Júniusban adta át ötmilliárdos gönyűi fejlesztését az E.ON. Az extra adó visszavetheti az áramszolgáltatók beruházási kedvét
Móricz Simon Mint arról beszámoltunk: vezető fideszes politikusok a bankadó analógiájára extra elvonással sújtanának más szektorokat is annak érdekében, hogy a központi költségvetést ne megszorító intézkedésekkel kelljen egyensúlyba hozni. Különadót vetnének ki például az energia- és a távközlési szektorra, s úgy tűnik, az ötletre a kormány is vevő.

Az energiacégekre kivetendő adó ötletéről – körkérdésünk alapján –egyelőre egyik cég sem kapott hivatalos tájékoztatást, így nem is kívánták kommentálni. Többen is megjegyezték azonban, hogy az elképzelés hasonlóságot mutat a Gyurcsány-kabinet által az energiacégekre kivetett Robin Hood-adóval, amelyet idén kell utoljára fizetniük. (Ebből tavaly 30 milliárdos állami bevétel származott, az idei terv 20 milliárd forint.) Emlékeztettek, hogy ez az adó csak azokat a nyereségeket érintette, amelyek kívül esnek az állami árszabályozáson. A lakossági ellátást tehát nem érinti. Az energiapiac nem szabályozott tarifájú ágában megfogalmazásuk szerint ez az adó „nyilván” beépült az árakba, de nem tagadják, hogy ott öldöklő verseny folyik. Lehóczki Gábor, az EDF Démász részéről úgy fogalmazott: a kormány – hasonlóan a tarifákat illető tárgyalásokhoz – a konkrét elképzelésekkel bizonyára hivatalos úton fogja megkeresni a szolgáltatókat, így azután tudnak erről véleményt formálni. Hozzátette: cégük a különadó esetleges kivetése után hozza meg azokat a belső intézkedéseket, amelyekkel ennek hatását ellensúlyozhatják.

Az intézkedések érinthetik a hálózatra fordítandó, éves szinten 10-12 milliárdos fejlesztési, beruházási összegeket, ami így tovagyűrűzhet a gazdaságra –tette hozzá. Kérdésünkre leszögezte: 2010-ben az EDF Démász is fizeti a nyereségre kivetett néhány százalékos különadót, de kizárólag ennek „ellensúlyozására” nem tettek belső intézkedéseket. Mások úgy fogalmaztak: inkább rójon ki az állam egy újabb különadót az energiacégekre, csak ne „zilálja szét” az árrendszert azzal, hogy a szektor különböző cégeire eltérő terheket rak.

Javarészt veszteséget, de árbevételükhöz, illetve vagyonukhoz képest mindenképp eltörpülő eredményt ért el tavaly a hazai gáz- és áramszolgáltatók zöme. A Magyar Gázipari Egyesülés éves jelentésében összesített gázszolgáltatói lista alapján a leginkább talán a német hátterű E.ON szívhatja a fogát. Az ország központi gáz-nagykereskedelmét végző E.ON Földgáz Trade 800 milliárdos forgalom mellett negyvenmilliárdot bukott. A szintén központinak tekinthető földgáztároló cégük – hagyományosan – jó, 50 milliárdos forgalom mellett 11 milliárdos nyereséget ért el. A lakosság szabott árú és a többi fogyasztó szabadáras ellátását (a gázkereskedelmet) végző E.ON Energiaszolgáltató Kft. 116 milliárdos gázpiaci árbevétel mellett ötmilliárdos mínuszt produkált. Az E.ON-nál ez a cég végzi az áramkereskedelmet is, amivel együtt számolva a kft. nyeresége 570 milliárdos forgalom mellett 8 milliárdos mínusz. A központiaktól a fogyasztókig vezető gázcsövek üzemeltetését végző E.ON-cégek – lévén hogy viszonylag kicsik – alacsony árbevételt értek el. Az erre vetített dél-dunántúli négymilliárdos veszteség, illetve a közép-dunántúli kétmilliárdos nyereség nagynak tűnik, de a működtetett berendezések több százmilliárdos értékéhez képest elenyésző. A francia hátterű GDF Suez – a volt Égáz-Dégáz – kereskedelmi ága 185 milliárdos forgalom mellett hárommilliárdot vesztett.

A vezetékeiket üzemeltető Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 19 milliárdos forgalom mellett 4 milliárdot nyert. A fővárosi, illetve német tulajdonú Főgáz, illetve az olasz hátterű Tigáz nem közölte külön kereskedelmi, illetve a vezetéküzemeltetési ágának adatait. A fővárosi gázcégnél megtudtuk: a 208 milliárd forintos árbevételük melletti 7 milliárdos nyereség szinte kizárólag a vezetéküzemeltetésből származik. A lakosság ellátása, illetve a szabadpiaci kereskedelem halvány nyereséget hozott. A legtöbb fogyasztót ellátó, keletmagyarországi Tigáznál nem jutottunk további adatokhoz. Az ország központi gázvezetékeit üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Zrt. 152 milliárdos árbevételhez képest 22 milliárdos pluszban zárt. A tisztán szabadpiaci tevékenységet végző, ebbéli minőségében a lakosságot is ellátó, ezért példának tartott EMFESZ Kft. 180 milliárdos forgalom mellett 13 milliárdos veszteségbe csúszott. (Igaz, most a cég zavaros viszonyai, például a pénzügyi beszámolókat övező viták miatt az ismeretlen háttértulajdonosoknak valószínűleg kisebb gondjuk is nagyobb ennél.)

A jelek szerint tehát a gázcégeknek tavaly leginkább a kifejezett állami kontroll alatt álló vezetéküzemeltetéssel érte meg foglalkozni. A lakosságot is magába foglaló úgynevezett egyetemes szolgáltatáson szintén érvényesült egyfajta állami ellenőrzés, ám ez nem hozott nyereséget.

