Győr mellett egy megáradt patak mosta alá az M1-est

MTI – Győri Károly

Letépett háztetők, elöntött lakások, pincék, kidőlt fák, és összetört autók - az elmúlt hónapok viharaiból az ország egész területén szinte mindenkinek kijutott. Az elmosott vasútvonalakon veszteglő vonatok buszra ültetett utasai és a lezárt útszakaszokat kerülgető autósok azonban megérezték azt is: az orkán erejű szél, a felhőszakadások formájában érkező eső, vagy a jégverés nem csak a „háztájiban" pusztított. A közlekedési infrastruktúrában összességében több mint húszmilliárd forint kár keletkezett. Utánajártunk, hogy a forgalomterelések milyen rombolást „rejtettek el" az utazók elől vasúton és közúton.

Sínjavítás 6,3 milliárdért

A vasutasok emlékezete szerint nem küzdöttek még egyszerre annyi helyen viharkárokkal a MÁV szakemberei, mint az idén nyáron. Az állami vasút hálózatát április óta az ország szinte minden területén megrongálta az időjárás. A károk együttes értéke július végére elérte a 6,3 milliárd forintot. Ami meglehetősen vaskos számla. Különösen, ha összevetjük a MÁV korábbi, hasonló kárainak értékével.

Négy évvel ezelőtti árvizek után például a vasútnál „rekord költségű" pálya helyreállítási munkákat emlegettek: a társaság akkor mintegy 860 millió forintot fordított az elmosott vasútvonalak javítására. Vagyis nagyságrendileg kevesebbet a most felmért károk felszámolásának áránál. De a régóta dolgozó szakemberek szerint a sok csapadék, és a viharok a hetvenes években sem rongálták meg annyira a vasutat, mint az elmúlt néhány hónap időjárása.

Akárhogy is, az idén keletkezett károk elhárításának tervezett költségéből a MÁV hozzávetőleg egymilliárd forintot Balatonakarattyán költ majd el. A tó keleti végében fekvő település területén ugyanis az esőzések használhatatlanná tették a vasúti pályát. Az itt futó egyetlen vágány alatt a rézsű mintegy nyolcvan méter hosszon összeroskadt - azaz a sínpár alól eltűnt a föld, és az alépítmény kő ágyazata. A sínek egyes szakaszokon két és fél, máshol nyolcvan centiméter magasan lógtak a levegőben.

A megrongált pályát a vonatok nem használhatták, az utasokat autóbuszok szállították. A MÁV járatai csak a rézsűroskadás ideiglenes megállítása után állhattak ismét szolgálatba. Igaz, a szerelvények legfeljebb óránként tíz kilométeres sebességgel haladhattak. Ez sem tartott azonban sokáig - az újabb esőzések miatt a talaj ismét megmozdult, így a forgalmat 72 órára megint leállították. A vágányzár ideje alatt a MÁV két ideiglenes hidat épített, amelyen a vonatok egyelőre közlekedhetnek.

A vasúti pályát így lényegében megmentették, de arra nincs garancia, hogy a sínek feletti épületek alatt is megáll a talaj mozgása. A végleges megoldás a részletes hidrológiai vizsgálatok elvégzése után egy, a csapadék-, és a rétegvizeket befogadó szivárgó tározó építése lesz. A vasútvonalat pedig egy 25 méterrel a földfelszín alatt megtámaszkodó vasbeton cölöpsorra épülő szerkezet tartja majd a jelenlegi ideiglenes hidak helyett.

Az időjárás azonban nem csak itt adott munkát a vasút szakembereinek. Akadt dolguk a Dél-Balaton térségében is. Ezen a területen a legtöbb fennakadást a viharos szélben a sínekre zuhanó fák okozták. A felsővezetéket elszakító kidőlt fák miatt a vonatforgalom többször leállt - a leghosszabb üzemszünet két napig tartott.

Az ország középső területén, Nógrádszakál és Ipolytarnóc között az Ipoly áradása miatt álltak a vonatok. Hatvan és Salgótarján között vasúti hidakat kellett lezárni és leterhelni, a műtárgyak megmentéséhez.

