Baltával faragják a brit költségvetést

Az egészségügy és a fejlesztések lettek a nyertesei, a közszolgálat a vesztese a brit költségvetési terveknek. A következő négy évre szóló közkiadási tervek célja a rekord költségvetési deficit megfelezése.

A következő parlamenti választásokig négy és fél év van hátra, ám a brit kormánykoalíció jövőjét nagyban befolyásolja új kiadáscsökkentő programja. George Osborne pénzügyminiszter hatalmas kockázatot vállal magára és az adminisztrációra, amikor egyszerre próbálja közel ötszázezer munkahely megszüntetésével megnyirbálni a közalkalmazottak számát, alaposan visszafogni a jóléti szolgáltatásokra szorulók körét, és állásokat teremteni számukra a magánszférában. Az elbocsátásokat minimalizálnák, a létszámszűkítést inkább a nyugdíjba vonulók, vagy más okok miatt megüresedő álláshelyek betöltetlenül hagyásával képzelik el.

Négy év alatt a jelenlegi 155 milliárdos éves költségvetési hiányból 81 milliárd fontot (25,5 ezer milliárd forint) kívánnak eltüntetni a kiadások mérséklésével, és 29 milliárd fontos bevételt remélnek az adóemelések, köztük a vagyonnövekedési és az állandósuló bankadó révén. A hatmillió közszolga közül lényegében minden tizenkettedik elveszti az állását. Tízezres nagyságrendben tesznek ki az utcára rendőröket, adó- és vámtisztviselőket és az igazságszolgáltatásban-ítéletvégrehajtásban dolgozókat.

A 7 milliárd fontos megtakarítással járó jóléti reform kulcsfontosságú része a családi pótlék szabályozása. Az 1,2 millió családot érintő döntés értelmében 2013-tól nem jár a támogatás, ha az egyik házastárs a magasabb személyi jövedelemadó alá eső évi 44 ezer fontot, vagy annál többet keres. Emelik továbbá a nyugdíjkorhatárt, 65-ről 66 évre, de csak 2018-tól.

Vannak azért nyertesek is. Az egészségügyi és nemzetközi fejlesztési tárca eleve felmentést kapott a szigorítások alól, míg az oktatásügyben az iskolákra reálértéken többet költ az állam, mint korábban. A különösen rossz anyagi helyzetben lévő diákok után fizetendő extra, összesen 7 milliárd fontot kitevő fejpénzt a jóléti megvonásokból fedezik. Megmenekültek a műszaki és természettudományok is, amelyek a következő négy évben 4,6 milliárd fontot kapnak, azaz annyit, mint eddig.

Magyarázzák a bizonyítványt

A koalícióban részt vevő liberális demokraták mindent elkövetnek, hogy elhitessék választóikkal: a közkiadások tervezete nem pusztán a konzervatívok kéznyomát viseli magán. Tegnap a médiában megszólaló vezetőik, köztük Nick Clegg miniszterelnök-helyettes hangoztatta az igazságosság elvének, a szegények, sérülékenyek, idősek, betegek és az ifjúság érdekeinek érvényesülését. Ed Miliband, az ellenzék új vezére viszont úgy értékeli, hogy a kormány „felelőtlenül kockára teszi a munkahelyeket és a gazdaságot.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.