Amerikában fékezett a gazdaság
A beszédet követő általános apátiából hamar felocsúdtak a befektetők, s a tőzsdeindexek rövid esés után visszatértek kiinduló szintjükre: oda, ahol a beszédet megelőzően jártak, s ahová a második negyedéves GDP-adat revíziója után kerültek. A tőzsdenyitást követően pillanatok alatt 60 ponttal, 10 040 pontra nőtt a New York-i Dow Jones ipari index – pedig a kereskedelmi minisztérium az első, 2,4 százalékos éves szintű növekedési adatból durván visszavéve 1,6 százalékra pontosította az adatot. A Bloomberg elemzői azonban csak 1,4 százalékos növekedést vártak, így már az is jó hangulatot keltett, hogy a rossz adat valójában nem is annyira rossz.
Az eltérést egyébként azzal magyarázták, hogy az import brutális mértékben nőtt, negyedszázados csúcsot döntött, s ezzel az export növekedése nem tudott lépést tartani, következésképpen a kereskedelmi egyenleg negatívuma még nagyobb lett. De egy másik összetevő, a készletfeltöltések sem olyan ütemben folytak az amerikai vállalatoknál, mint arra korábban számítani lehetett. Ezzel szemben jó hír, hogy a fejlődést, a növekedést elősegítő beruházások terén 25 százalékos előrelépés történt.
Attól még, hogy alacsonyabb a vártnál, a növekedés növekedés marad – jelezte Ben Bernanke az újraírt GDP-adat láttán. Ez igaz, s ezzel immár negyedik negyedéve tart az amerikai gazdaság bővülése, amelyben eddig a csúcsot az első negyedév 3,7 százalékos bővülése hozta.
Az enyhén bizakodó hangulat Európára is átragadt, ahol 0,5 és 1 százalék közötti pluszszal követték az eseményeket a vezető tőzsdeindexek. A londoni FTSE erősödésében a második negyedéves brit GDP-adat is közrejátszott, amelyet a korábbi 1,1 százalékról fölfelé, 1,2 százalékra javítottak. Az áprilistól júniusig tartó időszakban ennyivel gyarapodott a GDP az első három hónap teljesítményéhez képest. Az azt megelőző negyedéves adat 0,3 százalékos előrelépésről szólt.
A négyszeres tempóra történt gyorsítás fenntarthatóságát illetően szkeptikusak az elemzők. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a nettó export tapodtatnyit sem nőtt, azaz a külső kereslet a brit áruk és szolgáltatások iránt nem tett hozzá pluszt a GDP-hez. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás 0,7 százalékos és az állami kiadások 0,3 százalékos növekedése az első negyedévhez képest legfeljebb egyszeri, kiugró tényező lehet pont most, amikor a brit költségvetési megszorítások vélhetően markánsan visszavetik a hazai fogyasztást.