Demján és a Wallis-csoport is kész tárgyalni beruházásaikról
– Az állam piacosítása öngyilkos modell. Mi minden magánérdeket kisöprünk az állam működéséből – mondta Orbán Viktor két hete a kormány második akciótervének ismertetésekor a Parlamentben. A miniszterelnök erre hivatkozva tarthatatlannak nevezte az úgynevezett PPP-rendszert, s ezért felfüggesztik a szerződéskötéseket, és felülvizsgálják a beruházásokat, szerződéseket. A területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mintegy száz szerződést vizsgál – tájékoztatták lapunkat a tárcánál. Noha az építkezések az esetek döntő többségében már be is fejeződtek: egyebek mellett ötven felsőoktatási projekt (egyetemek, főiskolák épületei, kollégiumai), 34 sportberuházás (vidéki kistelepülési tornatermek, tanuszodák), négy autópálya-fejlesztés (M5 és az M6 három fázisa), valamint két börtön (Szombathely, Tiszalök) jutott el a teljes megvalósításig. Az összes szerződés hozzávetőleg tíz százaléka tart tehát az előkészítési, tervezési szakaszban, ilyen például a Nemzeti Múzeum mélygarázsa, az Erkel Színház vagy a Nemzeti Kiválóságok Kollégiuma.
A PPP-projekt lényege: az állam megbízásából az adott beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő (rendszerint 20–30 év) végén a létesítmény állami tulajdonba kerül. Az egyik legismertebb PPP-beruházás a Művészetek Palotája, amely az elsők között épült meg ebben a finanszírozási formában. Azóta ebben a konstrukcióban döntően autópályát, oktatási és kulturális, valamint sportlétesítményeket építettek, illetve terveztek megvalósítani.
A fejlesztési minisztérium szerint a magán- és közszféra együttműködésében elindított hazai fejlesztésekre általában jellemző, hogy azok az állam számára előnytelen feltételek mellett indultak el, a költségvetést súlyosan és hosszú időre, 15–30 évre terhelik meg. A korábbi kötelezettségvállalásokmiatt az adófizetők pénzéből mintegy 120 milliárd forintot kell költeni a jövő évtől a PPP-beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatási díjakra. A konstrukciók összes magyarországi költségei akár a nemzetközi gyakorlatban megszokott kiadások két-háromszorosát is elérhetik – mondták a tárcánál.
A projektekre leginkább jellemző hibák a központi ellenőrzés hiánya, a magas állami kockázatvállalás, a gyenge minőségű kivitelezés, a drága és nem hatékony üzemeltetés, a túlzott méretek. A minisztérium egységes szemléletben végzi el a megvalósult és tervezett PPP-projektek jogi-pénzügyi és tervezésiműszaki szempontú felülvizsgálatát. A tételes átvilágítás elsődleges célja: az állami kötelezettségvállalások feltérképezése, a kockázatmegosztás arányosságának és a költségek indokoltságának ellenőrzése. A tárca minden esetben kezdeményezi az előnytelen, gazdaságtalan szerződéses feltételek módosítását. Ha a vizsgálatok a magánpartner szerződésszegését tárnák fel, végső esetben, a következmények felelős mérlegelése mellett a szerződések felbontása sem zárható ki.
A Művészetek Palotáját felépítő TriGranit elnöke, Demján Sándor a Népszabadságnak azt nyilatkozta: a Művészetek Palotája esetében a 2002-es kormányváltást követően az új kabinet kérésére alakították át a részletfizetéses konstrukciót PPP-szerződéssé. Az államnak ez azzal az előnnyel járt, hogy a többszöri programmódosítás és a kétéves csúszás ellenére az eredeti vállalási árért, 31,5 milliárd forintért építették meg a Művészetek Palotáját úgy, hogy az eredetileg tervezett helyett 17 ezer négyzetméterrel nagyobb épületet építettek. Vállalták, hogy harminc évig üzemeltetetik az objektumot úgy, hogy a futamidő leteltével egy teljesen felújított, gyakorlatilag új épületet adnak át. Teljes mértékben vállalták a beruházás kockázatát: az üzemeltetésből eredő, valamint a pénzügyi, árfolyam- és kamatváltozásból eredő kockázatokat is. Arra a kérdésre, hogy jó megoldásnak tartja-e a PPP-beruházásokat, Demján azt válaszolta, hogy szigorú szabályozás és kontroll mellett a magánszféra hatékonyabb és olcsóbb szolgáltatást tud nyújtani, mint az állam. Az állami szolgáltatások magánkézbe adása a privatizáció utolsó fázisa. Annak a felismerése, hogy az államnak nem eszközöket kell tulajdonolnia annak minden problémájával, hanem szolgáltatást kell nyújtania polgárainak, jövőbe mutató elképzelés – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy készen állnak-e arra, hogy a PPP-beruházások kormányzati felülvizsgálata után esetleg változtassanak a Művészetek Palotája szerződésén, Demján azt mondta: természetesen készek tárgyalni, de pozíciójukat meghatározzák a megkötött magánjogi szerződések és azok betartását elváró nyugat-európai és amerikai befektetőik.
„Ez különleges figyelmet érdemlő módja a közvagyon szétlopásának és az állam megkárosításának” (Lázár János Fidesz-frakcióvezető); „Húsz évre elzálogosították az MTV költségvetési támogatását”; „A Milleniumi Média Kft.-t átadták a Wallis Zrt.-nek, amikor 2004-ben a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy a székházépítést PPP-konstrukcióban, vagyis a magántőke bevonásával kell megvalósítani. És a Wallist általában Bajnai Gordonnal szokták azonosítani” (Balsai István volt igazságügy-miniszter) – e nyilatkozatok már a 2010-es választások előtt jelezték: a Fidesz választási győzelme után felülvizsgálják a Milleniumi Média Kft. (Wallis-csoport), illetve az MTV által 2007. március 2-án kötött, 22 + 18 évre szóló bérleti és üzemeltetési szerződést, mely szerint a havi bérleti díj bruttó 946 ezer 825 euró (265 millió 111 ezer forint).
