Ötletbörze uniós forrásokra
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy minapi konferencián azt mondta: azt követően kezdik el érdemben átalakítani az uniós pályázati rendszert, hogy átvilágítják a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, és kiderül, ténylegesen mennyi a még szabadon felhasználható forrás. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata már hetek óta tart a szervezetnél. Bizonyára időigényes folyamat, mire áttekintik a több száz kiemelt és nagyprojektek szerződéseit. A kormányzat nem titkolt célja szerint azután kutatnak, melyeket lehetne megtámadni annak érdekében, hogy ne kelljen kifizetni az odaítélt támogatást.
Ehhez képest a piaci szereplők naponta hallatják hangjukat, ontják magukból a megoldási javaslatokat, és egybehangzóan gyors változást követelnek. – A források hatékony elköltésének előfeltétele, hogy megváltozzon az eddigi kiválasztási metódus. Ideje kijelölni, hogy melyek a magyar gazdaság húzóágazatai, ahol az egy forint befektetéssel elérhető hozzáadottértékés foglalkoztatásnövekedés a legmagasabb – mondta Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.
– A színvonal alatt teljesítő cégeket, bármilyen fájó is, nem szabad támogatni – jelentette ki, ami már régóta világos. Szerinte az átlagot jelentősen meghaladó növekedésre képes vállalkozások fő jellemzői, hogy tíz-húsz éve működnek, erősek a piaci pozícióik, képesek és készek a fejlesztésekre, van stratégiájuk, és kiváló a menedzsmentjük. Ez a vállalati kör regionális szinten is meghatározó szereplővé tud válni, számukra kellene több forrást biztosítani.
Hasonlóan vélekedik Varga Zsigmond, a Public Sector Consulting Kft. ügyvezető igazgatója. – Az elmúlt évek talán egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem lehet az a cél, hogy a pénz igazságos szétosztásával minden érdekcsoportot egy kicsit elégedetté tegyünk, sokkal inkább kellene fókuszálni a – nemzetgazdasági szempontból jelenleg kulcsfontosságú – vállalkozásfejlesztésre, az érdemi munkahelyteremtésre, illetve az ezeket közvetetten, de mérhetően szolgáló tevékenységekre.
Zoltán Csaba szerint sokat lendítene a folyamatokon, ha a túlbürokratizált rendszermegpróbálna bízni a vállalkozásokban. A támogatás elnyerése ugyanis jelenleg túl sok feltételhez kötött. Egyrészt meg kell felelni bizonyos alapkövetelményeknek, továbbá vállalni kell bizonyos számszerű eredmények teljesítését. A probléma ott jelentkezik, hogy mindig a projekt megvalósulását követően, utólag derül ki, teljesültek-e az eredményvárakozások. Szerinte nem azt kellene nézni, ki mennyit vállal, hanem azt, hogy ki vállalja. Aki amúltban beváltotta ígéreteit, annál nagy a valószínűsége, hogy a jövőben is így tesz. –
Tény – mondta –, hogy a szigorú feltételek ellenére a támogatást elnyert vállalkozások öt százalékával fordul elő probléma, az akadályokat ugyanakkor a vállalkozások 100 százalékának kell átugrania.
Zoltán Csaba kínál megoldást az előfinanszírozás és az önrész örök problémájára is. Szerinte a Jeremie-források eddig nem hasznosított részét, a garanciaprogramokra elkülönített forrásokat át kellene csoportosítani előfinanszírozásra és önrész biztosítására, a banki hitelfelvételnél kedvezőbb feltételekkel. Varga Zsigmond pedig azt sorolja, mit lehetne az Új Magyarország fejlesztési terv programozási időszakának félidejében lépni.
Így a többi között fel kell mérni, hogy mely pályázatoknál van értelme bonyolult bírálati rendszer fenntartásának, és hol kellene a jelentkezők között akár sorsolással vagy beérkezési sorrendben, normatív módon elosztani a támogatásokat. Ő csak olyan állami intézménynek adna támogatást, amely bizonyítani tudja, valóban képes megvalósítani a fejlesztést. A „kéz kezet mos” elv alapján eddig az állam gyakran elnézte saját projektjeinek a hiányosságait, eredménytelenségét.
Utolsó lehetőségek nagyvállalatoknak?
Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója egy újabb, eddig nemigen említett szempontra hívja fel a figyelmet abból kiindulva, hogy a kormányzati kommunikáció keveset szól a nagyvállalatokról. Mint mondta: a jelenleg ismert elképzelések szerint június 21-től mindössze öt héten keresztül áll majd nyitva az egyik legnépszerűbb nagyvállalati kapacitásbővítő pályázat, amelynek célja a komplex vállalati technológiafejlesztés támogatása.
A felhívás a Budapest és Pest megye területén kívül megvalósított beruházásokra vonatkozik, az elérhető támogatás 150–400 millió forint. A pályázat várható népszerűsége és az eleve rövid határidő mind gyors döntésre sarkallja a vállalatokat, lépni pedig azért is érdemes, mert ezek a pályázatok jó eséllyel az utolsók lesznek a maguk nemében: az év második felétől az ilyen típusú kiírások már az előző kormány támogatáspolitikai céljainak változása miatt várhatóan teljesen el fognak tűnni.
A vállalatoknak már most célszerű készülniük arra is, hogy 2011. január 1-jétől a budapesti helyszínű beruházásoknál jelentősen csökken a támogatási intenzitás egy évekkel ezelőtti döntésből adódóan, amikor azt feltételezték, hogy 2011-től kezdődően Budapest átlagos GDP-je a korábbi évekhez képest kevésbé lesz elmaradva az Európai Unióétól. Így amennyiben egy vállalkozás a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó bejelentését 2010. december 31-ét követően nyújtja be, a beruházás értékének már csak legfeljebb 10 százalékát kaphatja meg állami támogatásként, szemben a jelenlegi 25 százalékkal.
