Összeállt az ír mentőcsomag
A piacok hétfőn eldönthetik, hogy az uniós pénzügyminisztereknek az írekmegmentésére indított harca lesz-e a végső. A tavaszi görög mentőakció után Brüsszelben remélik, hogy az ír nemcsak a második, hanem egyben az utolsó is lesz. Vasárnap késő este ezt egyértelműen jelezte is Olli Rehn pénzügyi biztos, illetve Didier Reynders belga pénzügyminiszter, a tanács soros elnöke. Ám megerősítették: az utóbbi napok piaci viharai nyomán további strukturális reformokra ösztönzik Portugáliát és Spanyolországot is. Az uniós pénzügyminiszterek két kérdésben jutottak dűlőre.Megegyeztek az ír csomag összetételében, és tisztázták a magánszektor szerepét az eurózóna valamely tagországának adósságválsága esetén.
Ami Írországot illeti: a napokban elfogadott, 15 milliárd eurós kiigazítást, vagyis drámai megszorításokat tartalmazó négyéves költségvetési tervre alapozva Dublin öszszesen 85 milliárd euró hitelhez juthat, nagyjából hatszázalékos kamat mellett, 7,5 éves lejáratra – amihez a korábbi 110 milliárd eurós, hároméves görög hitel futamidejét is hozzáigazítják. A 85 milliárdból azonban 17,5 milliárdot Írország ad be a közös kalapba, részben igénybe veheti a nyugdíjalap tartalékát. A maradék 67,5 milliárdhoz az IMF 22,5 milliárddal járul hozzá, az Európai Bizottság (a pénzügyminiszterek jóváhagyásával) a hatáskörébe tartozó és az uniós büdzsé tartalékából fedezett 60 milliárdos uniós stabilitási alapból szintén 22,5 milliárddal. A valutaövezeti tagok által a görög válság nyomán létrehozott 440 milliárdos alapból mindössze 17,5 milliárd érkezik, míg az eurózónához nem tartozó, de a kérdésben nagyon is érdekelt Nagy-Britannia 3,8 milliárdot kínál, Svédország 0,6 és Dánia 0,4 milliárdot. A 85 milliárdból 35 milliárd fordítható a bankok feljavítására. De a 35 milliárdból jelenleg 10 milliárdot kell azonnal mozgósítani, s 25 milliárd lényegében tartalék. Ennek a 35 milliárdnak a felét adja Írország. Ötvenmilliárd euró viszont az ír költségvetés finanszírozására mehet el, s Dublin kapott egy év haladékot a deficitcél teljesítésére is, azaz csak 2015-ben kell a hiányt a GDP három százaléka alá levinnie.
Amásik téma bizonyos értelemben kínosabb. Mindenképpen taglalni kellett a rendkívüli tanácsülésen azt a német–francia ötletet is, amelynek puszta emlegetése előmozdította az írek és a portugálok elleni piaci roham megindítását. Nos, a pénzügyminiszterek tisztázták, hogy a 2013 közepén induló alap, amelynek létrehozásához a lisszaboni szerződés minimális módosítására lesz szükség, eseti elbírálás alapján, az IMF által alkalmazott és a befektetők által jól ismert módszerek szerint járnak el, vagyis szó sincs előre lefektetett elvekről. Ha valamely ország képtelen lenne a hiteleit fizetni, akkor merülhetne fel a hitelezők többségével megkötendő alku szükségessége, amely aztán minden hitelezőre nézve kötelező erejű lenne. Ám az alapból eleve az adósságszolgálati képesség kritériumát figyelembe véve lehetne hitelt kérni, amelynek feltételei rendkívül szigorúak lesznek. A vasárnap esti tájékoztatón Trichet európai jegybankelnök üdvözölte a helyzet tisztázását. Ő is, akárcsak Olli Rehn, Didier Reynders és Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke, a piacok lehiggadásában reménykedik.
Igaz, remélték korábban azt is, hogy a görög válság nem terjed tova. De tovaterjedt. A nyáron elvégzett európai banki stressztesztek értelmét is megkérdőjelezte, amikor az írek szeptember végén jelezték, a bankok feltőkésítése és a garanciavállalások nyomán megugrik a hiány és az adósság. Brüszszel most azt hangoztatja, hogy Portugália – amelynek államadóssági szintje éveken belül megközelíti a 90 százalékot –nem Írország, a pénzintézetek jó állapotban vannak. De ki hiszi ezt el? A portugál államkötvényhozamok is rekordszintre emelkedtek az utóbbi napokban, s miután a spanyol bankok nagyon is érdekeltek a portugál pénzintézetekben, most félő, hogy Madridra is átterjed a befektetők által meggyújtott tűz. A spanyol kormány még további banki stresszteszteket ígér, havonta közzéteszi az államadósság alakulását, s meghirdette a nyugdíjreformot. Ám Olli Rehn Brüsszelben vasárnap közölte: Európa-szerte további, még szigorúbb stressztesztek következnek.
