Kölcsönigénylés egy bankfiókban – egyre ritkább az ilyen pillanat

Szabó Bernadett

Júniusban csaknem hatszázmilliárddal, a májusi 8068 milliárdról 8647 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások hitelállománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A hatalmas ugrást természetesen nem a banki hitelezés hirtelen felpörgése, hanem a forint árfolyamának jelentős gyengülése magyarázza: a devizaalapú hitelek állománya nőtt emiatt ekkora mértékben. A magyar fizetőeszközt a hónap során több tényező is gyengítette.

A sort Kósa Lajos Fidesz-alelnök államcsőddel kapcsolatos, illetve az erre rákontrázó Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nyilatkozatai nyitották, melynek eredményeként a devizahitelesek szempontjából leginkább meghatározó svájci frank a megelőző napok 192–196 forint közötti árfolyamáról 207 forintig gyengült.

A hónap során tovább erősítették az alpesi devizát az eurózónából és az Egyesült Államokból érkező rossz hírek, melyek elbizonytalanították a befektetőket, június második felében pedig a svájci jegybank is felhagyott a frank gyengítését célzó nyíltpiaci beavatkozásokkal. Az „i”-re a pontot a román alkotmánybíróság tette fel, amikor június végén több, a bukaresti parlament által már megszavazott megszorító intézkedést is alkotmányellenesnek talált. A hírre a régió devizái, köztük a forint is eséssel reagált, és frank árfolyama pedig 217 forintig emelkedett. Az alpesi deviza havi középárfolyama így júniusban végül 204 forint lett, szemben a májusi 194 forinttal.

Bár a tavalyi az elmúlt évtized legrosszabb éve volt a hazai lakossági hitelezésben, az idei első fél év adatai alapján úgy tűnik, 2010-ben ezt is sikerül majd alulmúlni. Az MNB összegzése szerint júniusban ugyan jelentősen nőtt a háztartásoknak újonnan folyósított forintalapú lakás- és szabad felhasználású jelzálogkölcsönök szerződéses összértéke, és enyhe emelkedés volt megfigyelhető az euró- és a frankalapú lakáshitelek esetében is, ám ez a javulás is csak arra volt elegendő, hogy lassítsa a visszaesés ütemét.

A hónap során a háztartások nettó hitelfelvétele (a törlesztések és az új kölcsönök különbsége) –5,4 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy ennyivel több kölcsönt törlesztettünk annál, mint amennyi új hitelt kaptunk. Az első fél évben az egyenleg minden hónapban negatív volt, a januártól júniusig terjedő időszakban pedig az árfolyamhatást nem számítva összesen 71,6 milliárd forinttal csökkent a lakossági hitelállomány, ebből csak áprilisban 20,5 milliárddal. Ez még az egy évvel korábbinál is sokkal rosszabb: akkor még hatvanmilliárd forintos pluszban voltak a háztartások, nem beszélve a válság előtti utolsó év, 2008 első hat hónapjáról, amikor 580 milliárddal nőtt az állomány.

A visszaesésnek több oka is van. A válság, a bizonytalan gazdasági környezet és a magas munkanélküliség miatt a lakosság is óvatosabbá vált, kevesebben és kevesebb hitelt vesznek fel, mint korábban, de a bankok is kétszer megnézik, kinek adnak kölcsön. A rossz banki adósokat nyilvántartó Központi Hitelinformációs Rendszerben (BAR-lista) június végén már 852 ezer ügyfél másfél millió hiteléről kezeltek adatokat. Vélhetően az sem élénkíti a jelzálogalapú hitelezést, hogy a bankok bedőlt kölcsöneik esetében egyelőre nem jutnak hozzá a fedezethez, magyarul nem tudják elárvereztetni az ingatlanokat. Korábban egy kormányhatározat lehetővé tette a pénzintézetek számára, hogy a zálogtárgyakat bírósági végrehajtáson kívül is értékesítsék, vagyismaguk árverezzék el. Idén év elején a Bajnai-kormány ezt a lehetőséget átmenetileg, a terület újra szabályozásáig felfüggesztette.

Az új előírások szerint április óta a bankok csak az APEH elektronikus árverési felületén keresztül, ellenőrzött és átlátható módon értékesíthetik a lakásokat. A szabályozás sajátosságai miatt a rendszer idén júniustól indulhatott volna el, ám már az új Orbán-kormány egyik új intézkedéseként moratóriumot rendelt el azokra az ingatlanokra, amelyben az adós lakik, így a lehetőség lényegében elméleti maradt. (Emellett nemrég a kilakoltatási moratóriumot is meghosszabbították 2011. március végéig.)

A pénzügyi felügyelet utoljára tavaly év végén összesítette a bankok problémás hiteleit. Akkor a 920 ezer jelzáloghitelből 63 ezer esetben csúszott az adós a törlesztéssel több mint kilencven napja (a bankok általában e fölött kezelnek nem fizetőként egy tartozást), és ebből 19,6 ezer esetben már el is jutott az ügy a végrehajtási szakaszba.

