alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
26. szombat

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

A magyar föld nem eladó! - Birtokvédelem Brüsszel ellenében

Négy ország támogatását már megszerezte a szakminiszter

Alig háromnegyed éve maradt a magyar kormánynak, hogy elérje a földvásárlási moratórium meghosszabbítását az Európai Unióban, de a hivatalos kérelem még mindig nem jutott el Brüszszelbe. Úgy tudjuk, arról a jövő héten dönt a kabinet.

Czauner Péter| Népszabadság| 2010. augusztus 27. |24 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

bpredwing | 2010. augusztus 28. | 14:08:49

A világért sem adnám el családi örökségem e részét.Édesapám a 18 évig félrerakott bérleti díjból fizette ki nekem a fele lakásomat,az én gyermekem is számíthat tőlem hasonló gesztusra.De a lényeg:ha én eladnám akkor annak adom el,akinek akarom,és aki többet fizet érte.És senkinek semmi köze hozzá.Mert az én tulajdonom.Javaslom olvasd el mégegyszer Pasinszki kommentjét.

bundassertes | 2010. augusztus 27. | 23:07:09

bpredwing | 2010. augusztus 27. | 17:55:03

Vagyis ezen az alapon, most b**sszunk ki a többiekkel??
Tényleg ez a jó hozzáállás? Nem inkább menteni kellene, ami még menthető?? Pont azért mert láttuk mi történik, ha itt mindent szabad egy külföldinek!

tn68 | 2010. augusztus 27. | 20:51:07

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Pasinszki | 2010. augusztus 27. | 20:44:08

Épp Nagybaczoni Nagy Vilmos memoárjait olvasom. Ő volt az egyik háborús hadügyminiszterünk a Horthy-éra idején. Ledöbbentem azon a törzsi szemléleten, ami könyvéből kiviláglik. Művelt, politika iránt érdeklődő emberek gondolták azidőtájt komolyan, hogy egy ember viselkedését, világképét meghatározhatja, hogy milyen anyanyelvű
A hozzászólásokat olvasva rájöttem, hogy tévedtem a múlt idő tekintetében.
Megkérném a kedves hozzászólókat, akik a birtoküzletekről földnélküliként többes szám első személyben beszélnek, hogy végezzenek el egy kísérletet. Amennyiben magyar a szomszédjuk, ezen az alapon szóljanak neki, hogy jó lenne átfesteni a konyháját, mert nem tetszik a színe. Ha a szomszéd erre kézenfogja magukat és elmegy magukkal a legközelebbi festékboltba, akkor van beleszólásuk a magyar tulajdonban lévő dolgok sorsába. Ha a szomszéd a 3,14csába küldi magukat, vagy megkérdi maguktól, hogy mit kérdezett Olaf Olafson svéd vasutas, mikor mindkét lábát levágta a vonat, akkor nincs.
Hölgyeim és Uraim! Jobb lenne megbékélni a gondolattal: Ami nem a maguké, mindegy kié, nincs fölötte rendelkezési joguk.

bpredwing | 2010. augusztus 27. | 17:55:03

minime | 2010. augusztus 27. | 16:39:23

Nagyon durva volt az is ahogy a gyárainkat megvették,majd bezárták.Több millió ember azóta sem jött egyenesbe.A gazdák legalább kaptak (eddig) húsz év haladékot,meg rengeteg támogatást.A munkások meg egy nagy lópikulát.

minime | 2010. augusztus 27. | 16:39:23

nagyon durva lesz ha feloldják. teljesen fel lesznek vásárolva a földjeink. kizárt hogy tudjunk versenyezni a nyugati pénzmennyiséggel. szerintem ezt soha nem szabadna feloldani addig amíg nem hasonló a gdp. egyszerűen mert ez a dolog nem két oldalú. mi kizárt, hogy tudjunk vásárolni bármit is nyugaton, ők viszont itt igen.

bpredwing | 2010. augusztus 27. | 16:34:44

A kilencvenes évek elején kaptunk vissza kb 18 hektár földet kárpótlás címén,itt az osztrák határ mentén.Megvan belőle még 15ha.Azóta magyar vállakozó bérli,neki is adtuk el a hiányzó részt.Azért a földért az én dédnagyapám,nagyapám dolgozott meg,ezért kerültek kuláklistára ezért voltak átnevelőtáborban.És én most nem dönthetek hogy kinek adjam el?
A magyar gyárakat el lehetett adni külföldieknek,milliók kerültek az utcára,az nem számított,ugye?

