Kedvező ajánlatok egy újságban – sokan elszámolták magukat
Kurucz Árpád Míg 2008 végén 617 ezer adós adatai szerepeltek a rendszerben, addig idén június végén már 852 ezren voltak a listán – vagyis a teljes lakosság 8 százaléka, ami azt jelenti, hogy minden ötödik háztartás valamelyik tagja rajta van a listán. Ez egyben felveti azt a kérdést, hogy kitől várható a hitelek iránti kereslet növekedése a gazdasági fellendülés beindulásakor, merthogy a piacot jelentősen beszűkítik a bajba került adósok, akik a lista miatt nem férnek hozzá új hitelhez, de valószínűleg élethelyzetük sem engedi meg egy ideig, hogy a bankokhoz forduljanak.

A listán szereplőkhöz kapcsolódó hiteltartozások és egyéb ügyek száma közel egymillióról másfél millió fölé nőtt ez idő alatt. (Egy ügyféltől több szerződés is felkerülhet a BAR-listára; például ha valaki elveszíti a munkáját, könnyen lehet, hogy a lakás- és az autóhitel-törlesztését sem tudja tovább fizetni.) Az ügyeken belül 372 ezer volt az úgynevezett lezárt mulasztások száma: ha valaki rendezi tartozását, a hátralék kiegyenlítésétől számított öt évig adatai még bennmaradnak a rendszerben. A még le nem zárt 1,18 millió ügy döntő többsége áruhitel, személyi kölcsön és autóhitel.

bankok tavaly év végén kilencvenezer olyan jelzáloghitelt tartottak nyilván, ahol az adós már több mint kilencven napja csúszott a törlesztéssel. Ez a szám azóta vélhetően tovább nőtt, de a lakáshitelek még így is csak a töredékét adják a BAR-listára felkerült tartozásoknak. A helyzet persze lehetne sokkal rosszabb is, ha a bankok nem ütemeztek volna át több tízezer szerződést az elmúlt egy évben.

A krízis 2008 őszén érte el Magyarországot, de csak 2009 második negyedévében jött el a mélypont: akkor több mint hatvanezren kerültek fel a listára. Kemény időszak volt 2009 utolsó negyedéve is, amikor közel 55 ezerrel gyarapodott az adatbázis. Míg az előbbi kiugrás a devizaalapú hitelek törlesztőrészletét megdobó gyenge forintárfolyammal magyarázható, addig az utóbbi oka a megugró munkanélküliség volt. Az idei első fél évben lényegesen lassult a bővülés üteme, elképzelhető azonban, hogy fordulat előtt állunk: a forint tartósnak ígérkező gyengélkedése különösen a svájcifrank-alapú hitelben ülőket hozza nehéz helyzetbe.

Kik kerülnek be az adatbázisba?

A BAR-listára a pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások ügyfelei kerülhetnek fel, ha a minimálbért (jelenleg 73 500 forint) meghaladó összeggel több mint kilencven napja tartoznak.

Emellett azokat is nyilvántartják, akik hamis adatot adnak meg magukról, vagy a „készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés” bűncselekményét követik el. (Utóbbi kategóriába jellemzően a bankkártyával elkövetett visszaélések tartoznak.) Amennyiben az ügyfél rendezi tartozását (akár a hátralék kiegyenlítésével, a fedezet értékesítésével vagy a szerződés átütemezésével), akkor úgynevezett passzív BAR-listássá válik, de adatai még öt évig benn maradnak a listában.

Kapcsolódó cikkek: IMF: minket akarnak pellengérre állítani a görögök miatt? | Bajt okozhatnak Kelet-Európában a nyugati bankok | A bankok is hibáztak | A GVH nem számít a hitelek drágulására | Szanyi nem konkrétan szán bilincset a bankároknak