Simor András MNB-elnök és Simon András szóvivő

Népszabadság - Reviczky Zsolt

Egyhangúan döntött úgy tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, hogy szinten tartja az alapkamatot, amely így továbbra is 5,25 százalék. Ahogyan Simor András elnök mondta: az elmúlt egy hónap történéseit áttekintve az látszik, hogy múlt péntekig hol alacsonyabb, hol magasabb volt Magyarország kockázati megítélése, de lényeges változás nem történt. A kormány és az IMF-delegáció közötti tárgyalások megszakadása azonban növelheti a magyar kockázati felárat és a forint árfolyamának jelentős ingadozását hozhatja magával. A kamattartás mellett ezért is döntött úgy a jegybank, hogy keresletet támaszt a magyar deviza iránt, és az uniós forrásokat ismét a piacon váltja át forintra. Az MNB-nek tavaly óta van arra lehetősége, hogy azokat a közösségi pénzeket, amelyeket az EU utal át euróban Magyarország számára –és korábban a kormány a jegybankon belül váltott át forintra – a piacon értékesítse. Idén várhatóan 2,5-3 milliárd euró érkezik az EU-tól.

Ezen túlmenően a kudarcos hétvégével kapcsolatban annyit mondott az elnök, hogy a monetáris tanács „sajnálattal vette tudomásul” a felülvizsgálati tárgyalások megszakadását, de megnyugtatónak tartják a kormány eltökéltségét a költségvetési konszolidáció mellett. Igaz – tette hozzá Simor – a lépéseknek nemcsak rövid, de hosszú távon is az egyensúlyteremtést kell szolgálniuk. A többi között ebből a szempontból van baja a jegybanknak a bankadóval is. Az intézkedés ugyanis nem szolgálja a hosszú távú strukturális változást, visszafogja a növekedést és a hitelezést. – Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy a bankoknak fájni fog, hanem az, hogy a gazdaságnak is – mondta Simor. Arra a kérdésre, hogy a hétvégi egyeztetéseken jelen levő kollégáitól van-e információja arról, milyen volt a hangulat, tényleg volt-e kiabálás, azt válaszolta, nem akar „intimpistáskodni”, egy azonban biztos, Magyarországnak nem tett jót, hogy ez lett a végeredmény. Az elnök kijelentette: amennyiben tartósan növekszik Magyarország kockázati felára, az az alapkamat emelését jelenti.

A tájékoztatón ismét szóba került a jegybank függetlensége. Simor szerint akkor független az intézmény, ha független pénzügyileg, de független a személyi kérdéseket illetően is, amibe a fizetések is beletartoznak. Arra az újságírói kérdésre, hogy hány millió forintos elnöki fizetéstől mondaná függetlennek az MNB-t, hosszasan válaszolt. Szerinte aki így kérdez, nem érti miről van szó. Majd felvilágosítást is adott: a függetlenség azt is jelenti, hogy ha egyszer a parlament meghatározza a jegybank elnökének a fizetését, akkor azt úgy is hagyja amíg az illető ki nem tölti a mandátumát, és nem avatkozik be addig. Másrészről az ő javadalmazásáról 2001-ben, a Fidesz többségű Országgyűlés határozott. Ezzel az akkor éppen hivatalban levő elnöknek, Járai Zsigmondnak az átlagfi zetéseknél 64-szer nagyobb keresetet biztosítottak. Simor András hozzátette, a fizetését illetően a kormány többféle stratégiát is követhetett volna, elsőként például azt, hogy felhívják őt, és elmondják mit szeretnének. Ehelyett inkább nyomást gyakoroltak. Ebben a helyzetben – mondta – az önkéntes lemondás szóba sem jöhet.

A kormány csak az időt húzza

A tárgyalások megszakadása miatt várható volt, hogy az MNB nem változtat az alapkamaton – mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere. A múlt héten publikált inflációs és béradatok ugyan kifejezetten kedvezőek voltak, a fiskális politikát, és ennek kapcsán az IMF szerepvállalását övező bizonytalanságok miatt azonban egyelőre nincs realitása a további kamatcsökkentésnek. Az elkövetkező hónapokban a bizonytalan környezet megmaradására számít az alapkezelő, és arra, hogy az IMF-megállapodás hiányában a piac feltehetően nagyobb forint és állampapírpiaci hozamkilengésekkel reagál. Szerintük az MNB csak a legvégső esetben nyúlna a kamatemeléshez, ehhez pánikszerű forint és állampapír eladások kellenének. Az Equilor szerint azonban a mostani kockázati és forint árfolyamszinteken semmi esetre sem volt indokolt a kamatcsökkentés, sőt, a jegybank korábbi érzékenységét is számba véve, ezeken a szinteken a monetáris szigorítás lehetőségével is számolni kellett a mai kamatdöntés megelőzően. A piac alapvetően rezignáltan vette tudomásul a döntést éppen amiatt, hogy az már beépült a várakozásokba. A kérdés tehát a továbbiakban, hogy számíthatunk-e újabb forintgyengülési hullámra a következő napokban, vagy sem. Ha a válasz igen, akkor akár néhány napon, esetleg héten belül emelkedhet is az alapkamat.

Kapcsolódó cikkek: A bizonytalanság miatt rövid távon tovább gyengülhet a forint | Az IMF nem cukrosbácsi | Orbán Viktor kapott egy pofont a Posttól | Védi a forintot a jegybank | Nem csökkent az alapkamat