A frissebb adatokra ugyan még néhány napot várni kell, ám borítékolhatóan ezek a számok tovább emelkedtek az elmúlt fél évben. Megoldást esetleg a Nemzeti Eszközkezelő Társaság jelenthet, amely Rogán Antal, az Országgyűlés fideszes elnökének múlt heti nyilatkozata szerint már az ősszel elkezdhet működni. Az ehhez fűzött vérmes reményeket azonban hűti Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának korábbi nyilatkozata, mely szerint senkinek sem lesz vonzó az eszközkezelőhöz menekülni, ezért aki tudja, törlessze lakáshitelét, és ne várjon az állami segítségre, mert nem biztos, hogy jól jár.

Sokak számára ugyan már későn jött a felismerés, de az utóbbi idők rossz tapasztalatai miatt a lakosság már egy ideje csínján bánik a devizahitelekkel. Míg korábban egyértelműen ezek a kölcsönök, azon belül is elsősorban a frankhitelek domináltak az új kihelyezésekben, az elmúlt egy évben fordult a kocka. Idén minden hónapban a háztartások nettó törlesztők voltak a devizahitelek esetében: az első fél évben csaknem 151 milliárd forinttal több kölcsönt fizettek vissza, mint amennyi újat felvettek.

A forinthiteleknél azonban pozitív az egyenleg: január és jú nius között 79 milliárddal bővült ezen termékek állománya. Júniusban a lakosságnak nyújtott új kölcsönökön belül a forintalapúak aránya már 86 százalék volt, ezen belül részesedésük a lakáshiteleknél elérte a 81, a szabad felhasználású kölcsönöknél a 83, míg a személyi hitelek esetében a 98 százalékot. Ilyen magas arányban öt éve, a devizaalapú hitelezés felfutása óta nem helyeztek ki forintkölcsönöket a bankok.

Az előbbi két esetben pedig az arány hamarosan száz százalékra ugrik, a parlament ugyanis egy nemrég elfogadott törvénymódosítással megtiltotta, hogy a devizahitelekre jelzálogot jegyezzenek be. A módosítás a jogszabály kihirdetésekor lép majd hatályba, várhatóan augusztus közepén. A törvény továbbítására felkért Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke ugyanis majd csak akkor küldi meg a köztársasági elnöknek a jogszabályt, amikor a posztot már Schmitt Pál tölti be.

Ez a néhány napos csúszás azonban már érdemben nem változtat a hazai lakossági devizaalapú jelzáloghitelezésen. A nagyobb bankok már lényegében akkor felhagytak ezzel a tevékenységgel, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június végén bejelentette, mire készül a kormány. Bár akkor a jogszabály szövege még nem volt ismert (ebből egyébként aztán ki is maradt a július elsejei, visszamenőleges hatály), a pénzintézetek úgy döntöttek, hogy nem fogadnak be több kérelmet, csak a már meglévő ügyeket zárják le.

Az MNB szerint a nem pénzügyi vállalatoknál az egymillió euró érték feletti új euróalapú hitelek szerződéses értéke kiemelkedően nagy mértékben növekedett az előző hónaphoz képest. További kommentárt ehhez nem fűzött a jegybank, de újabb jele lehet a gazdaság beindulásának, hogy a cégek nagyobb összegű hiteleket vesznek fel.

Egy év alatt kevesebb mint a felére, a tavaly júniusi 9,9-ről 4,45 százalékra csökkent a lakossági forintbetétek átlagos kamata. Ennek eredményeként a lakossági megtakarítások a bankbetétekből ismét az egyéb, ma gasabb hozamot ígérő befektetési le hetőségekbe, jellemzően a befektetési alapok jegyeibe vándorol. Az idei első fél évben minden hónapban több pénzt vettek ki az ügyfelek a betétekből, mint amennyi új megtakarítástelhelyeztek.

Januártól júniusig 385 milliárd forinttal csökkent az állomány.

A vállalkozásoknak már tavaly ilyenkor is kevesebb hitellel kellett beérniük, mint a válság előtt, az idei első fél évben azonban a lehetőségeik tovább szűkültek. Az MNB adatai szerint június végéig a cégek 243 milliárd forinttal több kölcsönt fizettek vissza, mint amennyi új forrást kaptak. A tavalyi első fél évben ez az egyenleg feleekkora, 113 milliárdos mínuszt mutatott, míg 2008 azonos időszakában még 306 milliárd forint pluszban voltak. Ahogyan a lakosság, úgy a vállalkozások esetében is az április volt a legszűkebb hónap: akkor százmilliárd forinttal haladta meg a törlesztés az új kölcsönök összegét.

Kapcsolódó cikkek: Megpróbálják talpra állítani az IKR-t | Minden ötödik háztartás rákerült a banki feketelistára | Erste: csak a lakossági jelzáloghitelezési szabályok változnak | A bank segíthet, ha nem tudunk törleszteni | Állami segítség a lakáshiteleseknek