Az MNB véleménye: Rossz stuktúrát konzervál a kormány
Alacsonyabb növekedés, magasabb infláció, és költekező, magán spórolni nem hajlandó állam jellemzi a jövő évi költségvetés tervezetét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékelésében.
– A jegybanknak törvényi kötelessége a tervezet előzetes véleményezése, ám ezt a kormány nem tette lehetővé számára, így csak utólag, amikor a beterjesztés mindenki számára elérhetővé vált, tudtak hozzálátni a büdzsé elemzéséhez – tárta fel a késlekedés okait tegnapi sajtótájékoztatóján Simor András jegybankelnök.
Bár a nemzetgazdasági tárca nem tartott rá igényt, az MNB kivesézte a tervezetet, és számos tényezőnél a markáns kritikát megfogalmazó Költségvetési Tanács álláspontjára helyezkedett. Az idei és a jövő évi hiánycél teljesüléséhez nem férhet kétség, a 2011-es büdzsé konzervatív szemléletben, jelentős ráhagyással készült – jelezte Simor, aki a legnagyobb problémát abban látja, hogy ezt mindkét évben egyszeri tételekkel, átmenetinek minősített adóbevételekkel akarja elérni a kormány, miközben a kiadáscsökkentésnek semmi jelét nem adja.
A személyi jövedelemadózásban és a társasági adózásban adott kedvezmények ellentételezését a válságadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések eltérítése és a visszalépő tagok vagyonának elköltése adja, ez pedig megkérdőjelezi a fenntarthatóságot. Amagánpénztári tagok 3000milliárdos vagyonából jövőre 500 milliárdnál is többet folyó költségvetési kiadásokra költene el a kormány, amely arra nem ad választ, hogy az általa 90 százalékosra becsült viszszalépési arány helyett miért csak 20 százalékkal kalkulál a büdzsében.
Simor szerint könyvelési megfontolások itt nem érvényesülhetnek, hiszen mind a magyar, mind az uniós szabályok szerint az áthozott vagyont akkor kell feltüntetni a bevételi rubrikában, amikor az valójában beérkezik. Ha tehát jövőre visszajönne az ominózus 90 százalék, akkor az a jövő évi mérleget fogja javítani, évekre elhúzódó hiánycsökkentési hatást tehát nem fejt ki.
Jelentésük összeállításánál még nem számoltak a tegnapi fejleményekkel, miszerint a válságadókat más néven, de 2013–2014-ben is beszedi a kormány, még ha a mostani összeg felére formál is csak igényt. Ha ezt a 200 milliárdot is beszámítjuk, akkor is marad bő 300 milliárdnyi lyuk az adókedvezmények miatt, amit a növekedésből származó többletnek kellene eltüntetnie. A jegybank elemzői szerint növekedés lesz ugyan, de nem 5 százalékos, mint amekkora Matolcsy György tervszámai között szerepel.
A növekedési kilátások megítélése nem az MNB dolga, az árstabilitás fenntartása viszont annál inkább – tért át Simor az infláció alakulására, amelyet illetően különvéleményen vannak a jövőre 3,5 százalékot prognosztizáló kormánnyal. Az adókedvezmények, a növekedés miatt több elkölthető pénz marad a háztartásoknál, ez a fogyasztás növekedését, az infláció felgyorsulását vetíti előre. Ehhez a különadók áthárítása 0,3, a jövedéki adóemelések 0,1 százalékkal járulnak hozzá, azaz a felvázolt intézkedések összességében gerjesztően hatnak a pénzromlási ütemre. A jegybank tartja magát a 3 százalékos inflációs célhoz, intézkedéseit ez határozza meg – szögezte le Simor András.
Karvalits Ferenc alelnök hozzátette: a 2015-re jelzett 400 ezer új munkahely helyett reálisan 100 ezer létesülhet, és a beruházások tartósan 10 százalék feletti növekedésére sem vennének mérget.
A jegybank felvetéseire reagált Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, aki szerint „Simor András jegybankelnököt a kormánnyal szembeni komoly sértődöttség vezérli”. A szóvivő tegnap újságíróknak leszögezte: a kormánytól senki ne várjon megszorításokat, a kabinet intézkedéseivel az arányos közteherviselésre, a munkahelyteremtésre és a növekedésre összpontosít – tudósított az MTI. Szijjártó szerint Simor András a költségvetési szférában meghatározott 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése, azaz fizetésének csökkenése miatt személyesen sértődött meg a kormányra.
Aggályos a tanács jogkörének szűkítése
A Magyar Nemzeti Bank aggályosnak tartja a Pénzügyi Stabilitási Tanács jogkörének szűkítését, a lépés ellentétes az európai folyamatokkal – áll abban a közleményben, amelyet a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján osztottak ki az újságíróknak. Ebben leszögezik: a pénzügyi válság egyik legfőbb tanulsága, hogy az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük. A jegybank szerint a hatályos PSZÁF-törvény megfelelően rendezi a jegybank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közötti koordinációt, nincs szükség a lényegi törvényi elemek megváltoztatására. Király Júlia, a jegybank alelnöke a sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Unióban 2011. január elsején feláll és elkezdi tényleges működését az Európai Rendszerkockázati Tanács, amely az európai jegybankok és a pénzügyi felügyeletek munkáját hivatott koordinálni, az esetleges későbbi pénzügyi válságok elkerülése érdekében. Kiemelte: a magyar kormányzat ezt jóval megelőzve, még tavaly létrehozta a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amelynek munkájában a jegybank, a pénzügyi felügyelet és a költségvetésért, a pénzügyi szektorért felelős tárca első embere vesz részt. Korábban a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai havi rendszerességgel találkoztak, napjainkban ez a fajta együttműködés nem folytatódik. A jegybank üdvözli, hogy a PSZÁF jogállásával kapcsolatos törvényjavaslatban a felügyelet függetlenségét megerősíteni igyekszik a törvényalkotó. A jegybanki alelnök ezzel együtt megjegyezte: a kormány az elmúlt időszakban több alkalommal sem tette lehetővé, hogy az MNB, törvény adta lehetőségének megfelelően, élhessen véleményezési jogával a döntés-előkészítő, illetve a jogalkotási folyamatokban.