valodi | 2010. augusztus 27. | 16:20:13

Közismert tény, hogy az intenzív mezőgazdaság energiamérlege negatív. A jelenleg folytatott profitcélú ipari mezőgazdálkodás köztudottan olajfüggő. (Mg. gépi munka, több ezer km-es szállítás, műtrágya, növényvédő vegyszer, állat-és növénymanipulációs biológiai szerek stb.) Az is közismert, hogy túl vagyunk az olajcsúcson. Kérdésem: mit fogunk enni, ha már nem lesz tömegméretekben hozzáférhető az olaj? Hát még akkor, ha a föld feletti rendelkezés sem lesz a miénk, magyaroké?
Merthogy a kisparaszti gazdaságot nem a profitéhség, hanem a gyomor éhsége irányítja már jó néhány éve...
Ki lesz képes akkor a profit híján pillanatok alatt kimúló, úgymond "gazdaságtalanná váló" agráripari latifundiumok helyére lépni? A falujából elüldözött, profittermelő rabszolgává züllesztett, elbutult fogyasztóvá nyomorított paraszt-ivadék aligha... A nemzeti függetlenséget, sőt a puszta biológiai fenntarthatóságát is csak a saját birtokon gazdálkodó parasztcsaládok tudják garantálni!

Piroschka | 2010. augusztus 27. | 15:29:20

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bundassertes | 2010. augusztus 27. | 15:17:57

Mi az hogy az eu-nál kell kuncsorogni, ha a kormány úgy dönt nem adjuk el a földeket oszt jó napot... az eu meg mehet a sóhivatalba.

EgySimaOlvasó | 2010. augusztus 27. | 13:59:28

bizinol | 2010. augusztus 27. | 09:53:25

Mindenünk van. Ill..volt...vagy lesz...vagy hogy is van ez most ? :O

EgySimaOlvasó | 2010. augusztus 27. | 13:57:22

piszkavas | 2010. augusztus 27. | 11:28:09

Komlót:)

EgySimaOlvasó | 2010. augusztus 27. | 13:56:38

Csúnya lenne a moratórium "elvesztése".

baker_ | 2010. augusztus 27. | 13:20:55

tyutyuka

nekem a dán jobban tetszik. Ott pontosan azért szigorították a feltételeket (dán agrárvégzettség, 10 éves dániai gazdálkodási előélet), mert a németek megvettek volna mindent. Ugyanez van itt is: bagóért, az európai földárak töredékéért akarnak felvásárolni termékeny magyar termőföldet, például befektetési alapok, hogy később eladják - tehát spekulánsoknak kedvezne a moratórium felszabadítása.

"(...) a német Palmer Capital egy brit befektetővel együtt 211 millió eurós alapot hozott létre termőföldek felvásárlására Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában."
http://www.privatbankar.hu/cikk/befektetes/uj_gyarmatositas_magyarorszag_is_celpont_31209

tyutyuka | 2010. augusztus 27. | 11:40:43

http://cegvezetes.cegnet.hu/2008/1/termofoldtulajdon-az-unioban

Francia gyakorlat erősen megfontolandó.

piszkavas | 2010. augusztus 27. | 11:28:09

Mit lehet gazdaságosan termelni 27 cm széles és 400 méter hosszú sávban? Láttam ilyen parcellát is!

kimitake hiraoka | 2010. augusztus 27. | 10:20:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bizinol | 2010. augusztus 27. | 09:53:25

Ha kell, akár az únióból is ki kell lépni!
Van vízünk, van mérsékelt időjárásunk, ha a föld saját kezünkben marad, megleszünk valahogy.

h.genoveva | 2010. augusztus 27. | 09:51:24

medve1942, 2010. augusztus 27. 09.22.
Természetesen, olvastam, de Jókai egyáltalán nem mérvadó ebben a kérdésben. Nem kissebbítve a "nagy mesemondó" szerepét a magyar irodalomban, megjegyzem, hogy a volt márciusi ifjú szemétmetlenül, gátlástalanul istenítette a Habsburgokat /l. "Rezső" trónörökösről , Erzsébet királynőről stb. írt munkáit/, és az osztrák "sógorokat", beleértve még az új földesurakat is. Szóval nem volt egy római jellem.
Jó lenne, persze, ha a magyar föld majdani tulajdonosai elmagyarosodnának, de ez a mesék birodalmába tartozik. Még a több száz éve itt élő betelepített nemzetiségek sem magyarosodtak el. Miért válna magyarrá egy holland vagy svájci újgazda? Inkább az őslakosokat teszik szolgává a saját földjükön. Ezt kellene megakadályozni. Annak idején Erdélyt eladták a románoknak /Székelyföld kivételével, amit a paraszt nem adott el/ , az eredmény közismert. Ne ismétlődjön meg a történelem, most már a maradék hazában.