A keleti végeken, Miskolc térségében a Szilvásvárad-Putnok vasútvonal annyira megrongálódott, hogy korábbi leromlott műszaki állapotának visszaállítása, és az óránként 10-20 kilométeres sebességű vonatközlekedés újraindítása is mintegy félmilliárd forintba kerülne. Ahhoz pedig, hogy a vonatok ennél gyorsabban, legalább negyven kilométeres sebességgel haladjanak, a vonalszakaszra másfél milliárd forintot kellene költeni.

Kaposvár és Siófok között még nem közlekedhetnek a vonatok, az utasokat autóbuszok szállítják. Kapacitáshiány miatt ugyanis a helyreállítási munkák csak a napokban kezdődhettek meg. A forgalom újraindításához elengedhetetlen javításokkal ezzel együtt hamarosan végeznek.

Más kérdés, hogy a MÁV tervei szerint a károk teljes felszámolását csak 2011-ben fejezik be. A teljes, 6,3 milliárd forintos keretből az év végéig 3,4 milliárd forintot használnak fel. Ebből eddig 1,2 forintot költöttek a vonatforgalom fenntartásához szükséges munkákra - fakivágásra, homokzsákok kihelyezésére -, illetve a károk egy részének felszámolására. A fennmaradó 2,9 milliárd forint a jövőre esedékes munkák finanszírozását szolgálja majd.

Sztrádaszámla kétmilliárdról

Megviselte az időjárás az autópályákat is. Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. adatai szerint a gyorsforgalmi úthálózaton keletkezett károk összege eléri a kétmilliárd forintot - vagyis az építési ártól függően egy-két kilométer új sztráda árát.

A legtöbb feladatot az M1-es adta a társaságnak. Ezek sorában a leglátványosabb problémát az jelentette, amikor május derekán Győr térségében, a 104-es kilométerszelvénynél a burkolat beszakadt, miután a dühöngő folyóvá szélesedett Cuhai-Bakony ér elmosta az autópálya hídját. Tehette, hiszen medrében szokatlanul sok vizet kellett elvezetnie: a területen a száz éves csapadékrekord négyszerese hullott a földekre, négy nap alatt.

Az M1-est öt perccel a hat gépkocsit megrongáló baleset után lezárták, és két órával később az ideiglenes helyreállítási munkák is megkezdődtek. Az autósok a befoltozott sztrádát két nappal később kapták vissza. A beomlott szakaszon a laikust ma már szinte semmi nem emlékezteti a májusban ott tátongó hatalmas lyukra. Holott a megrongálódott híd végleges, mintegy 330-340 millió forintos javítása csak a napokban kezdődhetett meg. Befejezését szeptemberre tervezi az ÁAK.

Kevésbé látványos, mégis lényegesen nagyobb pusztítást végzett az időjárás az M1-es Vértes mellett elhaladó, Bicske és Tatabánya közti dombvidéki szakaszán. A szakértők megállapítása szerint az autópálya burkolatának elöregedett, cementkötésű alaprétegén kialakult repedések a szokatlanul sok beszivárgó eső-, és rétegvíz nyomán, több helyen megnyíltak. Ami a pályaszerkezet komoly megrongálódását eredményezte.

A kár értéke a becslések szerint mintegy másfél milliárd forint. Mindebből azonban az erre közlekedő autósok csak annyit vehetnek észre, hogy az M1-es néhány kilométerén gyorsan szaporodnak a burkolat egyenetlenségekre figyelmeztető táblák, és gyakoribbá váltak a burkolatjavítások is. Előbbieket az ÁAK egymás után helyezi ki, mivel a repedések és a süllyedések immár az M1-es burkolatának felső rétegét is elérték.

Az M1-es azonban nem úszta meg ezzel és néhány kisebb egyéb kárral. Tatabánya mellett az autópálya töltésének húsz méter magas oldala a sok eső hatására felázott és megcsúszott. A város felé két-három méter vastag sárréteg indult el. A rézsű leszakadásának megállítása az ÁAK több tízmillió forintját emésztette fel. Ha a beavatkozás nem sikerül, a rézsű után a sztráda leállósávja, majd forgalmi sávjai is megmozdulhattak volna.

