Megcsonkíthatják a gyógyszerkasszát
A betegterhek drasztikus növekedése, a támogatott gyógyszerek körének jelentős szűkítése vagy egyéb, társadalompolitikailag nehezen vállalható intézkedések – így a kiemelten költséges (például onkológiai, biotechnológiai) szerek támogatásának radikális csökkentése – árán lehet csak 100 milliárddal csökkenteni a gyógyszerkassza kiadásait – mondta lapunknak Molnár Márk Péter, a Corvinus egyetem oktatója.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu online portálnak adott interjújában arról beszélt, hogy a jövő februári kormányzati reformcsomag 600–800milliárdos megtakarítást hozhat az államháztartásnak, ebből 100 milliárdos kiadáscsökkentés a gyógyszerkaszszára jut, ami az orvosságok támogatására költött összeg közel harmadának elvonását vetíti előre.
A miniszter szerint a kérdéses összeg a svéd gyógyszertámogatási rendszer adaptálásával előteremthető. Svédországban a gyógyszertámogatás hatóanyag-alapú, azaz az áralkuban a biztosító nem egy-egy gyógyszerre, hanem például a vérnyomás csökkentésére alkalmas hatóanyag árához ad támogatást. Ez nálunk sincs lényegesen másként, azonban a skandináv országban az orvosok is főként hatóanyagot rendelnek a recepten. Csakhogy – a szakértő szerint – Magyarországon csak lépésről lépésre, igen hosszú idő alatt lehetne egy ilyen rendszerre áttérni. Ennek fő oka, hogy a hazai gyógyszerellátás alapjaiban tér el a skandináv modelltől, annak egyes elemei önállóan nehezen vagy egyáltalán nem ültethetőek át.
Az elmúlt években többször is megvolt a kormányzati akarat a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelés bevezetésére, azonban a gyógyszerellátás szereplői rendre határozottan tiltakoztak ellene. Az orvosok megszokták, hogy nem kell ismerniük az orvosságok hatóanyagnevét, a márkanevek alapján választanak, a gyógyszerészek pedig többször megfogalmazták az elmúlt időszakban, hogy nem szívesen vállalnák fel a készítményválasztás felelősségét. Nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a nemzetgazdasági jelentőséggel bíró hazai gyógyszergyártók üzleti modellje a márkanév alapú stratégiára épül, így jelentős károk érhetik ezeket a vállalatokat egy radikális paradigmaváltással.
Molnár Márk Péter szerint ha mindezen akadályokon túl is lendülnek a piaci szereplők, a hatóanyag-alapú felírási rend csak a patikusok érdekeltségének megteremtésével együtt lehet eredményes, anélkül bizonyosan elmarad majd a várt eredmény. Mint mondta: azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a támogatott gyógyszerek köre drasztikusan eltolódott a biotechnológiai úton előállított készítmények felé, ezeknél a szereknél pedig a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelés egyáltalán nem jelent majd megoldást, hiszen ebben a termékkörben a szabadalom lejártát követően sem jelennek meg hagyományos generikus helyettesítő készítmények, amelyek a megtakarítást hozhatnák.
Három éve, 2007-ben már volt egy csaknem 100 milliárd forintos forráskivonás a gyógyszerkasszából, azóta is folyamatosan tart a hatékonysági tartalékok „kiaknázása.”
Licencmegállapodást kötött a Richter Gedeon Nyrt. svájci leányvállalata, a PregLem S.A. az amerikai Watson leányvállalatával, a Watson Laboratories Inc. céggel a méhmióma elleni Esmya (ulipristal acetate) kizárólagos fejlesztésére és kanadai, valamint egyesült államokbeli értékesítésére – közölte a Richter a BÉT honlapján csütörtökön. A megállapodás értelmében a Watson a Preg-Lem-nek 17 millió dollár licencdíjat, továbbá az Egyesült Államokban és Kanadában elért forgalom után royaltyt fizet. A Watson további kifizetéseket teljesít bizonyos hatósági előírásoknak való megfelelés esetén. A két fél ugyanakkor osztozik az Esmya egyéb indikációihoz kapcsolódó fejlesztések költségein. A Richter idén októberben jelentette be, hogy megvásárolta a svájci székhelyű PregLem gyógyszeripari vállalat 100 százalékát.
