Repülőtér-fejlesztési vita a Balatonnál
Az eredeti tervek szerint ezekben a napokban kellett volna felszállnia az első gépnek az újjávarázsolt és egyúttal nemzetközi polgári repülőtérré fejlesztett veszprém-szentkirályszabadjai reptérről. Azt már egy ideje sejteni lehetett, hogy ebből nem lesz semmi, most viszont már azt is tudni, hogy még hosszú évekig egyetlen kapavágás sem lesz a légikikötő területén.
Az ok: a közelmúltban a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzatok együttes ülésükön úgy döntöttek, hogy elállnak a 2006 szeptemberében megkötött adásvételi szerződéstől, amely szerint a két település összesen bruttó 1,2 milliárd forintért értékesítette a 440 hektáros repülőteret a Budawest Zrt.-nek.
A mostani döntéssel a két önkormányzat kockára tette azt a 600-600 millió forintot, amit négy éve vételárként kasszírozhatott. A települések 2006 elején térítésmentesen kapták meg a magyar államtól az ingatlant azzal a kikötéssel, hogy azon egy nemzetközi polgári repteret kell kialakítani. A beruházási kötelezettség az adásvétel után átszállt az angol–amerikai–magyar tulajdonban lévő Budawest Zrt.-re, ám a cég mind ez idáig még a fejlesztéshez szükséges engedélyeket sem tudta beszerezni.
A négy évvel ezelőtt megkötött kontraktusban az áll, hogy a két település rendezési tervének módosítását követően a Budawest két éven belül megvalósítja a projekt első ütemét, azaz mintegy 3,5 milliárd forintból – elsősorban a fapados légitársaságok igényei szerint – átépíti a légikikötőt.
Mivel a rendezési tervek 2008 szeptemberében elkészültek, így a napokban lejárt a légikikötő átépítésére megszabott határidő. A vita most azon folyik, hogy kinek róható fel a késlekedés?
A Budawest egyebek mellett arra hivatkozhat, hogy a beruházásnak néhány év alatt igen széles ellenzéke jött létre. A különböző hatósági engedélyezési eljárásokba például többmint 900-an kapcsolódtak be ügyfélként. A tiltakozók – főként balatonalmádi magánszemélyek, zöldegyesületek, civil szerveztek – leginkább azt nehezményezik, hogy a tervek szerint kizárólag Balatonalmádi fölött húzódna a reptér fel- és leszállópályája.
A területileg illetékes zöldhatóság akceptálta az ellenzők érveit, és első fokon elutasította a Budawest környezetvédelmi engedélykérelmét. A határozatból kiderül, hogy a balatonfüredi és a balatonföldvári jegyzők zajvédelmi szempontból elutasító szakhatósági állásfoglalást adtak. Mindez azt jelenti, hogy a Budawest joggal hivatkozhat arra tényre, miszerint a projekt megvalósítása elsősorban a hiányzó hatósági engedélyek miatt csúszik.
Az érintett önkormányzatok azonban vitatják ezt az álláspontot.
– Úgy látjuk, hogy a Budawest valójában nem is akarja végrehajtani a beruházást –mondja Czaun János, Veszprém alpolgármestere. – Legalábbis erre utal az a tény, hogy a cég által a hatóságokhoz benyújtott kérelmekben olyan eltúlzottan becsült, irreális légiforgalmi adatok szerepeltek, így a beruházónak esélye sem lehetett arra, hogy megszerezhesse a szükséges engedélyeket.
Veszprémben egyébként makacsul tartja magát az a vélekedés, hogy a Budawest 2006-ban eleve azzal a szándékkal vásárolta meg a repteret, hogy azon ingatlanfejlesztéseket hajtson végre, valójában a vevő a reptér újraindítását nem gondolta komolyan. Ezeket a találgatásokat a cég eddig többször is cáfolta.
Karai Péter, a Budawest Zrt. fejlesztési igazgatója megkeresésünkre közölte: még nem kapták meg a két önkormányzattól a hivatalos értesítést a szerződéssel kapcsolatos döntésről, ezért egyelőre nem kívánnak érdemben nyilatkozni az ügyről. Karai annyit azért elárult, hogy a Budawest nem érzi felelősnek magát a kialakult helyzetért.
Mivel a cég nem fogadja el, hogy miattuk akadt volna el a reptérfejlesztés, így a két önkormányzatnak minden bizonnyal pert kell indítania az adásvételi szerződés felbontásáért. A jogi lépés már csak amiatt is elkerülhetetlen, mivel Veszprém és Szentkirályszabadja összesen 900 millió forintos kötbért követel a Budawesttől.
Az önkormányzatok úgy számolnak, hogy összességében az eredeti vételárnak csupán a töredékét kell majd visszafizetniük a vevőnek. Az elmúlt négy évben a Budawest állagmegóvási és karbantartási munkákat hajtott végre a területen, viszont az is igaz, hogy számos épület állaga romlott. Mindez azt jelenti, hogy szükség lesz egy aktuális ingatlan-értékbecslésre is, ami beárazza a 2006 óta történt változásokat.
Mivel az ingatlan-nyilvántartásban feltehetőleg perfeljegyzés kerül a reptér tulajdoni lapjára, így a területen újabb évekre megállhat az élet. Amennyiben az önkormányzatok sikeresen perelnek, akkor a majdani jogerős ítélet birtokában újra a települések tulajdonába kerülhet a légikikötő, ami azt jelentené, hogy visszajutunk a 2006-os állapotokhoz. Azaz újraindulna a négy évvel ezelőtti procedúra, új befektetők keresése. Nem kell nagy jóstehetség hozzá: a környező településeken élőknek még hosszú ideig nem kell tartaniuk attól, hogy reggelente repülőgép-hajtóművek zajára ébredjenek.
