Sokba kerül a Fidesz-féle takarékos állam
A kormány győzelmi jelentésként tette közzé a múlt héten, hogy sikerült 3,8 százalékon belül tartani az államháztartás pénzforgalmi hiányát, azon a szinten, amit még a Bajnai-kormány foglalt költségvetési törvénybe. A számok azonban azt mutatják, hogy nem a kiadási oldalon kell keresni a terv teljesítésének zálogát.
Az állami költekezés többirányú lehet, a családok támogatásán túl a közösségi közlekedést is a büdzséből finanszírozzák, mint ahogy a korábban felvett hitelek utáni kamatot is. E feladatok ellátásához működőképes államra van szükség, ennek viszont ára van: az apparátust fizetni kell, amely dologi és beruházási kiadásokkal is együtt jár. Ezt, vagyis az állam által saját magára fordított pénzek alakulását a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok soron lehet nyomon követni.
Az idei előirányzatban 3574 milliárd forint szerepelt. Ez irgalmatlanul sok pénz, a magánnyugdíjpénztárakba utalt havi 30 milliárd forint járulékért „lenyúlt a földre” a kormány: nos az állami hivatalok fenntartására nagyjából annyit költünk egy évben, amennyiből a magánnyugdíjpénztárakba 10 évig lehetne folyósítani a járulékot. Még annál is félezer milliárd forinttal többet, amennyi vagyont az elmúlt 12 évben felhalmoztak a magánpénztárak.
Az állam persze nem tartható fenn pusztán akaratból, arra anyagilag is áldozni kell, ám érdemes felidézni, hogy a Fidesz-kormány takarékos államot ígért, melynek jegyében született meg nyár elején a döntés, amellyel 120 milliárd forintot vontak ki a működtetésre félretett keretből. Ehhez képest november végéig 3766,3 milliárd forint ment ki a költségvetési szervekhez, vagyis miközben még hátravolt a december, a kiadások már több mint 200 milliárd forinttal meghaladták az év eleji előirányzatot. Év végére ez a különbség 500-600 mil liárdra is nőhetett, figyelembe véve, hogy havonta 300–400 milliárd forint megy el a költségvetési szervekre.
Egyelőre azonban még csak a november végi állapotokról vannak információk. Az egyértelmű, hogy Bajnai-féle megszorítások ide, Orbán-féle takarékosság oda, a kiadások már ekkor bő 200 milliárd forinttal nőttek túl a 2009 első tizenegy hónapjában rögzítetten. Ebben szerepe volt a közszféra extra juttatásainak – idén például januárban és márciusban ment ki egy komolyabb összeg erre a célra.
Ha kis figyelmet szentelünk a költségvetés bevételeire is, érdekes dolgot tapasztalunk. A megugró költekezést ugyanis javarészt saját forrásaikból (illetve részben EU-s forrásokból) finanszírozták az intézmények. Ám erre ne úgy tekintsünk,mint ami nem a költségvetést terheli, tehát az adófi zetőnek nem kerül egy fi llérjébe sem. Ezek a bevételek ugyanis az állam által nyújtott szolgáltatások utáni díjakból jönnek össze, amit cég és magánszemély egyaránt köteles leróni, ha ügyét akarja intézni. Korábban történtek kísérletek, amellyel csökkenteni próbálták a költségvetési szervek mohóságát, ám most nagyon úgy tűnik, a Fidesz-kormány hallgatólagosan belenyugodott, hogy az intézmények saját bevételeikkel kárpótolják magukat a 120 milliárdos megszorításért.
Amint a számokból kiderül, az állam nem magán spórolt annyit tavaly, hogy azzal kitömje a Bajnai-kormány tervezési hibái miatt keletkezett lyukakat. E tervezési hibákról elsősorban a mostani kormány szeret megemlékezni, ám az államháztartás 2010-es alakulása azt mutatja, hogy ha voltak is örökül kapott, rosszul beállított előirányzatok, a Fidesz-kormány saját jogon tovább növelte a hiányt. Az adócsökkentésre például szüksége volt a cégvilágnak, de vitathatatlan, hogy az emiatt kieső bevételt pótolni kellett. Az ehhez hasonló intézkedések miatt vetették ki a különadókat, nyúltak hozzá a magánpénztárak járulékaihoz. Vagyis valójában átcsoportosítás történt az államháztartásban, nem érdemi hiánycsökkentés.
A kormányváltásokat tekintve nagyjából hasonló lefutása volt 2009-nek és 2010-nek. Két éve tavasszal a Gyurcsány-kormányt a Bajnai Gordon vezette kabinet váltotta; tavaly csaknem ha sonló volt az ütemezés a kor mányváltást illetően, csak ez úttal egy választással megerősítve. Vagyis mindkettő tört év volt a kormányzás szempontjából.