Ez évi 3,2 milliárd forintot jelent, plusz az áfát is meg kell fizetni. Húsz év után az MTV Zrt. a szerződést felmondhatja, vagy a bérleményt megveheti. AzMTV-székház ügye a prioritások között szerepel – ezt már a választások után közölte Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos, aki úgy véli: mivel a Wing tulajdonában lévő székházat negyven évig bérli az MTV, 10–14-szer nagyobb összeget fizet az állam a tulajdonosnak. A szerződést már vizsgálta az Állami Számvevőszék, a BRFK pedig 2009 decemberében nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást – fokozott ügyészi felügyelet mellett.
S hogy az MTV-székház PPP-s beruházás lenne? Sándor István, a Milleniumi Média Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak hangsúlyozta: a befektető magyar magáncég nyilvános pályázat nyerteseként 2006. december 22-én 7,4 milliárd forintért vásárolta meg a Milleniumi Médiát a magyar államtól. Az MTV gyártóbázisa nem PPP-konstrukcióban jött létre, mivel az állam a megvalósulásban nem vett részt, a beruházás teljes egészében magántőkéből valósult meg. A bérleti szerződés feltételeit a Jones Lang LaSalle nemzetközi ingatlantanácsadó ügynökség véleményezte, és megállapította: az MTV piaci áron bérli a gyártóbázist, ezen belül az irodák bérleti díja a legalacsonyabbak közé tartozik a piacon, de az egyéb területek – a stúdiók, az archívum és a raktárak – bérleti díja is szokásos mértékű.
Arról nem kaptak információt, hogy konkrétan ki, és a szerződés mely pontját szeretné felülvizsgálni. – A Millenniumi Média a meglévő szerződés keretein belül eddig is partneri viszonyban működött együtt az előző parlament döntésének köszönhetően nehéz pénzügyi helyzetbe került MTV-vel és ezt a jövőben is szeretné fenntartani. Mindazonáltal az MTV 2010-ben folyamatos szerződésszegésben van, mivel használja a Bojtár utcai gyártóbázist, azonban csak az üzemeltetési díjat fizeti, a bérleti szerződésben foglalt bérleti díjat nem. Így mára több mint kétmilliárd forinttal tartozik – emlékeztetett Sándor István, hozzátéve: ennél fogva az MTV működését a Millenniu mi Média finanszírozza.
Lehívhatnák a szerződésben rögzített bankgaranciát, de mint mondta, nem szeretnék csődbe vinni az MTV-t. A helyzet rendezése érdekében nyitottak egy mindkét fél számára kedvező, a jogrendszer keretein belül kialakítható megoldásra. Arra, hogy ezek szerint készek lennének-e a szerződés módosítására is, Sándor István úgy válaszolt: nyitottak, és a változtatás a több száz oldalas szerződésben „bármit érinthet”. Munkatársunk kérdésére, hogy a „bármi” a bérleti díjat, az üzemeltetési költséget, vagy ad abszurdum az MTV-székház eladását is jelenthetné-e, az ügyvezető igazgató azt mondta: igen, készek tárgyalni mindenről, ami a jelenlegi lehetetlen helyzethez képest megoldást jelent.
Új helyzetet teremt, hogy az Országgyűlés hétfőn megszavazta: a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz kerül az MTV, a Magyar Rádió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és az MTI vagyona – az archívumoktól a gyártási kapacitásokon át a nagyértékű ingatlanokig, mindent az alap vesz át. A Milleniumi Média az ügyben levélben kereste meg Medveczky Balázst, az MTV ügyvezető alelnökét, mert nem tisztázott, mit adnak át a vagyonkezelő alapnak, s ez hogyan érinti a közöttük lévő szerződést. Balogh László, aki korábban az MTV kuratóriumának KDNP által delegált elnökhelyettese volt, most pedig a közmédiumokat felügyelő Közszolgálati Közalapítvány elnöke lett, lapunknak azt mondta: egy-két hétig hivatalos álláspontot még nem tud mondani. A személyes véleménye viszont az: a székházszerződés így nem maradhat.
Ez előnytelen az adófizetőknek és az MTV-nek is – fogalmazott. Az egész székházszerződésnek rossz a koncepciója. Az a pont bizonyosan tarthatatlan, hogy az államkincstár a bérleti díjat és a kezelési költséget nem a közszolgálati MTV-nek, hanem közvetlenül a Mille niumi Médiá nak utalja – mondta.
Különleges szakértelem
A Wing honlapján „PPP – a köz- és magánszféra találkozása” címszóval az szerepel: a Wing különleges szakértelmet szerzett PPP-projektek megvalósításában. A Budapesti Corvinus Egyetem új épülete – a közszféra igényeit kiszolgálva, példaértékű együttműködés valósult meg a projekt résztvevői között. A 23 ezer négyzetméteres Corvinus Campus eddig soha, egyetlen fórumon sem szerepelt mint kifogásolható projekt. A WPR Primus Kft. által korábban pályázaton elnyert Moszkva téri Postapalota eladásának vizsgálata szintén felkerült a Fidesz 10 + 1-es elszámoltatási listájára. Az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva állítják: célszerűtlen volt az értékesítés.
