A Magyar Villamos Művek hozhatja az azeri gázt
A kormány a Magyar Villamos Műveket (MVM) jelölte ki arra, hogy részt vegyen a Kaszpitérségből a Fekete-tengeren és Románián át hazánkba irányuló gázszállításokban – közölte tegnap a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Távirati Irodával. Az úgynevezett Azerbejdzan–Georgia–Romania Interconnector (AGRI)-projektről ez év áprilisában állapodott meg Azerbajdzsán, Grúzia és Románia. Szeptember közepén Bakuban aztán Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával Magyarország is csatlakozott a rendszerhez. Az elképzelések szerint az Azerbajdzsánban kitermelt gázt Grúziából cseppfolyós állapotban, a Fekete-tengeren át hajóval szállítanák a román Constantáig, ahonnan aztán újra földgázzá alakítanák azt viszsza. Magyarország és Románia között épp most épült ki a gázvezetékes kapcsolat.
A 2012-ig megvalósítandó, a többi gázvezetéktervnél kisebb kapacitású fejlesztés költségét szakértők 2–5 milliárd euróra becslik. Az adott ország kijelölt vállalatai a fejlesztésre létrehozandó, romániai központú vállalatból negyedrésznyit tulajdonolnak majd.
Az MVM kijelölése több szempontból is fura. Alapvető kérdésként merül fel, hogy a társaság mindmáig kizárólag az árampiacon tevékenykedett. Ugyanakkor már az előző kormány idején felmerült az MVM áramhálózatának és a magántulajdonú Mol gázvezetékrendszerének egyfajta egyesítése. Az áramholding szóba került a hányatott sorsú EMFESZ gázszolgáltató magyar állam által kijelölendő, lehetséges társtulajdonosaként is. Már az új kabinet idején merült fel, hogy az MVM-et szánnák az orosz Szurgutnyeftyegaz tulajdonába került 500 milliárd forintnyi Mol-részvény vevőjének. Egyelőre azonban egyik elképzelésből sem lett semmi.
Éppoly meglepő lehet az MVM számára a mostani „kijelölés”, mint amilyen az MFB-nek volt az, amikor két éve a Gyurcsány-kabinet az állami bankot nevezte meg saját képviselőjeként az orosz hátterű Déli áramlat gázvezeték magyar szakaszának cégében. Mindkét esetben figyelemre méltó, hogy a magyar kormány nem a fejlesztésekben előzetesen részt vevő Molt bízta meg a részvétellel. Ugyan az olajtársaság tőzsdei befektetők tulajdona, a mindenkori magyar kormányok „nemzeti” vállalatként kiemelten kezelik és szoros kapcsolatot tartanak fenn a céggel. Szintén kérdés, hogy a több ezer milliárd forintra tehető atomerőmű-bővítés előtt – melyhez több százmilliárd forint önrész kell – honnan lesz az MVM-nek pénze az AGRI-hoz szükséges mintegy egymilliárd euróra, azaz 250–300 milliárd forintra.
Felkai György, azMVM kommunikációs igazgatója egyelőre annyit tudott mondani, hogy elkezdik a tervek kidolgozását. Részleteket későbbre ígért.
Az MVM-nek sem kell fizetnie az AES-nek
Az MVM-nek, mint nagykereskedőnek sincs fizetési kötelezettsége az AES magyarországi cégével szemben, miután a washingtoni választott bíróság az amerikai AES Summit ellen döntött a múlt héten a cég és a magyar állam perében. Baji Csaba, az MVM vezérigazgatója közleményében hangsúlyozza: az ítélet következményeként, az állami tulajdonú nagykereskedő cégnek nem kell utólag megfizetnie az állami beavatkozást megelőző és a szabályozott ár közötti különbözetet. Az AES Tisza Erőmű és tulajdonosa, az AES Summit még 2007-ben indított pert a magyar állam ellen a washingtoni székhelyű nemzetközi választott bíróságon. Az AES álláspontja szerint Magyarország az erőművi hatósági árszabályozás 2006-os bevezetésével megsértette az Energia Charta Egyezményt, azaz olyan árakat írt elő, amelyek jóval alacsonyabbak voltak az AES és az MVM közötti 2001-es megállapodásban rögzítetteknél, s erre hivatkozva 30 millió dollár megfizetését kérte. A bíróság álláspontja szerint a magyar állam eljárása nem volt tisztességtelen, önkényes vagy méltánytalan az AES-szel szemben, ugyanis az AES-nek lehetősége volt a rögzített árazás újbóli bevezetéséről szóló rendelettervezetet véleményezni. Azt a rendelet megalkotásában figyelembe is vették, így a profitmaximum helyett ármaximum jellegű árszabályozást vezettek be, és számításba vették az ésszerű megtérülést is.
