Úgy tudjuk, ez nem csak erre az egy alkalomra szól, a jövőben is ilyen kereteket hajlandó csak biztosítani a minisztérium a tájékoztatáshoz. Az írásban feltett válaszokat Naszvadi György államtitkár és Bathó Ferenc helyettes államtitkár adják majd meg.

Abban nem lesz változás, hogy az államháztartás gazdálkodásának részleteiről írásos anyagot bocsátanak rendelkezésre – arra azonban nem kaptunk egyértelmű választ a tárcától, hogy abban szerepelnek-e előrejelzések a következő hónapokra, illetve az év végére az állami pénzügyek alakulásáról, ahogy korábban.

Pedig sokakat érdekelne, hogyan gondolja tarthatónak az idei, 3,8 százalékra belőtt hiányt a Fidesz-kormány. Ahogy arra is, júniusban miért ugrott meg némileg váratlanul a deficit: az előző pénzügyi kormányzat ugyanis a májusi 83 százalék körüli hiányhoz közeli adatra számított a hatodik hónap végére – hozzátéve, hogy az már a Fidesz-kabinet időszakára esik. Ehhez képest az éves terv közel 120 százalékára nőtt a deficit. Igaz ugyanakkor, hogy tavaly is méretes deficit keletkezett júniusban a büdzsében.

Az okokat egyelőre csak találgatni lehet. Az biztos, hogy a bevételek elmaradása áll inkább a rossz adat mögött, az egy évvel korábbihoz képest 72 milliárd hiányzott a kasszából most júniusban. Visszanézve a korábbi jelentéseket, egy éve elég jól alakultak a társaságiadó-bevételek, de azzal a megjegyzéssel, hogy a vártnál kisebb lett a kiutalások összege, ami a későbbi hónapokban már rontotta az egyenleget. Valószínűleg az szjanál is volt elmaradás: az adófizetések határideje ugyan már májusban lejárt, de nem kizárt, hogy a korábban megszokottnál többen kérelmeztek részletfizetést az APEH-nél.

A teljes képhez tartozik továbbá, hogy tavaly júniusban 35,5 milliárd forint osztalékbevétele volt a büdzsének, idén azért lehet kevesebb, mert előlegként már tavaly decemberben szép summát bekasszírozott a költségvetés az állami cégektől. S nem lehet elfelejtkezni a tavaly júliusi áfaemelésről sem, ami miatt sokan előrehozták májusra-júniusra a vásárlásaikat.

A költségvetési ügyekre különösen kényes Nemzetközi Valutaalap is bizonyosan kíváncsi a részletekre. Sajtóértesülések szerint döcögősen haladnak a tárgyalások a kormánnyal a hitelmegállapodás esedékes negyedéves felülvizsgálata során, ám Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára szerint nincs fennakadás, s a tárgyalásokat lezáró szándéklevél elkészül a hét végére. Annyit megerősített az index.hu cikkéből, hogy bizonyos adójogszabályok életbeléptetéséről még folynak az egyeztetések, az IMF delegációja szerint azokat a tervezettnél később kellene életbe léptetni. A Valutaalap küldöttsége egyébként találgatásnak minősítette a lapértesülést.

Az adópolitika végrehajtásáért felelős APEH-ben eközben folynak az eltávolítások. Az elnökség után alacsonyabb szinteken zajlanak a felmentések. Úgy tudjuk, a napokban a humánpolitikai és a biztonsági főosztályok vezetőinek köszönték meg a munkáját, de az elnökhelyetteseknél is változások várhatók. Rájuk egyébként már a kormánytisztviselőkről szóló törvény vonatkozik, a kéthavi felmentési idővel. A szervezetnél nagy a bizonytalanság, ami nem könnyíti meg a munkát, pedig komoly feladatuk van a hiánycél tartásában.

Szijjártói cáfolat a bankadóra

Szijjártó Péter cáfolta lapunk keddi információját, amely szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kikerülne a pénzintézetekkel a bankadóról folytatott egyeztetésekből – írta az MTI. A miniszterelnök szóvivője közölte: nem igaz, hogy Matolcsy György kikerülne a tárgyalásokból, ez a találgatás minden alapot nélkülöz; semmilyen személyi változás nem történt ebben az ügyben. Értesülésünk szerint Orbán Viktor kormányfő Matolcsy György helyett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert és Varga Mihályt, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt szeretné „főtárgyalónak” a bankokkal folytatott egyeztetéseken a jövőben.