Nicsak, a Fidesz is támogatja a Déli áramlatot
Egyoldalú gázellátási helyzete miatt Magyarország érdekelt úgy a különböző gázszállító útvonalak kiépítésében, mint a több forrásban. Így támogatja mind a Nabucco, mind a Déli áramlat tranzitvezetékek megépítését és összekapcsolását a hazai elosztó rendszerekkel - válaszolta lapunk megkeresésére néhány napos egyeztetést követően az ügyben illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A Déli áramlat gázvezeték legnagyobb előnye, hogy az orosz gáz szállítását Ukrajna megkerülésével teszi - szögezik le, hozzátéve, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyar földgázellátást külső tényezők: a tranzités forrásország (Ukrajna és Oroszország) vitái veszélyeztetik a legnagyobb mértékben. A tárcánál úgy látják, erre a vitára és megszüntetésére ráhatásunk minimális, sokszor még az EU legfelső szintű nyomásgyakorlása sem elégséges. Szintén stratégiai kérdésnek nevezik, hogy a Déli áramlat nem csupán egy új gázvezeték építését jelenti: az elképzelések között jelentős föld alatti gáztároló kiépítése is szerepel. Erre a magyar földtani adottságok kitűnőek. Ha ez Magyarországon valósul meg, az ország szerepe a térség ellátásában felértékelődik, és fontos földgázelosztó csomópont lehetünk.
A Déli áramlat veszélyezteti Magyarország biztonságát, növeli az orosz gáztól való függőségünket, megöli a Nabucco-tervet (melyet uniós országok gründolnak, más vidékek gázára alapozva), a szerződés egy alkotmányjogilag illegitim puccs, csak arra szolgál, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köre gazdasági pozíciókat építsen ki, az előkészületeket azonnal le kell állítani - ezeket és hasonlókat a jelenlegi kormánypárt képviselői mondtak néhány hónapja, még ellenzékben. A láthatólag összehangolt és profi n kivitelezett, elsősorban az akkor kormányzó szocialisták ellen irányuló szóhadjárat 2007-től (Gyurcsány Ferenc Nabuccót álomnak minősítő szerencsétlen nyilatkozatától) egészen a választásokig tartott. A küzdelemben a legkeményebb kijelentéseket főképp a párt akkori külügyi arca, Németh Zsolt, illetve maga Orbán Viktor pártelnök tette. Habár a megfi gyelőknek már akkor feltűnt: a Fidesz az éles kirohanások ellenére azt nem említette, hogy kormányra kerülve visszalépne a Gyurcsány-kabinet kötötte szerződéstől. Az egyetlen konkrét vállalást Orbán Viktor akkor tette, amikor - a későbbi választási győzelem tudatában - tavaly nyáron az MSZP-nek írott levélben megígérte: kormányon módosítják a Déli áramlat-szerződést.
A választók jó része a párt eme - nem központi, mégis rutinosan, erőlködés nélkül kivitelezett - kommunikációs hadjáratából talán csak annyit szűrt le, hogy ez is egy újabb visszataszító szoci balhé, oroszokkal súlyosbítva. Ezalatt az MSZP végig defenzívába kényszerült: hiába ésszerű a vezetékterv, hiába hozták nyilvánosságra a szerződést, hiá ba tettek hitet látványos rendezvényeken a Nabucco mellett, hiába cáfolták többször, hogy Gyurcsány Ferenc a Déli áramlat vezetői székébe vágyna, a hangulat
érzékelhe tően az - immár hiteltelennek tartott - baloldali kabinet ellen fordult. Ráadásul eközben a szocialisták a ku lisszák mögött az orosz féllel is éles vitákat folytattak, aminek még a PR-értékét sem használták ki.
A Fidesz kormánybénító attakjának a belpolitikán túl határozott külpolitikai körvonalai is kirajzolódtak. Az erőteljes szavak mögött rendre felsejlett az Egyesült Államok kormányának támogatása, így orosz körökben
némi zavar támadt. A Magyarországon át Olaszországig tervezett vezetékben érdekelt orosz állami gázvállalat,
a Gazprom a hírek szerint ezért sem sürgette, hogy a választások előtt a magyar szakasz minden dokumentumára pecsét kerüljön. Talán nem véletlen az sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz kormányfő tavaly
többször egyeztetett a témában a Fidesz vezetőivel - különösen Orbán Viktorral -, és a jelek szerint meg is
találták a közös hangot.