medve1942 | 2010. augusztus 27. | 09:22:43

h.genoveva, alkalom adtán olvasd el Jókainak az Új földesúr című, saját koráról írt könyvét. (Mellesleg, az idősödő Haynauról szól, de ez most mindegy.) Az "új földesurak" nem veszik el az országot, hanem magyarrá lesznek.

pacsul | 2010. augusztus 27. | 09:15:22

Kedves tn68 | 2010. augusztus 27. | 08:57:30
Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a nagyobb parcellák felvásárlása nem valósulna meg (szerinted ők állnak a moratórium mögött), mert van erejük ezt meg akadályozni , viszont sok kisebb egybefüggő kárpótlási terület, fog a moratórium segítsége nélkül a Dán , Német nagygazdákhoz kerülni és akkor már ténylég nem marad semmi!!!!
Dán és Ny eu . áron meg kapod a termékeket, ők döntenek a termelésről, a kvotákról, a támogatásról(mert az eu földek többsége náluk lesz) a amit a saját faludban termelnek(jöhet megin a szar import)...persze a parlag sem megoldás.....

tn68 | 2010. augusztus 27. | 08:57:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

h.genoveva | 2010. augusztus 27. | 08:51:57

Gondolom, ameddig az ipar nem képes felvenni a vidéki munkanélkülieket, addig a kis- és törpebirtokok fenntartása nem csupán indokolt, de kívánatos is.
Egyébként már így is vannak nyugateurópai ingatlantulajdonosok Magyarországon, számukat nem kellene gyarapítani . Régi mindás: akié a föld, azé az ország. Ne adjuk tehát el a hazánkat! A földvásárlást különböző feltételekhez kellene kötni /pl. a magyar nyelv felsőfokú ismerete./. Egészen biztos, hogy nem tolonganának a vevők.

staropramen | 2010. augusztus 27. | 08:12:54

nem igazán értem, hogy miért kell tűzön-vizen át ragaszkodni a köztudottan gazdaságtalanul termelő kis és középbirtokok fenntartásához.
A földtulajdon koncentrációja megkezdődött.A Csányi birtokok ma már behálózzák az országot.A legjobb termőföldeket már az első MDF kormány idején privatizálták.Lásd :Raskó ex államtitkár-Lajoskomárom.
Semmi jele annak , hogy az intenzív , gazdaságos állattartó telepek saját (nem bérelt) takarmánytermesztő területhez juttatását megpróbálnák elősegíteni.
Sokkal inkább politikai okokból megpróbálják fenntartani a kis és törpebirtokok gazdaságilag fenntarthatatlan rendszerét.

Termőföldön dolgozó traktor – Az unió akadályt állíthat a magyar kezdeményezés elé

Kurucz Árpád

Elkészült a földvásárlási moratórium meghosszabbításáról szóló, részletes indoklást tartalmazó szakmai anyag, amiről vélhetően a jövő heti kormányülésen születik döntés – tájékoztatta lapunkat Vajda László, aVidékfejlesztésiMinisztérium (VM) főosztályvezetője. Magyarország a koppenhágai csatlakozási szerződés értelmében az uniós tagság kezdetétől számított hét évig korlátozhatja a más uniós tagállamokból érkező jogi és természetes személyek földtulajdonszerzését. Ennek határideje 2011 tavaszán jár le, de indokolt esetben három évvel meghosszabbítható.

Még az előző kormány idején Gráf József szocialista agrárminiszter adta át Brüsszelben azt az elsődleges dokumentumot, amely a kormány hosszabbítási szándékáról szól. Ennek szövegéről itthon, az érdekképviseleti szervezetekkel hosszasan konzultáltak, ugyanis a moratórium része az is, hogy a külföldiekkel együtt rendezni kellene azt is, hogy a földvásárlási stop ma a magyar cégekre is vonatkozik. A moratórium meghosszabbítására vonatkozó legfőbb érv, hogy a földárak jelentős emelkedésének dacára a nyugat-európai termőföldek ára még mindig többszöröse a magyarnak. Vagyis, a Gráf vezette agrártárca által készített szakértői anyag szerint továbbra is fennállt az a veszély, hogy a hazai földeket olcsón felvásárolják a külföldiek.

