Nyugdíjpénztár: Kockáztat, aki az AB-re vár

Borítékolhatóan számos indítvány érkezik az Alkotmánybírósághoz a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt. A testületnek mindössze másfél hónap alatt döntenie kell, különben azok, akik a döntésétől teszik függővé az állami nyugdíjrendszerbe történő visszatérést, ráfizethetnek.

– A nyugdíjakat érintő intézkedések miatt máris az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség – közölte még szerdán Bába Julianna, a tömörülés elnöke. Mesterházy Attila pártelnök közlése szerint az MSZP ugyanezt teszi majd, de még népszavazást is kezdeményez. Az LMP szerint azonban az AB miatt már nem kell félnie a kormánynak, az Európai Unió előtt azonban elbukhat az ötlet. A Jobbik viszont a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vételét üdvözli, legfeljebb az egyéni számlavezetés megszüntetését vitatja, az egyszeri költségvetési bevételek folyó kiadásokra fordítását pedig veszélyesnek ítéli.

Így egészen bizonyos, hogy alkotmánybírósági beadványok sorára lehet számítani – a pénztárszövetség és az MSZP mellett információnk szerint más szervezetek és független jogászok is készülnek erre. Kérdéses azonban, hogy sikerül-e olyan indítványokat összeállítani, amelyekkel az AB érdemben foglalkozhat. A testület hatáskörének közelmúltban történt szűkítése után ugyanis a pénzügyi tárgyú, például az adókról, az illetékekről és a járulékokról szóló törvényeket kizárólag akkor vizsgálhatják, ha a kifogásolt szabályozás az emberi méltóságot sérti.

A Stabilitás szerint ezúttal alapjogok sora csorbul, hiszen a tervezett intézkedések szembemennek a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelvekkel egyaránt. A nyugdíjjogosultság szempontjából hátrányos megkülönböztetést vagy az önrendelkezési jog csorbítását mint az emberi méltóság elidegeníthetetlen elemeinek sérelmét mások is felvetik, s ez utóbbi kifogásokat, ha jogi érvekkel megfelelően támasztják alá, az AB-nek érdemben vizsgálnia kell. A magántulajdonra – bár kétségkívül a pénztártagok személyes számláján levő összeg „államosításáról” van szó – viszont felesleges lenne hivatkozni, mert egy ilyen indítványt a testület nem is tűzhetne napirendre.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az új szabályozás december közepén lépne életbe, az érintetteknek pedig január végéig adnának határidőt arra, hogy eldöntsék: visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. Ezt azt jelenti, hogy az alkotmánybírósági kifogásokról a testületnek igen gyorsan kell döntenie, ha meg kívánja akadályozni, hogy egy esetleg alkotmányellenes törvénnyel kényszerítsék az embereket a magán-nyugdíjpénztári számlák feladására.

A közelmúltban két példa is volt rá, hogy az AB erre a szempontra is figyelemmel járt el. A vagyonadóról szóló, tavaly született törvényt, illetve a 98 százalékos különadóról rendelkező jogszabályt ugyanis kevéssel a hatálybalépése előtt semmisítette meg. Az előbbiről fél év alatt döntött, de a büntető adóval kapcsolatos törvény felülvizsgálata jóval gyorsabban befejeződött, hiszen azt augusztus 13-án hirdették ki, s a testület már október 26-án határozatot hirdetett. Vagyis: körülbelül két hónap alatt megszületett a verdikt. Amennyiben az alkotmánybírák most is hasonló megfontolások alapján járnának el, még gyorsabban kellene dönteniük, hiszen nem egészen másfél hónap áll majd rendelkezésre. Elvileg nem kizárt, hogy ez elég lesz, bár ennyire rövid idő alatt talán még egyetlen határozat sem készült el. Ha viszont az AB csak a jövő januárt követően hirdetné ki a döntést, azok, akik az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérést a testület álláspontjától teszik függővé, azt kockáztatnák, hogy –amennyiben az AB nem semmisítené meg a jogszabályt – néhány havi állami nyugdíjat elveszthetnek.

Ellenzéki kommentárok

MSZP: – A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által bejelentettek egyértelmű maffiamódszernek minősülnek, amivel a kormány kiírta Magyarországot a civilizált országok sorából. Ez nem a szabad választás lehetősége, ez cinizmus, zsarolás, ami nem megengedhető egy demokráciában –mondta Mesterházy Attila elnök.

Jobbik: – A magánpénztári tagokat olyan brutális hátrányba hoznák, hogy józan ésszel senki sem maradhat ott, ezzel véget ért a makrogazdasági szélhámosságot jelentő kötelező magánpénztári rendszer – fogalmazott Hegedűs Tamás frakcióvezetőhelyettes.

LMP: – Útszéli zsarolás volt Matolcsy nemzetgazdasági miniszternek a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó bejelentése, ezt követően az ember már azon sem lepődne meg, ha jövő héten bejelentenék a perszonál uniót Fehéroroszországgal – mondta Schiffer András frakcióvezető.

Ilyen gyorsan eddig még nem hozott határozatot a testület, de a feladat nem lehetetlen
Ilyen gyorsan eddig még nem hozott határozatot a testület, de a feladat nem lehetetlen
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.