Oroszországban állítólag tartottak attól, hogy Németh Zsolt lesz a külügyminiszter, aki végül államtitkár
lett. A posztot az oroszok által sokkal inkább elfogadott Martonyi János kapta meg, aki - lényegében egyedüliként - áprilisban, még csak várományosaként a külügyi tárcának - egyértelmű, határozott nyilatkozatot tett a Déli áramlat mellett.
A nyilatkozat azokat a - szocia listák által is unalomig ismételt - szakmai érveket hangoztatta, miszerint valódi alternatívát ugyan tényleg a Nabucco jelent, de az Ukrajnát kikerülő Déli áramlat sem csökkenti, hanem
növeli Magyarország ellátásának biztonságát, a várható tranzitdíjról nem is beszélve. Martonyi szavainak, legyenek azok bármennyire is logikusak, a Fideszkommunikáción belül nem találni előzményét. A választások óta a párt hangadói finoman szólva szintén nem verik nagydobra véleményüket: legalábbis nem született
a pálfordulás indokait átütően megvilágító nyilatkozat. Németh Zsoltot nem értük el, a külügyi tárca még nem válaszolt.
Mindazonáltal lapunk megkeresésére az energetikai ügyeket vivő fejlesztési tárca - melynek vezetője, Fellegi Tamás immár az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok kormánybiztosa is - megismétli a Déli áramlat melletti
elkötelezettséget, láthatóan az Orbán-kormány egyértelmű álláspontját tükrözve. Azokra a kérdéseinkre, hogy a kabinet tervezi-e esetleg módosítani a megállapodást, netán indítanak-e valamiféle vizsgálatot a szerződés
kapcsán, nem kaptunk választ. Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos nyilvánosságra került listáján mindenesetre nem szerepel ilyesmi.
Pedig az előző kormány sokak szerint tényleg feltűnően hajtotta az ügyet. Ennek megfelelően ez év januárjában még gyorsan aláírták a hazai szakasz üzemeltetésére szánt közös cég minden jogilag fontos dokumentumát (egy amúgy feszült orosz- magyar ülésen), ami ily formán köti az új kabinetet is. Értesülésünk
szerint azok a személyek, akiket az előző kormány által hazai szerződő félnek megnevezett s az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a mi oldalunkról a közös vállalat vezetőinek szánt - köztük Erős János volt MFB-vezérigazgató -, lemondtak, ám az új kabinet irányította MFB még nem jelölt újakat.
A Gazprom részéről már érdeklődtek, de méltányolják, hogy a magyar kormányzati változások miatt most újra kell szervezni a menedzsmentet - válaszolta megkeresésünkre az MFB sajtóosztálya. Arra, hogy kiket kívánnak jelölni, azt válaszolták, hogy kompetens szakembereket, azután, hogy az állami vezetés a közeljövőben
egyeztet az orosz féllel. (Értesülésünk szerint Fellegi Tamás még e hónapban orosz-magyar találkozón vesz részt, ahol bizonyára számos más téma - Malév, Szurgutnyeftyegaz - is terítékre kerül.) Az MFB nem tud olyan
határidőről, amelyhez képest a fejlesztés késedelmet szenvedhetne - tették hozzá.
A jelek szerint tehát a magyar belpolitikai fejlemények, illetve a nyomvonalon fekvő többi állam szerződései ismeretében a Déli áramlat az eredeti, 2015-ös időpontra elérheti hazánkat.
Nincs hír a tervtanulmányról
Ismereteink szerint egyelőre nem mozdult előre lényegesen a Mol és a Gazprom által létrehozott közös cég, a Sep Co. tervtanulmányának az ügye sem. Az előző kormány és a Mol hullámzó kapcsolatára visszavezethető pont értelmében az MFB–Gazprom közös vállalatnak e társaságtól kellene megvásárolnia a Déli áramlat hazai nyomvonalára vonatkozó tervtanulmányt, becslések szerint több százmillió forintért. Legutóbb a Sep Co. tendert kívánt kiírni a tanulmány elkészítésére. A kormányközi megállapodáskor még kigolyózottnak tűnt Mol később mégis komolyan társult a tervhez: a Gazprommal alapított közös vállalatuk ugyanis Pusztaföldváron alakít ki egy kapcsolódó gáztárolót.