Ugyancsak fontos indok, hogy a magyar gazdák támogatási szintje még mindig nem éri el a régi tagállamokét, így piacnyitás esetén nem lennének egyenlő versenyhelyzetben, s a kis birtokokra épülő magyar birtokszerkezet is indokolja a korlátozások fenntartását. A Fidesz-kormány érvelése hasonló: az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban Magyarországon még nem történtek meg azok a változások, amelyek biztosítanák a földpiac kiegyensúlyozott működését. A csatlakozás után a gazdák teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

Az új kormány elé kerülő dokumentumot a jövő heti döntést követően postázzák Brüsszelbe. Annak további sorsáról egyelőre nem lehet biztosat mondani, mivel ez az unió történetében az első ilyen kérés. Viszont a döntésnek 2011. április 30-ig meg kell születnie, ekkor jár le a moratórium. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a brüszszeli döntést megelőzően az Európai Bizottság (EB) szakapparátusa elkészíti az EB elé kerülő előterjesztést, amelyben figyelembe veszik az egyes tagállamok érdekeit is. Ebben a munkafázisban lehet jelentősége a már begyűjtött támogató nyilatkozatoknak, de a végső többségi döntést az EB tagjai hozzák, amely mint EB-határozat jelenik meg.

Ha számunkra negatív döntés születne, azt – külön kérésre – a tagállamok egyhangú döntésével még felül lehetne bírálni. Eddig a francia, finn, lengyel és román támogatás megszerzéséről adott hírt a szaktárca. Fazekas Sándor vidékfejlesztésiminiszter tárgyalt Michel Barnier-vel, az EU belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztosával is, és a tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint a szakminiszter a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy a földmoratórium rendkívül fontos politikai kérdés Magyarország számára.

Emellett az új kormány kiemelt feladatának tartja – összhangban az uniós törekvésekkel – a kis- és közepes gazdaságok megerősítését, a fiatal agrárvállalkozók támogatását.

Michel Barnier ígéretet tett arra, hogy a magyar kérelmet tárgyilagosan és gyorsan kivizsgálják. A döntésről várhatóan januárban kap majd értesítést Magyarország. Az EU-biztos emlékeztetett arra, hogy a moratórium nem tartható fenn hosszú távon, ezért a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek összhangban állnak a közösségi jogszabályokkal, ugyanakkor megvédik a földeket a spekulációtól.

A földvásárlási tilalommeghosszabbítása szakértői számítások szerint megközelítőleg 3,3 millió termőföld-tulajdonost, 190 ezer gazdát, mezőgazdasági vállalkozást érint. A hazai földpiaci szakembereket egyébként megosztja az ügy: abban egyetértenek, hogy ha a külföldiek földvásárlási tilalma fennmarad, akkor a földtulajdon eloszlása Magyarországon egyenletesebb lesz. Így a kis- és középbirtokok helyzete stabilizálódhat, a tulajdonosokat nem vágják el a földszerzés lehetőségétől. Amenynyiben olyan döntés születik, hogy a moratóriumot mégis eltörlik, elkezdődik a földtulajdon koncentrációja, mert a magyar piacon megjelennek a tőkeerős, magyar és külföldi társasági befektetők.

Közben a kormány – abban a reményben, hogy a magyar érdekek szerint tudja alakítani a földpiacot – módosította a földtörvényt, és magát az államot az elővásárlási lista élére helyezte. A változást többen az uniós joggyakorlattal ellentétesnek mondták, hiszen ezzel a piaci folyamatokat korlátozzák. Mások szerint ezzel nem érhető el a kívánt hatás, ugyanis a kormánynak legfeljebb néhány tízezer hektár felvásárlására lesz elegendő pénze. Korom Ágoston jogász szerint a tervezett változtatás nem érinti a külföl diek földszerzését és az Európai Bíróság joggyakorlata alapján a családi gazdaságok létrejöttének elősegítése az alapszerződéssel összeegyeztethető.

Véleménye szerint a változás nem ellentétes az európai folyamatok kiteljesedésével, de így kiszűrhető a földspekuláció, s a minél több életképes gazdaság létrejöttét ösztönző birtokpolitika is működhet. A „régi” tagállamok többsége a birtokméret növekedését csak addig a pontig segíti elő, amíg a családi gazdaságok túléléséhez feltétlen szükséges. Így a közösségi agrárpolitika takarékossági reformja mellett a családi gazdaságok száma nem csökken.

A földforgalmazással foglalkozó cégek többsége szerint nem kell jelentős rohamtól tartani, ugyanis nincs elegendő birtokméretű föld. Az unió következő, 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakában már a magyar földárakat is az határozza majd meg, hogy a közös agrárpolitika (KAP) anyagi támogatása milyen mértékű lesz. Ha ez a támogatás csökken, úgy a földárak is csökkenhetnek, mivel a közvetlen támogatások egy része a megelőző időszakban tőkeként megjelent a földárakban.