Szigetelési munkák egy társasház falán – Támaszt adnának az építőiparnak
Népszabadság - Szabó Bernadett Hangsúlyozottan célokat és irányokat határoz csak meg az Új Széchenyi-terv vitairata, amit a szakmai és civil szervezetek javaslataival öltöztet majd fel, vagyis formál véglegessé a kormány. Ha így nézzük, akkor nehéz értékelni az új kormány lakáspolitikai koncepcióját, mivel az egyelőre nem létezik, a közzétett anyag tulajdonképpen egy elképzelésgyűjtemény. Koncepcióvá, kormányprogrammá az év végére válhat, és később derül ki az is, hogy mikor, milyen és mekkora forrás áll a lakásügy rendelkezésére.

Az elképzelések nagyívűek, hiszen megvalósításuk nagyjából azt jelenti, hogy három éven belül évente 40 ezer új lakás fog épülni, lesz otthonteremtési tanácsadó testület, összegszerűen és mennyiségében is nő a lakáscélú előtakarékoskodás. A program hozadékaként öt éven belül elterjednek az energiatakarékos, minőségi épületek, támogatják a megújulóenergia-források felhasználását, sőt az első lakás megszerzését is elősegíti az állam, elindul a szociális bérlakásépítés és az idősotthonok létesítése, valamint lesz komplex program a panellakások felújítására.

A szakértők körében abban egyetértés van, hogy a lakáspiac, illetve általánosságban az építőipar mélyponton van, és azonnali intézkedésekre szorul. Az sem vitás, hogy támogatás nélkül sok fiatal nem tud saját lakáshoz jutni. Az már kérdéses, hogy valóban mindenáron a saját lakás-e a cél és az egyetlen jó irány.

Miután Magyarországon rendkívül erős a tulajdonjoghoz ragaszkodás – amit a tervezet is elismer –, valóban szemléletváltás kell ahhoz, hogy a bérlakást valós alternatívaként éljék meg a családok. A bérlakásépítésnél ugyanakkor legalább 60 négyzetméteres, „a modern családi életvitelre alkalmas”, a későbbiekben megvásárolható lakásépítés javaslata szerepel. Szakemberek szerint kulcskérdés, hogy a bérleti díjak – a vitairatnak megfelelően – nagyságrenddel alulmúlják a tulajdonszerzés törlesztőrészletét.

A mélypontra került lakásépítést újra lendületbe hozni összetett feladat. Ösztönözni kell az építőket és a vásárlókat egyaránt. Az előbbieket azért, mert a lassan kifutó építkezések nyomán két éven belül minimálisra csökken az új lakások kínálata, ami a jelenlegi, minimálisra apadt keresletet kielégíti, de ha a vásárlást támogatják, akkor gyorsan szűkösnek bizonyulhat a választék. Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnökének van hiányérzete a lakáspolitikai rész kapcsán. A szervezet már számtalanszor megfogalmazta javaslatait, és kritizálta a korábbi kormányzati döntéseket, például az építési telek áfájának bevezetését, a kamattámogatások csökkentését, amelyek miatt a jelenlegi helyzet előállt. A telekáfa eltörlésére a vitairatban egyébként nincs utalás.

A tervezet egyik gyenge pontjának tartja Varjasné a bérlakásépítést, mert abból nem tűnik ki, hogy kinek és milyen pénzből fognak a vállalkozók építeni. Hitelből, a piacinál alacsonyabb bérleti díjakra alapozva biztosan nem indul be a bérlakásépítés. –Ez a programpont egyébként is csak akkor segítené amunkaerőmobilitást, ha vidéken nem minimálbérért kínálnának munkát – teszi hozzá. A tervezet az uniós pénzeket csatornázná át bérlakásépítésre, ezzel is csökkentve az állam terheit. Javasolt továbbá a társaságiadó-kedvezmény és a kamattámogatás a bérlakásépítőknek és -kezelőknek. A vállalati bérlakásrendszer megteremtéséhez pedig az adómentesen adható lakbértámogatást említik meg lehetőségként.

Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke viszont jó iránymutatásnak tartja az anyagot, különösen annak a célokat összefoglaló részét. Ugyanakkor két hiányosságot említ: a forrásmegnevezést, illetve a források nagyságrendjét, valamint a felhasználhatóság és a feladatok időrendiségét, súlyozását. – Generálisan azonban a vitairat tökéletesen tükrözi a MAISZ elképzeléseit, és már régóta hangoztatott érveit – állítja. Többek közt azt, hogy a lakásépítés és -vásárlás támogatása jótékonyan hat a költségvetés bevételeire, vagyis jelentős többletbevételt eredményez, amit további szubvenciókra lehet visszaforgatni. Vagyis megéri támogatni a lakáspiacot, mert a támogatás nagy része visszajut a büdzsébe, az építkezések pedig munkahelyeket teremtenek.

A 800 ezer lakótelepi lakás jövőjére több helyütt tér ki az anyag. Egyrészt a legfontosabb változtatások közé sorolták a panellakások átfogó, hosszú távú és komplex felújítási programját. A felújítások alternatívájaként felbukkan a bontás lehetősége, abban az esetben, ha a korszerűsítés költsége aránytalanul magas. A magántőke bevonása viszont elkerülhetetlen a panelfelújításban. Arról továbbra sincs megbízható információ, hogy a panelben élők mennyivel szeretnének, illetve tudnak hozzájárulni lakásuk, házuk korszerűsítéséhez. Pedig az energiatakarékosságot célzó projektek között volt már olyan, amelyik éppen a lakók passzivitása miatt vérzett el Európában.

Kiemelt állami projektek

– Bérlakásépítési program, ami állami részvétellel, támogatással működik, és évente 5–10 ezer bérlakás építését eredményezi.

– Épületenergetikai, épületminőségi program részeként a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) továbbvitele, a panelépületek felújítása, Klímabarát otthon alprogram pályázati csomag a szén-dioxid-kvóta kereskedelme bevételének 35–60 százalékos arányú állami támogatásával. Az épületek minél szélesebb körének bevonása az energiahatékonysági támogatásokba.

– Városrész-rehabilitációk három fejlesztési területen, az Új Magyarország fejlesztési program pályázatainak 270 milliárd forintos forrásából, a pályázatok újragondolásával. Fő területek a funkcióbővítés, a szociális városrehabilitáció és a kisléptékű településfejlesztés.

– Lakótelep-megújítási program nagy zöld területekkel.

Az idei lakásügyi költségvetési előirányzat 147 milliárd forint, ami a GDP (bruttó nemzeti össztermék) körülbelül 0,6 százaléka. Ennek döntő része a korábbi lakáshitelek kamattámogatását szolgálja. Az Új Széchenyi-terv koncepciója szerint a lakásügynek évente 375 milliárd forint költségvetési forrásra lenne szüksége, amit több év alatt, fokozatosan kell elérni.

Kapcsolódó cikkek: A para normális a lakáspiacon | Megújulók újult erővel | Ha akarná, se tudná eltörölni a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervet | Már 125 milliót ad a Széchenyi-kártya | Hétfőtől még több hitel a Széchenyi Kártyára