Nincs pénz útépítésre, nincs pénz csatornára, nincs pénz templomfelújításra, nincs pénz befejezni az iskola rekonstrukcióját, nincs pénz lecserélni a rossz BKV-buszokat – naponta tömegével szembesülünk ilyen és hasonló hírekkel. Érezhető módon hiányzik a felhasználható pénz a gazdaságból. – Vannak olyan számláim, amelyeket több mint egy éve nem fizettek ki, és sok olyan, amely nagyjából fél éve áll a megbízóimnál. Nemcsak kisebb vállalkozók tartoznak nekem, hanem nagy állami intézmények is több hónapos késésben vannak a kifizetésekkel. Veszélybe került a cégem működése, mert gyakorlatilag csak kintlevőségeim vannak – mondja egy kisvállalkozó.

– Hiába végeztem el tisztességesen a munkámat, s a teljesítési igazolások értelmében a számlákat kiállítottam, a megbízók mindenféle valós és álindokra hivatkozva visszatartják a pénzemet. Többnyire azt mondják, hogy ők is várnak bejövő összegekre. Ma már a törzstőkémből élek. Ha ez is elfogy, befejezem – fogalmaz egy másik. – Mutasson nekem egy olyan kisvagy közepes vállalkozást, amelynek a jelenlegi gazdasági környezetben van annyi tartaléka, hogy közel háromnegyed évig képes magát bevételek nélkül finanszírozni! – teszi hozzá.

A lánc alján állók gyakran hiába várnak a pénzükre

– Mindenki tartozik mindenkinek, és arra vár, hogy fizessenek neki, amiből ő is fizethet? – tesszük fel a kérdést a legnagyobb pénzhiánnyal küszködő ágazat, az építőipar képviselőjének. – Ha csak körbetartozásról lenne szó, azt még valahogy lehetne kezelni, de az építőiparban a lánctartozások a jellemzőek, ami azért veszélyes, mert ha valahol a láncban egy cég borul, akkor az magával rántja az összes alatta lévőt is – mondja Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) elnöke, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Csak az ágazatban jelenleg 400 milliárd forintra becsülik a lánctartozások összegét. – Azt biztosan állíthatom, hogy ebből 200 milliárd forint soha nem kerül vissza a rendszerbe, azaz ennyi pénz elvész a gazdaságból – ismerteti a helyzetet Tolnay Tibor. (Természetesen pontos adatokat nem találtunk, de a gazdaság más területein is százmilliárdos nagyságrendűek lehetnek a ki nem fi zetett számlák.) Némi pozitív változás történt az utóbbi időszakban, ugyanis a közbeszerzési törvény módosítása révén a fővállalkozó csak akkor kapja meg a munka ellenértékét, ha igazoltan kifizette a vele szerződésben álló alvállalkozókat. De ez csak a közbeszerzések esetén kötelező.

– A GKI Gazdaságkutó készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a tönkrement építőipari vállalkozások tulajdonosainak 60 százaléka már tulajdonos egy újonnan alapított cégben – folytatja a gondok sorolását Tolnay Tibor. Ez azt jelenti, hogy maga után hagyja a kifizetetlen számlát, a cégét kiüríti, perelni nem érdemes, mert a tartozásai behajthatatlanok. Eközben új cégével ismét elkezd tevékenykedni. Tolnay Tibor hozzátette: az ilyen csalókra az jellemző, hogy egy céget épp felszámolnak, egyet működtetnek és egy másikat épp alapítanak. Nemcsak a magyar vállalkozók élnek vissza a joghézagokkal, de nagy külföldi vállalatok is, amelyek egy-egy projektre létrehoznak egy hárommillió forint alaptőkéjű céget, majd amikor forróvá válik a helyzet, és fizetniük kellene, eltűnnek.

– Az építőipar és a magyar gazdaság egyik nagy problémája, hogy soha nem látott méreteket ölt a csalárd csődök száma – erősíti meg Papanek Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója. – Ennek megfelelően soha nem is éltek ebből olyan sokan, mint mostanában. Az így elcsalt pénzek sajtóértesülések szerint ezermilliárdos nagyságrendűek – tette hozzá. A közgazdász úgy véli: nincs megoldva a szabályozás, és a csődöket sokkal szigorúbban kellene ellenőrizni, mint ahogyan az jelenleg történik.

Nem csak az építőipar problémája (bár az ágazatot különösen érzékenyen érinti), hogy megbénult az uniós pályázati rendszer. Ahogyan Tolnay Tibor mondja, az közösségi pénzekből megvalósuló fejlesztések tudnák a felszínen tartani az építőipart. A jelenlegi kormány felülvizsgálja a bürokratikus intézményrendszert és szándéka szerint egyszerűsíti azt. Ezzel remélhetőleg felgyorsítja a folyamatokat – tette hozzá. – Hiba volt a kormány részéről, hogy bizonyos esetekben hosszabb ideje késlelteti a kifizetéseket – mutat rá Papanek Gábor, aki szerint annak fizessen a fejlesztési ügynökség, aki mindent szabályszerűen elvégzett.

A mikro-, kis- és középvállalkozások számára október elsejei beadási határidővel még egy tucat különböző fejlesztési célú pályázat sem volt elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. Ráadásul azok is olyanok, amelyekre aki akart, már pályázott. A rendszer még annál is lomhább, mint korábban volt, ami megint csak nem segít abban, hogy minél több pénz kerüljön a gazdaság vérkeringésébe. – Nem a mi hibánkból, hanem a bírálóbizottságéból, amely nem az aktuális bírálati szempontok szerint értékelte a pályázatunkat, áll hónapok óta egy turisztikai fejlesztésünk – mondta egy Fejér megyei vállalkozó. – Megpanaszoltuk, de nem reagál az illetékes hatóság. Nem akarjuk elcsalni a pénzt, munkahelyet teremtenénk, olyan szolgáltatást nyújtanánk, amely fenntartható.

Tehetetlenek vagyunk a bürokráciával szemben – meséli, és példája nem egyedülálló. Egy másik, budapesti cég viszont azért mondott le egy pályázatról, mert nem akarja, hogy belelásson az állam a cégügyeibe. –Az is őrület, hogy ilyen félelmeink vannak, nem igaz? – teszi fel a kérdést a cégvezető.

– Nem ritkák a csalárd csődök, bőven akadnak olyanok, akik cégtemetőkre szakosodtak – mondta a Népszabadságnak Erdős Károly, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) titkára. Az ilyen esetek száma folyamatosan nő, így nem meglepő, hogy egy felszámolás során még a sor elején álló, jelzálog-követelésekkel rendelkező hitelezők is átlag legfeljebb pénzük feléhez jutnak hozzá. Véleménye szerint a trükközők miatt éves szinten 2000-3000 milliárd forint veszteség keletkezik, vagyis ennyi pénz nem jelenik meg a gazdaságban. Erdős Károly véleményét támasztják alá az Opten céginformációs szolgáltató adatai is.

Az utóbbi egy évben a bíróságok 140 embert tiltottak el a cégvezetéstől, ehhez képest közülük többen továbbra is vezető tisztséget töltenek be más vállalkozásoknál. A gazdasági társasági törvény módosítása nyomán tavaly óta öt évre eltiltják a cégvezetéstől azt a menedzsert, aki a fizetési kötelezettségeit nem teljesíti. A tilalmi listán szereplő legtöbb személy az elmúlt években – és jelenleg is – több cégben vállalt vagy vállal vezető szerepet. Sőt közülük nem egy – mit sem törődve a szankcióval – az eltiltás után néhány héttel lépett szolgálatba menedzserként valamelyik újonnan alapított cégben.