A rossz eredményeket a legtöbb gázcég – általában név nélkül nyilatkozó – illetékese az általános gazdasági visszaesésnek tudta be. Az E.ON-nál az áramés gázkereskedelem rossz teljesítményét azzal magyarázták, hogy 2009-re 2008-ban nagyon nagy mennyiségeket kötöttek le, amit aztán vagy töredék áron, vagy egyáltalán nem sikerült eladni. Az E.ON ugyanakkor emellett a számukra hátrányos szabályozókra is panaszkodik. Idei várakozásaikról a társaságoknál – hol tőzsdei jelenlétükre, hol a kormánnyal jelenleg is folyó egyeztetésekre hivatkozva – nem kívántak nyilatkozni. Áramfronton egyelőre nem született átfogó kimutatás. Ugyanakkor az már az elérhető adatokból is látszik, hogy a villamosenergia-szektor tavalyi éve összesítve némileg sikeresebb volt. A német hátterű Elmű és Émász éves jelentései szerint a fővárosi Elmű-csoport tavaly mintegy 280 milliárdos árbevétel mellett 19 milliárdos össznyereséget ért el. (A tulajdonosok az anyavállalatból 12 milliárd forint osztalékot vettek fel.) Az Émász-csoport – jelentős csökkenés után – százmilliárdos árbevétel mellett 12 milliárdos nyereséget ért el. Az – önmagában zéróközeli eredményt felmutató – Émászból a tulajdonosok ötmilliárdos nyereséget vittek haza. A két cégnél információink szerint a nyereség jó részét éppenséggel a szabadpiaci kereskedelem hozta. A lakosság kiszolgálása nullszaldósnak mutatkozott, és némi nyereséget hozott a szabott árú hálózatüzemeltetés is.

A francia hátterű, dél-magyarországi EDF Démász nem ért el túl fényes eredményt: 200 milliárd forint feletti árbevételükhöz képest cégeik összevont adózott nyeresége 4 milliárd forint körül alakult. Ebből meszsze a legnagyobb részt az állami megállapítású hálózatüzemeltetési (szakszóval elosztási) üzletáguk hozta – tudtuk meg Lehóczki Gábor pénzügyi igazgatótól. Ezt szerinte sem az üzletág 50 milliárd forintnyi árbevételére érdemes vetíteni: az eszközök több mint százmilliárd forintos értékéhez képest ez a nyereség eltörpül. Többi üzletáguk – tehát a tavaly félig-meddig központi felügyelet alá tartozó egyetemes szolgáltatás, illetve a szabadpiaci kereskedelem – kevesebb nyereséget, részben veszteséget hozott. A 2009-es nyereség korábbi évekhez viszonyított visszaesését a pénzügyi igazgató az általános gazdasági válságra vezeti vissza. 2010-es várakozásaikról sem a válság elmúlta, sem a kormány árbefagyasztása kapcsán nem kívánt becslésekbe bocsátkozni.

Az árampiacon a központi nagykereskedelmet végző, állami tulajdonú Magyar Villamos Művek ugyanakkor nemrég 800 milliárdos árbevételére vetítve rekordmértékű, 60 milliárdos tavalyi összevont nyereségről számolt be. Ebből az állam 35 milliárd osztalékot fel is vett. A nyereség jó részét – hagyományosan – a Paksi Atomerőmű hozta, komoly osztalékot vehettek fel az országos központi áramhálózatot működtető leányvállalatuktól, a Mavirtól, és „befektetéseik” is tisztesen fialtak. Az MVM szintén évtizedek óta negyedrészben tulajdonosa a német hátterű Mátrai Erőműnek és a francia–belga hátterű Dunamenti Erőműnek, újonnan pedig bevásároltak az Elműbe és az Émászba is: mindegyik milliárdos nagyságrendben növelte a 2009-es MVM-nyereséget. A cégnél ezért sikeresnek ítélik terjeszkedési stratégiájukat, hisz ezekkel a friss osztalékbevételekkel is az állam gazdagodott.

Lapunk információi szerint csütörtökön is folyt egyeztetés a gázcégek és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) között. Ez ugyan a tarifákról szóló tárgyalássorozat része, de ezúttal nem az árakról volt szó: a kormány információink szerint bekérte a társaságoktól, milyen általános gázpiaci szabályokat módosítanának. Az NFM-nél elmondták: az árszabályozási rendszer felülvizsgálatának legfontosabb célja, hogy a lakosság és a szolgáltatók számára egy kiszámíthatóbb rendszer szülessen. Ez a szolgáltatók indokolt működési és tőkeköltségeit figyelembe véve is szolgálná a piaci szereplők érdekeit. A minisztérium sosem állította, hogy ellenezné a tisztességes hasznot, hiszen anélkül nem működhetne a gazdaság – szögezik le. A kormány elismeri a vállalkozások igényét, hogy lehetőség szerint ne legyenek veszteségesek. De azt is fenntartja, hogy a hasznot nem mindig és nem feltétlenül a legkiszolgáltatottabb lakossági fogyasztóknak kell szolgáltatniuk. A tárgyalásokon a kormány és a szolgáltatók is tettek az árakra kedvezően ható javaslatokat – vázolta az NFM. Értesülésünk szerint egyelőre nem eldöntött, miképpen támogassák a jövőben a szociálisan rászorulókat, többek között az IMF igényeinek megfelelően.

Kapcsolódó cikkek: Telekom-adó: még nem kapcsoltak | Valahol, valamikor: visszatér a Lex Járai? | Nem ellenezzük a bankadót - interjú az IMF képviselőjével | Nem veszik ki a lex Járait | Őszi megszorítások helyett: telefonadó jöhet a bankadó után