A fejlesztési tárca pályázat nélkül adta ki az engedélyt
Magyarország Európai Uniós soros elnöksége soha vissza nem térő alkalom. Nem pusztán azért, mert a magyar miniszterek úgy érezhetik: ők fújják a passzátszelet az unió különféle bizottságaiban. Sokkal inkább, mert az Orbán Viktor brüsszeli búcsúbeszédéig hátralévő öt és fél hónapban anynyi külföldi diplomata, televíziós forgatócsoport érkezik hazánkba, és ismerkedik meg a helyi viszonyokkal, amire még soha nem volt példa. Adott hát a lehetőség, hogy megmutassuk, mit tudunk. Hazánk azonban Budapest kapujában Törökországot népszerűsíti.
Repülőtéri Expressz Autóbuszjárat (REA) néven január elsején indította be új szolgáltatását a ferihegyi légikikötő, valamint Budapest belvárosa között a Weekendbus Zrt. Nedeczky Tibor, a társaság ügyvezetője az origo internetes portálnak korábban arról beszélt: buszjáratuk üzemeltetésére nem pályázati úton nyerték el a jogot. Beindítására, mint közszolgáltatásra a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) adott engedélyt. Méghozzá úgy, hogy a buszok viteldíjait is a fejlesztési tárca határozza meg. Az utasok öt euróért, vagy 1400 forintért buszozhatnak végig a Ferihegyi repülőtér 2-es termináljától az 1-es terminál, a Népliget, a Stadionok, a Keleti Pályaudvar, a Blaha Lujza és az Erzsébet tér érintésével a Roosevelt térig.
A Weekendbus autóbuszai papírforma szerint a magyar EU-elnökség végéig szállítják a hazánkba érkező diplomatákat, és a nemzetközi sajtó munkatársait. De a cégnél elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a BKV-val kötött megállapodás, és a Budapest Airport hozzájárulása mellett szolgálatba állított járatok beválnak, és eredeti mandátumuk lejárta után is tovább közlekedhetnek majd.
A magyar autóbuszgyártók körében a Weekendbus piacszerző lépése önmagában nem okozott volna meglepetést. Az viszont csendben kiverte a biztosítékot, hogy az NFM úgy adta áldását a repülőtéri buszjáratra, hogy azok üzemeltetője magyar járművek helyett török buszokkal dolgozik. Méghozzá olyanokkal, amelyek árban éppen úgy nem különösebben versenyképesek a hazai modellekkel, mint minőségben.
Az előbbit támasztja alá, hogy a Weekendbus a hírek szerint összesen 200 millió forintot fizetett a Ferihegyet kiszolgáló négy Otokar Kent 290 LF típusú buszáért. Vagyis egyenként 50 millió forintot. Annyit, amennyiért a legdrágább magyar buszokat, köztük akár az Egyesült Államokban is bevált NABI gyártmányait is megvehette volna. Amit nem pusztán azért üdvözöltek volna, mert közvetlen megrendelést jelentene a kiválasztott magyar gyártónak. Ennél fontosabb, hogy az EU-elnökség rendezvényei miatt Budapestre látogató diplomaták megtapasztalhatnák: a magyar ipar túllépett az 1970-es évek Ikarus buszain, felkészültsége valóban korszerű járművek gyártását is lehetővé teszi.
A hungarikumok iránt bizonyára fogékony utasok ennek ellenére olyan török termékekkel találkoznak a magyar főváros kapujában, amelyeket műszaki minőségük alapján nem lehet a világ élvonalába sorolni. Az Omnibusz internetes portál szakértői legalábbis már túl vannak az első menetpróbákon az Otokar buszokkal. Megállapításaik szerint nem lehet vitatni, hogy a török járművek megfelelnek feladatuknak –utasok szállítására alkalmasak. Erre azonban a magyar gyártók termékei is képesek. Méghozzá biztosan nem több hibával, mint az Otokarok.
A menetpróba készítői szerint ugyanis a kétségtelenül tetszetős török autóbuszok gyártói a korszerű anyagok, részegységek és formák mellett alkalmaztak számos érdekes megoldást is. Ilyen például, hogy a magastámlás ülésekhez néhol „barkács módszerekkel rögzítették a függőleges kapaszkodókat”. A kipróbált autóbuszon ráadásul a teszt idején „a második ajtó szárnya beszorult” – írásuk szerint. De a kapaszkodórendszer is hajlamos a zörgésre, nyöszörgésre. Az Otokarok utasteréből a tesztelők szerint kifelejtették a vészjelzőgombot, a fedélzeti utastájékoztatás dolgában pedig a BKV 200E járatai verik a török buszokat.
Különös fintora az Otokar autóbuszok ügyének, hogy magyarországi megjelenésüket egy korábban éppen a hazai buszgyártásba belebukott vállalkozó személyével hozzák összefüggésbe. A hírek szerint az Otokar autóbuszainak forgalmazására Mogyoróssy Tibor, a tavaly összeomlott székesfehérvári Alfa Busz Járműgyártó Kft. tulajdonosa kötött szerződést a török gyártóval. A vállalkozót lapzártánkig nem értük utol, de úgy tudjuk: új partnere buszait hazánkban, Szlovákiában és Csehországban próbálja majd értékesíteni. Emellett a bennfentesek tudni vélik azt is, hogy Mogyoróssy letett a magyar buszgyártásról, és leszerződött az ukrán LAZ, illetve a fehérorosz MAZ busztípusok értékesítésére, végkiszerelésére, valamint vevőszolgálati feladatainak ellátására.
A Ferihegyi repülőtér közösségi közlekedési helyzetének javítására tett kísérletek az elmúlt években rendre félresiklottak. Korábban a beharangozott önálló vasút terve bukott el, most pedig már a „nemzeti érdekek” képviselői számára szalonképes buszjáratot sem tudták összehozni a döntéshozók a légikikötő és Budapest belvárosa között. Így legyen az diplomata, televíziós forgatócsoport, vagy csak hétköznapi utazó, már a magyar repülőtérről kilépve felteheti a kérdést: ez lenne Európa?
