részletei februárban látnak napvilágot – ám ennél sokkal több szót nem is vesztegetnek a beígért csomagra.

Külön foglalkozik a jelentés a lakossági hitelpiaci kockázatokkal: a svájci frank árfolyamának alakulásában rejlő veszélyekkel. A valutaalap igazgatósága helyesli, hogy a kormány igyekszik segíteni a bajba jutott hiteleseken.

A jelentés összefoglalója szerint a szervezet kifogásolja mind a Költségvetési, mind a Monetáris Tanács függetlenségének gyengítését, valamint az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását. Az IMF szerint ezekkel a lépésekkel nem éri el a célját a kormány, hogy visszaszerezze a befektetők bizalmát, és csökkentse az adósság költségeit.

Az összefoglalóhoz csatolt makropálya alapján megállapítható, hogy a valutaalap szerint tavaly nem sikerült 3,8 százalékon tartani a hiányt, idén viszont – nyilván a nyugdíjvagyonnak köszönhetően – jelentős többlet keletkezik az államháztartásban. Ennek megfelelően számottevő mértékben csökken az adósság is. A növekedés egyelőre nem lépi túl a 3 százalékot (a 2015-ig szóló kitekintés egész ideje alatt sem, bár ez inkább technikai feltételezésnek tekinthető), s míg tavaly az export növekedése meghaladta az importét, idén ez fordítva lesz. A munkanélküliség alakulásában pedig nem várnak elmozdulást idén, majd 2015-ig 8,8 százalékra ereszkedhet a mutató.

Kapcsolódó cikkek: Magyarországra jön az IMF | Marad az állami energiatámogatás? | Harcban a Nemzetközi Valutaalappal | Kikérdezik Matolcsyt Brüsszelben | Az IMF-meccs nincs lefújva