Akár börtönviselt tagja is lehet a Költségvetési Tanácsnak
A jövőben akár büntetett előéletűek is bekerülhetnének a Költségvetési Tanácsba, mint ahogy a választójog, illetve a magyar állampolgárság sem lesz szűrő, vagyis akár egy külföldi állampolgár is tagja lehetne a testületnek. Mindez annak érdekében történt, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenlegi elnöke, Domokos László bekerülhessen a tagok közé.
A tegnap még hatályos törvény alapján ugyanis olyan személy nem lehetett tagja a tanácsnak, aki a jelölést megelőző négy évben országgyűlési képviselő volt. Erre novemberben hívta fel a figyelmet lapunk, s a kormány válasza nem sokat késlekedett: a 2011-es költségvetést megalapozó törvények módosítását tartalmazó javaslatcsomagba utólag beemelték a Költségvetési Tanácsról szóló jogszabály módosítását – ám a mosdóvízzel együtt kiöntötték a gyereket is.
Annak érdekében ugyanis, hogy Domokos – aki 1998 óta tagja a Fidesz képviselőcsoportjának a parlamentben – elől ne legyen elzárva az út a tanácsba, hozzányúltak a tanács tagjainak jogállásáról szóló jogszabályi részhez. Ez korábban nyolc bekezdésből állt, ám az Orbán-kormány elégségesnek gondolta, ha mindöszsze három bekezdésbe sűríti a feltételeket. A tegnap, lapzártánk után szavazásra bocsátott javaslat értelmében az ÁSZ, valamint az MNB elnöke automatikusan tagja lesz a tanácsnak, továbbá egy kiemelkedő tudású közgazdász, akit a köztársasági elnök jelöl. Ennyi, s nem több a feltétel, minden mást kihajítottak a törvényből, így a büntetlen előéletre vonatkozó kitételt is. Az sem várható el a tagoktól a jövőben, hogy „költségvetési vagy pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel, valamint legalább ötéves vezetői gyakorlattal rendelkezzenek”, ahogy azt korábban meghatározta a jogszabály.
Vannak azonban további egyértelmű jelei is annak, hogy az új testületnek súlytalan szerepet szán a kormány. Így például, hogy a feladatai ellátásával összefüggő iratokba ezentúl nem nézhetnek bele, s nem kérhetnek felvilágosítást a költségvetéssel, illetve szélesebb értelmezésben az államháztartással kapcsolatban álló személytől, illetve szervezettől. Kikerült az a rész is, ami vagyonnyilatkozat tételére kötelezi a tagokat. Ezt ugyan a rájuk vonatkozó egyéb törvények alapján meg kell tennie mind az MNB, mind az ÁSZ elnökének, ám a harmadik tagnak már nem – legalábbis a tanácsról szóló jogszabályok alapján.
A súlytalanságnak látszólag ellentmond, hogy a kormánynak még az előtt el kell küldenie a költségvetés tervezetét a tanácsnak, hogy azt benyújtanák a parlamenthez. Sőt, ha a tanács véleménye elmarasztaló (mert nem tartja sem hitelesnek, sem végrehajthatónak a büdzsét), a kormánynak újra kell tárgyalnia a tervezetet. Vagyis úgy tűnik, a tanács érdemi hatást tud gyakorolni a költségvetés alakulására. A valóságban más a helyzet: az első vélemény megalkotására a tervezet kézhezvételét követő 10 nap áll majd a rendelkezésükre, a második körben pedig ennél is kevesebb, öt napjuk marad álláspontjuk kialakítására. Mindezt úgy, hogy az előző tanács munkáját segítő mintegy 40 fős titkárságot ez év végén szélnek eresztik. S hiába kötné az ebet a karóhoz a tanács második alkalommal is, akkor már bemehet a parlamenthez a költségvetés tervezete: „cserébe” az Országgyűlés honlapján közzé kellene tenni a tanács véleményét is. A tanács súlyát az sem befolyásolja, hogy egy frissiben benyújtott alkotmánymódosítási javaslat beemelné a KT-t az alkotmányi jogállással rendelkező szervek közé.
A helyzethez igazították a Mt.-t
Az utolsó pillanatban benyújtott javaslat egyértelművé teszi, hogy az első Költségvetési Tanács mind a három tagjának – azaz Kopits Györgynek, Török Ádámnak és Oblath Gábornak – megszűnik a megbízatása. Az övék még kilenc évre szólt, az új tagoké hatra. A tanács titkárságán dolgozók elbocsátása érdekében pedig „figyelmen kívül hagynák” a munka törvénykönyvének a jogutód nélküli megszűnés esetére irányadó rendelkezéseit: erről nem az Mt.-ben előírt 30 nappal hamarabb kell tájékoztatni az érintetteket, hanem elég lenne rá a törvény hatálybalépését (december 31-ét) követő három nap.
Túl közel van ugyanis december vége, amikorra a tegnap elfogadott törvény szerint meg kell szüntetni a titkárságot. Az Mt. alóli kivételt azzal magyarázza a benyújtó gazdasági bizottság, hogy „mivel törvényi szintű rendelkezésekről van szó, ezért megteheti, hogy egyedi esetben más törvények rendelkezéseitől eltérő tartalmú megszűnési szabályokat állapítson meg”.
