Délután már újra 220 forint alatt adták a svájci frankot

Kocsis Zoltán

Jobbára eseménytelenül zajlott a nap a nemzetközi és a hazai pénzpiacokon tegnap. A keddinél lényegesen csendesebb, izgalmaktól mentes órái voltak a forintnak is, és sokáig úgy tűnt, érdemben nem javul az árfolyam. A magyar deviza svájci frankkal szembeni jegyzése továbbra is bőven a lélektaninak tekintett 220-as szint fölött volt, vagyis a megelőző napi gyengülést követően nem volt korrekció. Ez – ahogy a napokban, hetekben már megszokott – a nemzetközi piaci fejleményekkel magyarázható. Így az enyhe forinterősödés, ami végül is tapasztalható volt délutánig, vagyis hogy 222 fölötti szintről 221 forintra „halványodott” a svájci frank kurzusa, az eurónak az alpesi devizával szembeni kismértékű erősödésével indokolható.

Magyar idő szerint tegnap délután azonban közzétették az augusztusi amerikai feldolgozóipari adatokat, amelyek a vártánál sokkal jobbak lett, s ezek azonnal jelentős változást hoztak, s azonnal javult a befektetői hangulat. – Az elemzők, a piaci szereplők arra számítottak, hogy a konjunktúraindex 52,8 pontot mutat majd, ám nemhogy ennél, de még a júliusi 55,5-nél is jobb, 56,3 pont lett – magyarázta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Emiatt kisebb „fieszta” alakult ki a piacokon. A forint pillanatok alatt a 218-as szint alá csúszott, az euró pedig ismét 1,30 szint fölé kapaszkodott a svájci frankkal szemben. A fejlemények látványos eredményeket hoztak az OTP Bank piacán és a Budapesti Értéktőzsdén is. A BUX az utolsó fél órában csaknem 200 pontot emelkedett az addigi egész napos, valamivel több mint 300 pontos növekedését követően. A legnagyobb hazai bank részvényei ugyanebben az időszakban pedig mintegy két százalékkal drágultak. A jegyzés végül 4980 forinton zárt.

Az OTP esetében érdemes kitérni a keddi fejleményekre is. Első ránézésre úgy tűnt, mintha a legnagyobb hazai hitelintézet papírjainak árfolyama egyáltalán nem vett volna tudomást az ijesztő, s nem mellékesen történelmi mélységeket ostromló forint jegyzéséről. – A fejlemények mögött nem a bank teljesítményével kapcsolatos híreket kell keresni – mondta a Népszabadságnak Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvénypiaci szakértője. Kedden sokan az OTP piacán short, azaz eladási pozíciókat nyitottak, miután minden jel arra mutatott, hogy a 4500 forintos ellenállási szintet áttöri a részvényárfolyam. Ebben az esetben a jegyzés alighanem tovább süllyedt volna, ami így hasznot hozott volna az eladási pozíciót felvevők számára.

Ez az ellenállási pont azonban nem esett el, így a shorttulajdonosoknak kénytelen-kelletlen zárniuk kellett a pozíciójukat, ami vételi nyomást, felhajtóerőt eredményezett, ez pedig növelte az árfolyamot. Mindezt jól tükrözi az OTP jegyzésének keddi alakulása. A markánsabb erősödés a nap végén volt jellemző, amikor már vélelmezhető volt, hogy nem esik 4500 forintos szint alá a bank részvényeinek a jegyzése, s ekkor kezdték zárni a spekulánsok a pozícióikat – fejtegette az elemző. A BA stratégája szerint a történtekből arra lehet következtetni – persze technikai alapon és a svájci frank megfelelő árfolyamalakulása esetén –, hogy a mostani technikai kereskedési sáv tetejéig, azaz 5500 forintig ellendülhet a hitelintézeti részvény ára.

Visszafogja a növekedést az erős frank

Simon András, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője szerint a frank erősödése növekedési kockázatot jelent Magyarország számára, és hozzájárul a bankok nem teljesítő portfóliójának további emelkedéséhez. A forint leértékelődése a jellemzően frankban eladósodott hitelesek számára a törlesztőrészlet megemelkedését jelenti, amire ők fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak. Legalább ennyire fontos hatás, hogy az árfolyam gyengülése a bankok devizahitelportfólióján hitelezési veszteséget okoz, ami csökkenti a tőkemegfelelésüket. Az alacsony tőkemegfelelés korlátozza a bankok hitelezési aktivitását, így azon gazdasági szereplők finanszírozási lehetőségei is beszűkülnek, akik amúgy nem rendelkeznek devizahitellel. A csökkenő fogyasztási és beruházási kereslet, valamint a hitelvisszafogás fékező hatása a gazdasági növekedésre akár erősebb is lehet, mint a gyengébb árfolyam ösztönző hatása.