A természeti csapások nem kerülték el a többi autópályát sem. Az ÁAK szakemberei az elmúlt hónapokban hozzávetőleg 130 helyen regisztrálták, illetve lehetőség szerint javították az eső, vagy a szél által megrongált autópálya szakaszokat, illetve a hozzájuk tartozó műtárgyakat, úttartozékokat.

Az M0-áson a többi között rézsűmegcsúszások voltak, az M5-ösön tájékoztató táblákat vitt el a szél. Az M6-oson kerítés rongálódott meg, az M7-esre betört az iszap a szántóföldekről, tájékoztató és közlekedési jelzőtáblák sokasága rongálódott meg az erős szélben. Az M8-ason a padka és a rézsű kimosódásokat az építők garanciában javítják. Az M30-ason pedig a padka és a rézsű leszakadása, a hordalékfeltöltés megszüntetése ad munkát az útjavítóknak.

Közút: 12 milliárd felett

A vasútnál és az autópályáknál is jobban megrongálta az időjárás az országos közúthálózatot. A fő- és mellékutak 30 ezer kilométerét kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt. már a csapadékos időjárás nyomán kialakult árvizek számlájára is komoly károkat írt.

A hosszabb-rövidebb időre víz alá került 150 útszakaszon mintegy ezer különféle káresetet jegyeztek fel. Ezek összértéke meghaladja a 12 milliárd forintot. Ezzel azonban még nincs meg az esők és viharok számlájának végösszege - a károk felmérése jelenleg is tart.

Márpedig összeírni valót bőven találnak a közútkezelő szakértői. Az eddigi jelentések szerint a legnagyobb kár Baranya megyében keletkezett: a Mecseknádasd és Ófalu közti 56125 jelű, agyagos talajon fekvő mellékút, a szomszédos hegyoldallal együtt elmozdult az esőzéseket követően. A mintegy egy kilométer hosszú útszakasz és környezetének helyreállítása a becslések szerint több százmillió forintba kerül majd. Amíg erre sor kerülhet, a Magyar Közút illetékes üzemmérnöksége kisebb napi javításokkal próbálja megteremteni a biztonságos közlekedés feltételeit.

Gépkocsival közlekedni azonban nem lehet mindenütt. Hat útszakaszon jelenleg teljes útzár van érvényben - az autósok kénytelenek kerülőt tenni. További négy helyen félpályás útzár mellett haladhatnak a közlekedők. Egy főúton a külső sávot zárták le, két szakaszon pedig súlykorlátozást léptettek életbe.

Az összesítések szerint a legtöbb kár eddig az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli úthálózaton keletkezett. De kifejezetten hátrányos helyzetben van Borsod megye is, ahol a közútkezelő szakemberi szintén sok elemi kárt jelentettek. A csapadékos időjárás ezen kívül megviselte Somogy, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megye útjait is.

Az időjárás az utakat és a hozzájuk tartozó műtárgyak, az úttartozékok, illetve a telepített növényzetet egyaránt megrongálta. Víz számos útszakaszon elmosta az útpadkákat, rézsűcsúszást, rézsűsuvadást, iszapelöntést okozott. A szél pedig jelzőtáblákat, jelzőberendezéseket, úttartozékokat tett használhatatlanná, fák sokaságát döntötte ki és ágakat szakított le.

A felmérések azt mutatják, hogy vannak útszakaszok, amelyek annyira megrongálódtak, hogy burkolatukat akár több száz méter hosszon fel kell majd újítani. A burkolatcsere költsége a legtöbb helyen meghaladhatja a több tízmillió forintot.

Gondot jelenthet azonban, hogy a Magyar Közút idei üzemeltetési és fenntartási feladataira biztosított források nem teszik lehetővé a társaság nyakába szakadt munkák elvégzését. A többlet források bevonásáról már folynak az egyeztetések. Arra azonban egyelőre nincs válasz, hogy a károkat milyen ütemezésben, és mikorra tudják majd felszámolni.