Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter november közepi tájékoztatója szerint január elsejétől a lakosság eddig egységes gázdíja hét, éves fogyasztás szerinti sávra oszlik. A fura módon idén is többször megismételt változat szerint az első 0-tól 1200 köbméterig, a második 1200-tól 1500 köbméterig, a harmadik 1500-tól 2000 köbméterig és így tovább 500 köbméterenként egészen a 3500 feletti tartományig értendő. Az első sávban nincs áremelkedés, a másodikban 0,7 százalék és így tovább egészen 9,3 százalékig. A kormány illetékesei többször is leszögezték: senkinek nem nő a tarifája tíz százaléknál nagyobb mértékben.

Ez a kormányzati kommunikáció azonban a december 31-én délután megjelent rendeletben csak nyomokban köszönt vissza. Mint arról hétfőn beszámoltunk: a rendelet csupán két fogyasztás szerinti sávot rögzített: egy évi 1200 köbméter alattit és egy e felettit. 1200 köbméter alatt valóban nem nő a tarifa, e felett viszont számításaink szerint köbméterenként és szolgáltatótól függően 12–16 százalék a drágulás. Ezen túlmenően a rendelet külön kedvezményeket rögzít a nagycsaládosok számára, az egyedi mérővel nem rendelkező társasházi lakásokra öt százalék körüli drágulást állapít meg, és módosítja a – hagyományosan külön tételként szereplő – nagyobb órával rendelkezők tarifáit is.

A rendeletre régóta váró szolgáltatóknál a héten e tárgyban szintén némi zavart tapasztaltunk, bár szakértőik kizárólag a jogszabályra összpontosítottak, függetlenül a kormány korábbi nyilatkozataitól. Csütörtökön az Energia Klub ugyanerre az ellentmondásra hívta fel a fi gyelmet. Lapunk a héten hiába kereste a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a látszólagos ellentmondás feloldása végett: tőlük – szokás szerint – semmiféle visszajelzés nem érkezett.

Úgy tudjuk: novemberben a kormány még valóban hét fogyasztási sávot tervezett. Ugyanakkor azóta a cégekkel folytatott egyeztetések során két sávra „egyszerűsödött” a rendszer. És hogy miért beszélnek azóta is hét sávról? Mert statisztikai számításaik szerint ha valaki mondjuk 1500 köbmétert használ el évente, akkor – a szintén nem változó egyéb tételeket, például a 12 ezer forintos évi alapdíjat, illetve a jellemző fogyasztási görbét is beleszámítva – a teljes éves költség szerintük 0,7 százalékkal emelkedik. Vagyis a kormány hét sávja mostantól nem szabályként, csupán hét példaként értelmezhető.

Igaz, lapunk alap- és más díjakat is beleszámító kalkulációi ezt sem feltétlenül támasztják alá: nekünk minden, immár csak példának tekintett sávban a kormány által közöltnél néhány százalékkal magasabb drágulási értékek jöttek ki. Ennek megfelelően az is csupán a statisztikai hibahatár figyelembevételével igaz, hogy senkinek nem nő tíz százalékkal a gázszámlája. Számításaink szerint ugyanis jellemzően pont az utolsó példaként említett 3500 köbméter felett ugorhat a teljes éves fogyasztásra vetített drágulási mérték tíz százalék fölé. Ez ugyanakkor – leszámítva a kedvezményben részesülő nagycsaládosokat – a kormány szerint bizonyára olyanok problémája, akiket nem különösebben foglalkoztat az áremelések pontos mértéke.

A gáztarifával kapcsolatos jelen számítgatások csak az „alapárat” érintik: abba nem értendők bele az április végéig hatályban lévő szociá lis ártámogatások, illetve a szeptembertől lakhatási támogatáson keresztül juttatott fűtési kedvezmények.

Magasabb fogyasztás mellett nagyobb mértékben nő a tarifa